Megújult Nagyenyed történelmi vártemploma
A Nagyenyedi Református Vártemplom megújulásáért adtak hálát október 27-én délután. Az országgyűlések és zsinatok helyszínéül szolgáló templom európai uniós támogatással, illetve Magyarország kormányának segítségével állhat új pompájában.
Kató Béla püspök a Zsolt 50, 14-15 versei alapján hirdette Isten igéjét az ünnepi istentiszteleten. Prédikációja elején elmondta, lassan a végéhez közeledik a közel ötszáz templom, illetve épület felújításának időszaka, így nem marad más hátra, mint a hálaadás. Hálát adni általában az esemény végén szoktunk, így van ez most is, ám sokkal fontosabb lenne azt az elején megfogalmazni. Hálaadáskor ugyanis nemcsak a szót mondjuk ki, a hálaadásban az ember és Isten kapcsolatáról van szó, arról, hogy ki Ő nekünk – mondja az ige szava. Amikor hálát adunk tehát, mindenekelőtt azt fejezzük ki, hogy Isten gyermekei vagyunk. Hálát adni azt is jelenti, hogy tudjuk, kitől kérünk, illetve azt is, hogy azt megkapjuk. A rengeteg balsors után mindig tudtunk Isten ajtaján kopogni, de azt is tudtuk, hogy az ajtó mindig kinyílik – fogalmazott a püspök. Ma is úgy állunk itt a templomban, hogy biztosak voltunk Isten segítségében – tette hozzá. A hálaadás ugyanakkor fogadalmaink megújítását is jelenti, a püspök pedig arra buzdított, ma, a hálaadás napján mi is újítsuk meg fogadalmainkat. Ezt ne azért tegyük, mert félünk, egészítette ki, hanem azért, mert ez tart és véd meg az elsodrástól.
Tóth Tibor László, a Nagyenyedi Református Egyházközség lelkipásztora beszédében Isten kegyelméért adott hálát, amely elég volt ahhoz, hogy évszázadokon keresztül velünk maradjon, majd a Vártemplom történelmi eseményeit, fontosabb eseményeit, történéseit vette számba. „Az erdélyi református egyház bölcsője ez a templom” – fogalmazott. Többszáz éves múlttal rendelkezik, tanúja volt tatár, majd török pusztításoknak, de újrakezdéseknek egyaránt. Otthont adott több, mint tíz országgyűlésnek és közel ötven zsinatnak, de itt imádkozott egykor Misztótfalusi Kis Miklós is a könyvnyomtatás művészetéért, ugyanakkor a kollégiumi tapasztalatai után ebben a templomban gyűjtött erőt útjához Kőrösi Csoma Sándor is – sorolta a lelkipásztor. Ma pedig a Nagyenyedi Református Egyházközség jövő nemzedékének színfalaként szolgálhat.
Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, egyházkerületi főjegyző ünnepi beszédében ugyancsak a templom nagymúltú történelmére tekintett vissza. A nagyenyedi vártemplomban írta alá 1551-ben a város első papja a lutheri konfessziót, de ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány. Később itt választották meg Erdély első református püspökét, Dávid Ferencet, de a vártemplom biztosított menedéket 1551-ben a magyar koronának is…
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében elmondta, nehéz szívvel áll a hallgatóság elé a nemrégiben elhunyt, minden magyar sorsát szívén viselő Potápi Árpád János helyett. Ugyanakkor emelkedett lélekkel szólal fel, hiszen hazatért. A műemléktemplom felújítása túlmutat magán a megvalósításon, fogalmazott, hiszen tartalmazza a reformátusság életét meghatározó tisztelgést is. De tisztelgést hordoz a jelenkor hősei irányába is, „hiszen az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, szervezési folyamaton mentek át, amellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közös életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tették a fennmaradást.”
„Mindig felemelő esemény, amikor eleink által épített örökségek felújítását tudjuk átadni” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátora, volt fejlesztési miniszter. Egyedi hely a vártemplom, hiszen sok mindent adott az erdélyi református egyháznak, mondta. De egyedi azért is, mert építészeti stílusai, a román, gótika, majd barokk keverednek. Egyedi ugyanakkor az is, tette hozzá a szenátor, ahogy a felújítás keretét az egyház, a református közösség megszerezte: „van itt ugyanis uniós forrás, bukaresti kormányzati hozzájárulás, egyházközösség önrész, de a magyar kormány támogatása is.”
„Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára.” – Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester a Lk 9,62 verseivel szólt az ünneplőkhöz. Ebben a templomban nem lehet nem emlékezni a múltra. A legcsodálatosabb azonban az, hogy a magyarság kisebbsége ellenére is véghez vitte tervét. Nem lehetet volna ezt Isten segítsége és az emberek hite nélkül így megvalósítani – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, az elmúlt nyolc évben a kollégium újítása is megtörtént, de felszabadították és felújították az egyházkerület összes épületét is. „Hálás a szívünk, hiszen ez egy csoda, ami Nagyenyeden történt: minden, ami magyar, a helyén áll és fel van újítva. Hálásak vagyunk ugyanakkor azért is, hogy mi, magyarok vihetünk életet ezekbe az épületekbe.”
Pásztori Kupán István Gergely nyugalmazott lelkipásztor ugyancsak háláját fejezte ki, a gyülekezetben eltöltött húsz évére reflektálva a közösségre kérte áldását.
Végezetül Szőcs Ildikó, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója is kifejezte háláját és köszönetét. „A kollégium a templommal együtt uralja ezt a főteret” – fogalmazott. Biztosított, a rájuk bízott fiatalokkal úgy foglalkoznak, hogy közben szárnyakat adnak nekik, megtalálva a lehetőségeket, amelyekkel Isten kegyelmére terelik őket, és jövőt is biztosítanak a magyarság számára.
A hálaadó istentiszteleten felszólalt Ilyés Szabolcs, a RegioConsult pályázatíró cég vezérigazgatója, illetve Nicolae Marginean, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség kommunikációs igazgatója, akik támogatókként az építkezés körülményeit ismertették.
Az ünnepséget a gyülekezet és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjainak énekkara – Szabó Zsombor zenetanár vezénylésével -, a diákok hangszerjátéka, illetve verses előadása tette emlékezetesebbé. Rigmányi István operaénekes az Adj Uram Isten című éneket adta elő, orgonán kísérte Kolcsár Péter.