Ortodoxként mentem, reformátusként jöttem
Véletlen folytán akadt a kezébe Mihai Andronénak egy, a reformátori tanokról szóló könyv, amely teljesen megváltoztatta életét. A kolozsvári teológián – a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulójára rendezett konferencián – arról beszélgettünk a Galacon élő egyetemi tanárral, mit jelent számára a protestantizmus.
Hogyan jutott el Kálvinhoz?
1999-ben utolsó éves ortodox teológus voltam Bukarestben. Az azt megelőző évben jelent meg egy baptista teológus, Timothy George egy könyve, amely a reformátori tanokról szólt. A nagyváradi újprotestánsok lefordíttatták a könyvet, és egy abszurd történet következtében éppen az ortodox teológia épületében kezdték árulni Bukarestben. Ez fatális tévedésnek bizonyult, a kiadványt ugyanis nemcsak megvásároltam, hanem el is olvastam. Mélységesen meglepődtem, ugyanis mindaz, amit olvastam, köszönő viszonyban sem volt azzal, amit a professzoraim tanítottak a reformátori teológiáról. Kezdtem jobban beleásni magam a témába, és egy óvatlan pillanatban még egy kényelmetlen kérdést is feltettem az egyik tanáromnak. A válasz a következő volt: hogy enged meg magának ilyesmit, kérem! Higgadt ember vagyok, így többet nem kérdezősködtem, de valami kezdett bennem eltörni. Egy évvel később Martin Hauser svájci professzor révén három hónapos kutatói ösztöndíjat nyertem Genfbe. Ortodoxként mentem, reformátusként jöttem vissza. Ugyanis az első könyv, amelyet kikölcsönöztem a könyvtárból, Kálvin Institutiója volt.
Nem lehetett könnyű olvasmány… Milyen volt az első találkozása Kálvinnal?
Sokkoló… Ortodox teológiát végeztem, és annak a tudatában éltem, hogy az igazság birtokában vagyok. Miután elolvastam a művet, kényelmetlenül éreztem magam: rájöttem, nem a jó úton vagyok, épp ellenkezőleg, a téves úton járok.
Erdélyben a református vallás a „magyarok vallása”. Annyira magunkénak érezzük Kálvin tanítását, hogy faluhelyen sokan azt gondolják, Kálvin magyar volt. Hogyan érzi magát ebben a kilencvenkilenc százalékban magyar közösségben?
Román reformátusként kezdtem érezni, milyen az, amikor kisebbségben vagy. Egyik napról a másikra minden megváltozott: többségiből kisebbségi státusba kerültem. Furcsa helyzet: a románok csupán etnikai szempontból testvéreim, vallási szempontból a magyarokhoz állok közelebb.
Az interjú folytatása a reformatus.hu oldalon olvasható, valamint megjelent a Kálvincsillag 2013. évi számában.
Fotó: Bethlendi Tamás
Kapcsolódó: Jakab Bálint cikke a Reposzton – Ortodoxból református avagy a többségi kisebbség