A református egyház és az Erdélyi Református Egyházkerület kialakulásáról tartott előadást Nagyszebenben, a Szász Evangélikus Akadémia meghívására Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A reformáció időszakában egy szász és egy magyar püspökség volt Erdélyben. A szászok a németországi tanokat fogadták el, a magyarok azonban a svájci reformátori eszméket sajátították el, ezért is annyira Kálvint az erdélyi reformátusok számára Kálvin. A Wittenbergben tanuló magyar diákoknak jó kapcsolata volt Melanchtonnal, így a svájci áramlat közel 10 évvel hamarabb jutott el a magyar közösségekbe, mint a szász közösségekbe. 

Az Erdélyi Református Egyházkerület létrejötte lényegében Tordai Sándor Andrásnak köszönhető, ugyanakkor ő volt az első püspök, aki a református gyülekezeteket végiglátogatta. A püspök az erdélyi fejedelmekről is szólt, akik az egyházakat végig támogatták, ezek közül kiemelte Bocskai István és Bethlen Gábor munkásságát, nekik köszönhetően a református lelkészeket nemesi ranggal ruházták fel, de megemlítette I. Rákóczi György feleségét, Lórántffy Zsuzsannát is, aki szintén a református egyház támogatói közé tartozott. Apafi Mihály fejedelem idejében a református egyház szintén a fejlődés útján haladt előre, ekkor közel 30 új gyülekezet alakult. 

A református egyház ugyanakkor híres tudósokat is kinevelt, mint például Szenczi Molnár Albert, aki a zsoltárokat lefordította, valamint Apáczai Csere János, aki megírta az első magyar enciklopédiát. 

Kató Béla elmondta, a Habsburgok idejében a katolikus egyházat támogatta az állam, de a református egyház ebben az időszakban is képes volt fejlődni, iskolákat, kollégiumokat tartott fenn, az oktatásra, a nevelésre terelődött a hangsúly. A püspök szerint a református egyházat a magyar egyházként ismerik, hiszen a reformátori örökséghez szorosan kapcsolódik a nemzeti öntudat is, amely legalább olyan fontos, mint Kálvin öröksége.