Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor születésének centenáriumának tiszteletére szervezték idén a Theologia pro Scientia et Societate nemzetközi konferenciát január 16-17-én Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának épületében

A negyedik alkalommal megtartott tudományos értekezlet öt szekció előadásaiból épült fel, a hazai és határon túli előadók kutatásaikban azt vizsgálták, mit nyújt a teológia a társadalomnak és tudománynak, de értekezleteikkel hozzájárultak a Studia Theologia Reformata tartalmának bővítéséhez is. A konferencián online jelenlétükkel tiszteletüket tették dr. Gálfy Zoltán unokái is.  

Az összejövetel nyitányaként a résztvevők Kovács Szilveszter és Sallai Krisztina, a kar hallgatóinak zenés előadását élvezhették.  

„Ez a konferencia kicsit eltér az eddigiektől, ugyanis karunk első dékánjának, dr. Gálfy Zoltán egyetemi professzornak ajánljuk fel. Konkrét tematikát nem határoztunk meg, a kutatási témák sokféleségével egykori egyetemi professzorunk sokoldalúságára emlékezve.” – köszöntötte a résztvevőket Lukács Olga dékán, a konferencia házigazdája.  

Lukács Olga dékán a konferencia megnyitóján. 📸 Pilbáth Kincső

Köszöntése után a dékánasszony, megnyitva az előadások sorát, bemutatta saját kutatását, amelyben Gálfy Zoltán életútját dolgozta fel, méltatva többek között munkásságát. Mint hangsúlyozta, Gálfy Zoltán jelentősen hozzájárult egyházunk új kánonjának megszerkesztéséhez, de nagy befolyása volt a Teológiai Protestáns Intézet működésére is. „Ő avatott be az erdélyi egyháztörténelem távoli rejtemeibe, de az irodalom és antik nyelvek világába egyaránt” – fogalmazott egykori diákjaként Lukács Olga. Az előadások sorát Fazakas Sándor folytatta, összevetve, hogyan nyilatkozott Gálfy Zoltán a reformáció és demokrácia viszonyáról a 40-es években, illetve később professzorként. „A reformáció által kiváltott társadalmi dinamikák közepette a református teológia dimenziójára, az egyház küldetésére kell magunkat emlékeztetnünk.” – idézte Gálfy szavait.  

Kovács Ábrahám értekezésében Révész Imre ekkléziológiájának és krisztológiájának gyökereit vizsgálta a nemzeti kálvinizmusban, három fő európai összetevőt sorolva fel; őt követte Kulcsár Árpád Az ekkleziasztika, mint a református egyház élettana Ravasz László felfogásában című előadása, amelyben Ravasz gondolkodását hangsúlyozta, miszerint a magyar protestáns gyakorlati teológia igazi tudományként művelhető. Tódor Csaba kutatásában azt bizonygatta, mennyire veszíti el az átmenetet biztosító szerepét a mai modern liturgia, illetve mennyire hat ez a mindennapi éltere.  

A kar hallgatóinak bizonyságtétele. 📸 Pilbáth Kincső

A második szekciót Kocsev Miklós „Vigyázzunk a Történetre” című előadása nyitotta, amelyben hangsúlyozta, különös felelősségünk van a Történet, vagyis Isten és ember kapcsolatának megőrzésében. „Mint mai írói ennek a Történetnek, ne bújjunk álarcok mögé, vállaljuk szerepünket, és a világ megvédése érdekében vigyázzunk a Történetre!” Kiss Jenő előadásában a Bibliához való viszonyulásainkat fejtegette, aggodalmát fejezve ki, ugyanis észrevételei alapján Isten megszólaltatása helyett nagyon sokszor az igehirdető személye kerül előtérbe a prédikációk során. Azzal, hogy a prédikációt kulcsszavakra, motivációkra alapozzuk, hangzatos bibliai részleteket önállósítunk, a valódi kontextus elveszíti hitelességét. „Ne töredékeken keresztül viszonyuljunk a Bibliához, azok ugyanis nem képezik az egészet!” Hodossy-Takács Előd Jeremiás, Ezékiel, Júda elbukása és megmaradása című előadásában a palesztin és babiloni levelezések ellentétes kommunikációs formáit elemezte. Balogh Gyöngyi pedig a zsoltárok gyógyító hatásait taglalta, amelyeknek, mint hangsúlyozta, nagy szerepük van a reménykeltésben, a panaszénekek célja, hogy segítsenek elfogadni önmagunk szenvedéseit, hogy ezeket Istennel az oldalunkon éljük meg. Lészai Lehel a szőlőmunkások példázatát mutatta be, amelynek üzenete Isten jóságáról és nagylelkűségéről szól: „Isten mindenki számára biztosítja az örök életet, a saját felelősségünk az, hogy ezt mikor vesszük észre.” Kovács Szabolcs az inkarnáció és önátadás kommunikációs szintjeit vizsgálta a segítő beszélgetésben, kiemelve a figyelem és jelenlét fontosságát, amelyeket a segítő szolgálat legfontosabb komponenseiként definiált. Az önátadás képességét és a sebezhetőség megnyilvánulását hangsúlyozta, amelyek lehetővé teszik, hogy a másik problémáját ne csak megértsük, teljes lényünkkel társulhassunk mellé.   

A konferencia harmadik szekciójában Kónya Péter Thököly Imre Felső-Magyarországát mutatta be, az egyetlen evangélikus államalakulatot, amely 1682-ben jött létre. A szakmai bemutatók sorát Kónya Annamária előadása zárta, aki Alvinczi Péter prédikátor életét, műveit mutatta be, kiemelve Kassán folytatott protestáns és református működését.  

Ezúttal a konferenciának nem volt kitűzött tematikája. 📸 Pilbáth Kincső

A konferencia második napjának első előadását Gorbai Gabriella tartotta, amelyben a vallástanárok mentális jólétét, a vallástanári hivatás mentálhigéné sajátosságait érintette. Hangsúlyozta, a hivatás ki van téve kockázatoknak, ezért védőfaktorokra van szüksége. A kiégés elkerülése érdekében elsősorban a visszatekintés és reflexió módszereit emelte ki. Restás Attila Bartholomaeus Keckermann hazai recepcióját vizsgálta, kiemelve a teológus nagy hatását a magyarországi református gondolkodásra. Ezt követte Balogh Judit előadása, amelyben Pataki Tóth István és a hozzá kapcsolódó teológiai vita került bemutatásra Apafi Mihály korában. Báthoriné Misák Mariann Szathmári Paksi József életét és munkásságát elemezte, tevékenységeit a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökeként kiemelve. Hover Zsolt a 19. századi kolerajárvány bűnbakkeresési folyamatait mutatta be, hangsúlyozva, a bűnbakkeresés mindig is része volt a társadalom működésének, amivel a felelősséget igyekeztek általában a kisebbségekre, szegényebbekre hárítani.  

A második szekciót Pálfy József előadása indította, amelyben Gyenge János munkáit ismertette, majd Somogyi Alfréd Pálóczi Czinke István énekeskönyvét mutatta be, annak ma is jelen levő felvidéki hatásait is taglalva. Lévai Attila a 20. századi Felvidék és Erdély református kapcsolatait vizsgálta előadásában, Lányi Gábor pedig az 1945-ben kezdődő Országos Református Szabad Tanács, más néven Nyíregyházi Szabad Tanács történetét mutatta be, amely – mint kiemelte – a református egyház evangéliumi megújulását, külsődleges reformokat hozott. Csonta István a magyar ötvenhatos forradalom belgiumi menekültjenek sorsát vizsgálta, különös tekintettel Muzslay István szerepére a fiatal menekültek foglalkoztatása terén. Végezetül Füstös Paul bemutatta Borsay Samu zeneszerző-karmester életét és munkásságát, az erdélyi református püspökökhöz való viszonyát is érintve.  

A konferencia résztvevői. 📸 Pilbáth Kincső

A kétnapos konferencián elhangzott előadások listája: 

• Lukács Olga – Gálfy Zoltán életútjának bemutatása
• Dr. Fazakas Sándor – Reformáció, társadalomszemlélet, demokrácia – Gálfy Zoltán olvasatában
• Dr. Kovács Ábrahám – Révész Imre ekkléziológiájának és krisztológiájának gyökerei a nemzeti kálvinizmusban
• Dr. Kulcsár Árpád – Az ekkleziasztika, mint a református egyház élettana Ravasz László felfogásában
• Dr. Tódor Csaba – A kapcsolatiság, mint a teológiai módszertan
• Dr. Kocsev Miklós – „Vigyázzunk a Történetre”
• Dr. Kiss Jenő – Az eleven írott ige
• Dr. Hodossy-Takács Előd – Jeremiás, Ezékiel, Júda elbukása és megmaradása
• Balogh Gyöngyi – Zsoltárok a gyógyításban az ókortól napjainkig
• Dr. Lészai Lehel – A szőlőmunkások példázata (Mt 20,1-16)
• Dr. Kovács Szabolcs – Az inkarnáció és önátadás kommunikációs szintjei a segítő beszélgetésben
• Dr. Kónya Péter – Thököly Imre Felső-Magyarországa: az egyetlen evangélikus államalakulat hazánk történetében
• Dr. Kónya Annamária – A híres kassai prédikátor és műve, Alvinczi Péter
• Dr. Gorbai Gabriealla – A reflexió mint mentálhigiéniás védőfaktor
• Dr. Restás Attila – Bartholomaeus Keckermann és hazai recepciója
• Dr. Balogh Judit – Pataki Tóth István és a hozzá kapcsolódó teológiai vita Apafi Mihály korában
• Báthoriné Dr. Misák Mariann – Szathmári Paksi József élete és munkássága
• Drd. Hover Zsolt – A bűn és felelősség árnyékában: a bűnbakkeresés és társadalmi reakciók a 19. századi kolerajárvány idején
• Dr. Pálfy József – Dr. Gyenge János megjelent munkáinak ismertetése
• Dr. Somogyi Alfréd – Pálóczi Czinke István énekeskönyve
• Dr. Lévai Attila – Felvidék és Erdély református kapcsolatai a 20. sz. Században
• Dr. Lányi Gábor – Az Országos Református Szabad Tanács története
• Dr. Csonta István – A magyar ötvenhatos forradalom belgiumi menekültjei
• Füstös Paul – Borsay Samu zeneszerző-karmester élete és munkássága.