Megőrizni a tudományt, amelyet Krisztustól kaptunk! – Illyefalván gyűlt össze a Presbiteri Szövetség

Az illyefalvi KIDA Központban tartották az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének tavalyi tisztújítása utáni első országos konferenciát október 4-én, amelyen Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét a 2Thessz 2,13-17 versei alapján. A konferencián 15 egyházmegyei szövetség közös kérdéseit tárgyalták meg, majd a Sepsi Egyházmegye kórusa szolgált.

A püspök elmondta, a Presbiteri Szövetség egyházunk egyik legfontosabb szövetsége, hiszen a presbitereknek nemcsak jelen kell lenniük az istentiszteleteken, de bölcsességükkel, tudásukkal a vezető tanács tagjaiként irányítják az egyházközségek sorsát. Egyházközségünk már a reformáció óta a zsinat presbiteri elvet alkalmazza, ami arról szól, hogy az egyház közeli és távoli jövőjét illetően nem a püspök hoz határozatot, hanem egy testület, amelyben presbiterek és lelkipásztorok egyenlő számban vannak és döntenek. „Presbiternek lenni azt jelenti, hogy Isten megszólított benneteket egyenként és közösen is, hogy elvállaljátok azt a nemes feladatot, amelyet végeztek, hogy ne csak tudással és bölcsességgel járjatok egy-egy közösségben, hanem hitben, kiegyensúlyozottságban és példamutatóan is.” – fogalmazott a püspök. Felidézte, a presbiteri tisztség az ószövetségből származik, a zsidó közösségek szokásaként maradt meg, hogy az idős emberekhez fordultak a települések lakói a vitás kérdéseikkel, a vénekre bízva a döntést, ami nem a korukra volt feltétlenül jellemző, hanem arra, hogy tapasztalattal rendelkeztek a törvényeket illetően. A feladatot az újszövetség is átvette, görög nyelven presbitereknek nevezve el az érintetteket, akiknek feladata az volt, hogy a lelkipásztorral együtt irányítsák, vezessék és megvédjék a gyülekezeteket.

A Presbiteri Szövetség országos konferenciáján Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét. 📸 Kiss Gábor

A felolvasott igerészt a püspök arra használta, hogy megmutassa, mit üzen Isten a presbitereknek, amelyben a kiválasztásról, az evangéliumhoz való hűségről az állhatatosság szolgálatáról szól. Ezeket tekintve újra meg lehet határozni a presbiterek feladatát. Bár úgy tűnhet, mi emberek választjuk ki a presbitereket, valójában Isten szent lelke a háttérben mindig jelen van, irányítva a tevékenységet. A presbiterek sokszor nehéz döntések, kihívások előtt állnak, de a püspök bátorította őket, ilyenkor mindig arra gondoljanak, hogy Isten nemcsak kiválasztotta őket a feladatra, meg is szentelte őket. A kiválasztás és megszentelés, az eskü újra letevése azért annyira fontos, hangsúlyozta a püspök, mert a presbiterek feladata bár ugyanaz, időről időre változik.

Ha az elmúlt 12 évre tekintünk, új intézmények, iskolák, otthonok, óvodák, gyülekezeti otthonok, bölcsődék jöttek létre vagy újultak meg. Ez a korszak lezárult, most olyan korszak következik, amikor ezekbe a felújított, felépített épületekbe életet kell vinni, amelyben a presbitereknek oroszlán szerepe van – húzta alá a püspök. De nagy szerepe van ebben a többi belmissziós szövetségnek is, mint a nőszövetségnek, a fiatalokat összegyűjtő szövetségnek, tette hozzá. „Ha azt a kevés anyagi erőforrást, amivel ma rendelkezünk, nem az épületeink javítására, hanem önmagunkra, az életre fordítjuk, nyert ügyünk van, mert Isten szereti és megtartja az övéit.”

Az alkalmon a Sepsi Református Egyházmegye presbiteri kórusa is szolgált. 📸 Kiss Gábor

Az ige második fele az evangélium megtartásáról szól, amelyet az évek során bár többször próbáltak eltaposni, nem sikerült, mert Krisztus evangéliuma olyan valóság és Istentől kapott ajándék, amely nem tőlünk függ. Ereje abban áll, hogy Isten áll mögötte. „Ez az a tudomány, amelyet nekem püspökként, és nektek presbiterként meg kell tartani! Amikor ugyanis az evangéliumot megtartották, megmaradtak és megerősödtek a közösségek is. Erre törekedjünk ma is, tartsuk meg a tudományt!”

Az ige harmadik fele az állhatatosságra int. Napjainkban az egyház sikerei ritkán kapnak nyilvánosságot, a sajtó is inkább a botrányokat emeli ki. Hitünket nem vállalhatjuk minden esetben fel, nehogy megsértsük más nézeteit. Ezért van egyre nagyobb szükség a kitartásra, az állhatatosságra. Presbiterként tegyük fel a kérdést: ki tudunk-e állni nézeteink mellett? Meg akarjuk-e tartani azt, amit Isten a parancsaiban nekünk átad? Akarunk-e egyházat a jövőben is? „Az az egyház, amit az unokáinkra hagyunk, olyan egyház lesz, amit mi építünk fel. Éppen ezért időnként össze kell gyűlnünk, megbeszélni a közös kérdéseket, Isten igéjét tartva mérvadónak. Mert ez a presbiterek feladata: őrizni, irányítani és megőrizni a tudományt, amelyet Krisztustól kaptunk.”

„A mi Urunk Jézus Krisztus erősítsen meg minden jó cselekedetben és beszédben.” – emelte ki az igéből Dénes Előd, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. Kijelentette, a hitben való megerősödés nem csupán egyéni ügy, hanem közösségi ügy is, ezért jó, hogy vannak alkalmak, amikor meg lehet erősödni a hitben, hite szerint ez a konferencia is ilyen. Az esperes elmondta, párhuzamosan zajlik egy gyerekkonferencia is a sepsiszentgyörgyi belvárosi templomban az egyházmegye szervezésében, hiszi, hogy ez is ugyanilyen hiterősítő alkalom.

Nagy Éva, a Presbiteri Szövetség elnöke az alkalom közösségépítő jellegét hangsúlyozta köszöntésében.

„Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten, hanem erőnek és szeretetnek, józanságnak lelkét.” – köszöntötte az összejövetel igéjével az egybegyűlteket Nagy Éva, a Presbiteri Szövetség elnöke. Köszöntésében a békesség útján való haladás, az egymásra figyelés, a szeretetsugárzás, hitünk és anyanyelvünk megőrzésének, valamint az ifjúság felkarolásának fontosságát hangsúlyozta. Az ifjúság évére reflektálva utóbbira külön hangsúlyt fektetett, hiszen fontos, hogy a fiatalok is tagjai legyenek a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, lélekben, a hitben és a tisztaságban. Elmondta, az összejövetel egyházi szerepén túl közösségformáló, lelki és szellemi kapocsként is szolgál a résztvevők között, a lelki gazdagodást szolgálja.

Palicz Róbert, a Magyarországi Presbiteri Szövetség alelnöke az 1Kor 1,23-25 és 30 verseit olvasva szólt a jelenlevőkhöz. Aggályait az ifjúság számának fogyásával kapcsolatban fogalmazta meg, válaszul pedig az apostol szavait közölte: „Krisztus Jézusban vagyunk, Vele és egymással közösségben. És ami ránk bízatott az az, hogy megmaradjunk Vele, és szolgáljuk a növekedést a szolgálatunk által ott, ahol Isten ezt ránk bízta.”

Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosa Bogdán Szabolcs János püspök üdvözletét hozta, gondolatait a Zsolt 13 versét olvasva osztotta meg.  Látva a gyülekezetek helyzetét, a fiatalok viszonyulását az egyházhoz, feltette a kérdést: „Mi lesz velünk?”  A helyzetet látva talán úgy érezhetjük, nincs elég erőnk a változtatásra. A felolvasott zsoltár azonban megmutatja, a nehézségek ellenére is, de Dávid meglátta a szabadító Istent. „Jézus Krisztus küldetése arról szól, hogy ne csak Dávid, mi is találjuk meg a szabadító Jézust. Ő a kulcsa minden kérdésünknek, félelmünknek.”

A teli teremben a 15 egyházmegye presbiteri szövetségének képviselői találkoztak. 📸 Kiss Gábor

„Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be Krisztus törvényét.” – köszöntötte a konferencia résztvevőit Tőkés Tünde, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöknője a Gal 6,2 versét olvasva. Megjegyezte, egymás munkájának támogatása nagyon fontos, a két szövetség küldetése közös, hiszen egymás terhét hordozzák.  Céljuk egy: továbbadni a keresztyén értékrendet a következő nemzedéknek szeretettel, hittel és megbecsüléssel.

Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka örömét fejezte ki a kialakult presbiteri összefogásért. „Meggyőződésem, hogy a református egyház úgy töltheti be küldetését, Isten szolgálatát és a közösségépítés feladatát, ha lelkipásztorok és világiak közösen mondanak igent Isten hívásának, ha együtt építik Isten országát.” Kiemelte, az alázat mellett fontos látni azt is, hogy olyan ember a presbiter, akit Isten alkalmassá tesz egy kiválasztott feladatra. A presbiteri szolgálat lényege ugyanis eredet és elhívás, a feladat pedig nem kisebb, mint egy lelkészé – fogalmazott a főgondnok.

Az eseményen köszöntőt mondott Ungvári Éva, a Sepsi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke is, majd Tasnádi István lelkipásztor és levéltáros tartott előadást, Egyház és világi hatalom viszonya a 18. században címmel. Az alkalmon a Sepsi Református Egyházmegye presbiteri kórusa szolgált.