Meg kellene állnunk a születés csodájánál

“Volt egy marxista, akit a csecsemő kisfia fülét nézegetve hirtelen meglepett a tudat, hogy mégiscsak létezik Isten: merthogy rácsodálkozott a gyermeke fülére. Itt csendben kéne lenni, mint József tette karácsonykor, és ámulni, megrendülni”. Karácsonyi beszélgetés Horváth Levente református lelkipásztorral, a Református Mentő Misszió és a szenvedélybetegeken segítő Bonus Pastor Alapítvány alapítójával.

Mit jelent számodra a születés a maga elsődleges értelmében?

Még nem is voltam házas, még nem voltak gyerekeim, amikor egyik barátom felesége szült, és nézegettem a kis csecsemőt, és akkor lejátszódott bennem valami, ami azóta nagyon sokszor ismétlődött, sok-sok csecsemő mellett. Elkezdtem azzal a gondolattal játszadozni, hogy tegyük föl, hogy ez egy egyedi eset. Milyen jogon is tartok minden születést egyformának, vagy értelmezhetőnek? Ne zárjam ki azt a születés csodájából, ami maga a csoda, hogy egy egyedi lény születik a világra. 


A beszélgetés folytatása az Új Magyar Szó oldalán olvasható.