„Egy hosszú útszakasz végéhez érkeztünk” – új parkolóházat avattak Kolozsvár belvárosában

Hosszú évek munkálatai után felavatták a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete által építtetett parkolóházat Kolozsvár belvárosában december 13-án. A Házsongárdi temető bejárata melletti, a Petőfi (Avram Iancu) utca 22-24. szám alatti parkolóház nyilvános használatra épült, beruházásával a nyugdíjpénztár vagyonát igyekeznek majd gyarapítani, megnyitásához azonban még várni kell a működési engedélyek kiállításáig.  

A Házsongárdi temető melletti parkolóház körülbelül fél év múlva kezdheti meg működését. 📸 Kiss Gábor

Az avatóünnepségen Kató Béla leköszönő püspök, a kezdeményezés elöljárója a Jer 29,7 versével köszöntötte az ünneplőket. „Kevés egyház van Romániában, amely úgy akarja megőrizni saját tőkéjét, hogy közben egy város ingatlanjait is fejleszti” – emlékezett vissza a püspök az elmúlt évekre, amelyek során közel 500 épület átadásán vett részt. A mai kitűnik mind közül, tette hozzá, éppen ezért építése magyarázatra szorul. A püspök az 1959-es történéseket idézte fel, amikor a Romániai Református Egyházat kizárták az országos nyugdíjrendszerből, arra számítva, hogy az egyház rövidesen megszűnik. Így a 60-as évektől saját maga látta el a nyugdíjba vonult munkatársait, ezalatt pedig megtanulta az öngondoskodás feltételeit is megteremteni. A problémák folytatódtak, 1989-ig 150 gyülekezet maradt lelkipásztor nélkül, ám a rendszerváltás megoldást hozott, lehetőség adódott ugyanis egyházi személyek munkáltatására, amivel befektetésre alkalmas többlet is keletkezett. Az egyház befektetései ezután ingatlanokban, részvényekben, banki letétek formájában gyarapították a nyugdíjpénztár vagyonát. A mostani beruházás is ilyen céllal jött létre – jelentette ki a püspök. A református egyház befektetése pedig a város hasznára is szolgál, tette hozzá, egy olyan épület épült ugyanis, amelyet a város vezetősége egy évtizede tervez létrehozni. Elhangzott, a pénz nem magyarországi vagy külföldi támogatásokból, hanem a több mint 500 ezer reformátusnak az egyházi élet fenntartására összegyűjtött adományából származik. Ezért kell különösen megbecsülni az építményt – hangsúlyozta a püspök, majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a munkálatokhoz.  

Kató Béla püspök a nyugdíjintézet létrejöttét is felelevenítette beszédében. 📸 Kiss Gábor

„Együtt örülhetünk annak a sikernek, amely az elmúlt évek munkáját koronázza, hiszen ma több évtizedes munka lesz jelképesen átadva a kolozsvári közösségnek” – fogalmazott ünnepi beszédében Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. Hozzátette, a református egyház többször bebizonyította, mindent megtesz közösségeink fejlődéséért. Ma azt is megmutatta, hogy nemcsak kulturális és szellemi, de gazdasági és anyagi fejlődést is biztosít a városnak, amellyel megkönnyíti a lakosok életét, ugyanakkor a közösség megmaradásáért is tesz. Az alpolgármester ugyancsak köszönetét és háláját fejezte ki a kezdeményezésért, amely a város lakóinak életét könnyíti az elkövetkezőkben. 

„Egy hosszú útszakasz végéhez érkeztünk. Az útszakasznak ugyan vége, de maga az út folytatódik. Vagy talán csak most kezdődik igazán.” – fogalmazott beszédében Tárkányi Márton, a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének ügyvezető igazgatója, utalva a munkálatok hosszú és bonyodalmas folyamatára. Mint elmondta, a kezdeményezés első tárgyalásait 2015-ben folytatták le a telek akkori tulajdonosaival. Emlékeztetett, a telken a Reimann kőfaragó család működtetett hosszú ideig műhelyt. „Ha nem is bácstoroki kő, de szépen megmunkált minőségi kőlapok borítják az épület homlokzatát, őrizve a múlt idők emlékét.” 2016-ban megvásárolták az ingatlant, 2017-ben letették a legelső kérést az urbanisztikai bizonylatra, majd 2020 májusában írták alá az építési engedélyt – sorolta az igazgató. „Három év és két hónap telt el, amelyet álmatlan éjszakák, keserű vívódások, rengeteg imádság, bizonytalanság, bizalmatlanság, támadások, türelmi játékok és őszülő hajszálak kísértek.” Az építkezést 2020 novemberében elkezdhették ugyan, de további problémákba ütköztek: a régészeti kutatások néhány hét helyett több mint fél évet tartottak.  

Serban Tiganas, Kató Béla püspök, Oláh Emese alpolgármester, Bogdán Szabolcs János püspök, Kolumbán Vilmos József püspök és Tárkányi Márton nyigdíjintézeti igazgató elvágják a szalagot. 📸 Kiss Gábor

„Arra kérek mindenkit, hogy ne csodálkozzon, és ne kritizáljon, hogy négy évig építkeztünk, mert ez így ment az évek során majdnem minden területen. Semmi másra nem lett volna szükség, csak egy kis emberségre és jóindulatra a törvényes keretek között. De ezek sajnos nem voltak meg.” Támadások sorozata érte a parkolóház felépítésének munkálatait, de az igazgató kifejtette: „Nem félünk, mert a Menny Istene sikerre vezet bennünket. Mert mi mindvégig arra törekedtünk, hogy alázatos szolgáiként a törvény betűjét betartva végezzük a munkánkat.” 

Beszédében hangsúlyozta, a sajtóban elhangzott információk, miszerint a környéken lakóknak fenntartott parkolóhelyekkel szolgálnak majd éves bérlettel, nem igazak. A parkolóház publikus lesz, órás vagy félórás díjszabással. A parkolási díjat pedig idejében közlik, amikor véglegesítik a működési szabályzatot – biztosított. Ehhez legalább fél évre szükség lesz még – tette hozzá.  

Șerban Țigănaș, a Dico& Țigănaș tervező iroda elnöke köszöntésében a parkolóházat mutatta be, kiemelve annak könnyű használatát. Mint elmondta, nincsenek oszlopok vagy keskeny sávok, amelyek a parkolást nehezítenék, de a kialakítás az autók között sétálóknak is kedvező feltételeket nyújt. Minden ki volt alaposan gondolva – fogalmazott.

Az épület használóit Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület újonnan megválasztott püspöke, és Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. Áldás után a parkolóház előtt elvágták a szalagot.