Harmadik alkalommal szervezett pasztorálpszichológiai szakkonferenciát Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara május 30-31-én a kar épületében. Az összejövetel célja egy olyan szakmai fórum kialakítása, ahol a témában jártas valláspedagógusok, lelkipásztorok, szociális munkások, pszichológusok találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, szakismeretüket kölcsönösen felfrissíthetik. A konferencia témája a kapcsolati minták, autoritás, ellenállás kérdésköreit járta körül.

Péntek reggel Lukács Olga, az intézet dékánja köszöntötte a résztvevőket. A konferencia címére utalva hangsúlyozta, az esemény kiváló lehetőséget teremt az új kapcsolódások kialakítására, a meglévők megerősítésére. „Az, hogy immár harmadik alkalommal rendezzük meg a konferenciát, a folytonosságot jelzi, és egyben azt az igényt is, amely mindannyiunkban megfogalmazódik: szeretnénk előadásokat hallgatni, majd közösen reflektálni az elhangzottakra.”

A harmadik alkalommal megszervezett konferencián mind az akadémia, mind a gyakorlati rész helyet kapott. 📸 Pilbáth Kincső

„Azzal, hogy harmadik alkalommal szerveztük meg a konferenciát, nem titkolt célunk egyfajta folytonosság, hagyomány megteremtése ezen a szakterületen, ebben a formában. Szeretnénk kialakítani egy olyan fórumot, ahol az akadémiai elmélet és a gyakorlati tapasztalat találkozik, ahol egyfajta diskurzus, visszacsatolás jön létre. Erdélyben nagyon sok segítői hivatást gyakorló szakember, lelkész, lelkigondozó, vallástanár, szociális munkás, pszichológus van, akik a pasztorálpszichológia szemléletben szolgálnak. Őket akarjuk megszólítani, mint praktizáló szakembereket, illetve az akadémiai szféra kereteiben előadó professzorokat, tanárokat.” – számolt be a konferenciáról Kovács Szabolcs adjunktus, az összejövetel egyik szervezője. Hozzátette, a plenáris előadások, workshopok során igyekeztek hazai, de magyarországi előadókat egyaránt megszólaltatni.

A konferencián Lukács Olga dékán is köszöntötte a résztvevőket. 📸 Pilbáth Kincső

A konferencia tematikájáról szólva elmondta, középpontba a kapcsolati minták, az autoritás és az ellenállás kérdésköre került. Az autoritás témáját több szempontból is igyekeztek körüljárni: hogyan jelenik meg a segítő hivatás gyakorlásában, legyen szó lelkészi, lelkigondozói vagy pedagógusi munkáról, és mit jelent intézményi keretek között, például az iskolarendszerben. Ugyanakkor figyelmet szenteltek azoknak a kisiklásoknak is, amelyekre közösen lehet megoldásokat keresni, de terítékre került a családon belüli autoritás is, amely szorosan összefügg a nevelés kérdésével.

A plenáris előadások mellett a kiscsoportos szekciók teret adtak a mélyebb párbeszédre, a kérdések megfogalmazására. A nap végén megrendezett kerekasztal-beszélgetések pedig záróakkordként szolgáltak, ahol a résztvevők személyes vagy szakmai jellegű kérdéseket is feltehettek az előadóknak; akár az elhangzott előadásokhoz kapcsolódva, akár a saját hivatásukban tapasztalt dilemmákkal összefüggésben. A szervezők elmondták, nem szándékuk tömegrendezvényt kialakítani a konferenciából, így maximum 60-65 személyre tervezték, idén 53-an regisztráltak.

Kovács Szabolcs adjunktus a konferencia szerkezetét ismertette. 📸 Pilbáth Kincső

A két napos rendezvényen könyvvásárral is készültek a szervezők. Ennek során azokat a szakkönyveket igyekeztek bevonni, amelyek pasztorálpszichológiával, a nevelés kérdésével kapcsolatosak.

A plenáris előadások sorát Püsök Sarolta Az ötödik parancsolat értelmezésének színeváltozásai, a tekintély kérdése a posztmodern és posztkommunista társadalmakban című előadása indította, amelyben a posztmodern lét értelmezéseire fektetett hangsúlyt, kiemelve a létforma szabad kiteljesedéseit, amelyek létbizonytalanságba taszítják az embert, ál-tekintélyeket eredményezve. Az oktatásból hozott példákon át kitért az ál-egyenlőtlenségek problémájára is, amelyek – bár egyenlőnek tüntetnek fel – komoly lelki betegségeket okozhatnak. Aláhúzta, amiben nem vagyunk egyenlőek, azt ne söpörjük szőnyeg alá. „Ezzel nem a tekintély lerombolása, a földi egyenletlenségek eltüntetése a cél, hanem a bizalmi légkör kialakítása, a harmonikus kapcsolatok, a felek egymásra hangolódása a feladat.” A csoportos kiselőadások során a résztvevők a tanári autoritás, a szolgálati meghatalmazás, illetve az Istennel, mint autoritással való kapcsolat témaköreit járták körül. Az interaktív foglalkozásokon lehetőség adódott a párbeszédek kialakítására is.

A plenáris előadások mellett wokshopok is rendelkezésre álltak a résztvevőknek. 📸 Pilbáth Kincső

Az Ambiquitás és transzcendentalitás – az tekintélyekre való ráutaltság az emberi élet kapcsolati dimenzióiban című előadás során Fazakas Sándor hangsúlyozta, „a tekintélyt nem lehet hatalommal kierőszakolni, ahelyett, hogy szinonimaként tekintünk rájuk, különbséget kell tenni közöttük.” A nap második felében a résztvevők újra csoportokat alkottak, ahol a kapcsolat és bizalom orvos-páciens közötti létét, a családi autoritás dinamikáját és a palliatív szolgálat jellemzőit vizsgálták.

Az összejövetel második napját a családi kapcsolatok körbejárásával kezdték a résztvevők, Fodorné Ablonczy Margit az ünnepek kapcsolatformáló lehetőségeit mutatta be előadásában. Ezt követte Kocsev Miklós Kapcsolati minták és autoritás a hivatásgyakorlásban című bemutatója. A csoportos kiselőadások során a plenárisok témáit összekapcsolva a család, illetve a család és hivatás kapcsolata volt a párbeszédek középpontjában.