Mindeddig megsegített minket az Úr – felavatták a Zsoboki Bethesda Gyermekotthon új családi típusú házait
Megható ünnepre gyűlt össze Zsobok református gyülekezete szeptember utolsó vasárnapján. A Zsoboki Református Egyházközség által működtetett Zsoboki Bethesda Gyermekotthon 30. évfordulója alkalmából átadták az otthon családi típusú házait. Mivel a jelenlegi gyermekvédelmi törvény nem engedélyezi a nagy létszámú gyermekotthonok működését, ezért két darab, 12 férőhelyes családi típusú házban helyezik el a gyermekeket.
Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök a Józsué 24, 15 versei alapján hirdette Isten igéjét. A prédikációban a pedagógusok rendkívüli, egyedülálló szerepét hangsúlyozta, akik a Szentírás szavai szerint, az ókori világban rabszolgaként végezték tevékenységüket. Akkoriban rabszolgamunkának számított az, hogy más gyerekeire vigyáztak. Ma azonban az, hogy más gyerekeiért felelősséget vállalnak, tanítják és nevelik, sőt megóvják őket, kiváltságnak számít. Ezt a kiváltságos munkát végzi Zsobok gyülekezete is, akik a gyermekotthon működtetésével megóvják az arra szorulókat, Jézus parancsát hajtva végre, az Ő útja felé terelve gyermekeiket – mondta el a püspök. Olyan tevékenységet végeznek, egészítette ki, akárcsak Józsué a felolvasott igében: a kijelölt útra, Jézus értékrendje felé terelik az életet.
„A gyermekotthont alapító Molnár János református lelkész mindig sajátjaként tekintett az otthon lakóira. Szent elhatározással vállaltuk mi is azt a munkát, hogy a gyermekotthon anyjuk helyett anyjuk, apjuk helyett apjuk legyen ezeknek a gyerekeknek.” – mondta ünnepi beszédében Nagy Alpár Csaba zsoboki lelkész-igazgató. Az intézmény 30 éve azon dolgozik, hogy ép lelkű és szellemű gyerekeket neveljen, hogy testükben és lelkükben ne démonok fészkei, hanem Isten igéjének szent templomai lehessenek – tette hozzá könnyek között. Örömmel és hálával köszönte meg a rengeteg segítséget, amelyek által az otthonok felépülhettek, a kezdetleges nehézségek ellenére is. Mint elmondta, az idő szűk volt, az erő kevés, és úgy tűnt, a gyermekeket, akikért ők vállaltak felelősséget, el fogják szállítani. De hittel tekintettek a jövőre, nem adták fel, a Jézusba vetett hitük pedig végül nem vallott kudarcot.
„A 30 éven át végeztt felelősségteljes munkánk alatt jelmondattá vált az igesor: Mindeddig megsegített minket az Úr. Az Ő kegyelme által indíthattunk útra több, mint 400 gyermeket, de újraindíthattuk a 91-ben bezárt gimnáziumi tagozatot is, sőt, munkahelyet teremthettünk.” – sorolta ünnepi beszédébent Ruzsa Erzsébet, a gyermekotthon igazgatója. Az elmúlt 30 évre tekintve azonban az Úr kegyelme mellett másoknak is köszönetet kell mondani, a Bethesda támogatói társadalmi felelősségvállalásból jelesre vizsgáztak – tette hozzá, háláját és köszönetét fejezve ki a segítőknek.
Molnár Irma, nyugalmazott lelkipásztor, alapító, Molnár János református lelkész özvegye először Sitta von Eckardstein grófnő köszöntő szavait olvasta fel. A Németországban élő, zsobokiakat segítő grófnő levelében a 30 évvel ezelőtti gyermekotthon-avatást idézte fel: „Számomra örömöt jelent, hogy ezt a létesítményt az évek során támogathattam, az itt folyó életet figyelemmel kísérhettem. A 30 esztendőre visszatekintve azt tudom mondani, az évek olyanok voltak, mint a kövezet darabjai: nem egyformán simák, de jó kövek voltak.”
A grófnő levelét követően Molnár Irma szintén a gyermekotthon alapításának 1994-es évére emlékezett vissza. „Szívünket, lelkünket beletettük. Mi lesz a rendeltetése?” – lebegett a kérdés mindig a gyermekotthon körül. Férje egykori szavait idézve hozzátette, nem kell aggódni, a zsobokiakra kell ez ügyben számítani, az otthont a zsobokiak ugyanis mindig a magukénak fogják érezni. És így is lett, az a munka, amelyet egykor elkezdtek, folytatódik.
Barta István Zsolt egykori zsoboki lelkipásztor a gyülekezet gazdag lelki jelenlétét emelte ki ünnepi beszédében: „Hiszek abban, hogy a Molnár házaspár sokat ültetett az emberek lelkébe itt Zsobokon, amit én utánuk öntöztem, ápoltam a magam módján, ezt most a kollegám folytatja.” Továbbá mindenkit arra buzdított, hogy ne hátráljanak, a továbbiakban is álljanak a gyermekotthon mellé.
Seres Dénes, Szilágy megyei képviselő beszédében ugyancsak a zsobokiak hitét, kitartó munkáját hangsúlyozta. „A zsobokiak hittek, kérték a fennvaló segítségét, és nemcsak felépítettek valamit, de harminc éven keresztül működtették is.” – fogalmazott a képviselő.
Gál Máté István, Váralmás község polgármestere felidézte, testközelből tapasztalhatta meg a gyerekotthon építésének gondolatát, a tervek megfogalmazását, majd az otthon épülését. A gyerekotthon fő feladata, hogy az arra rászorulóknak otthont adjon, mondta el, de második funkciója is van, hiszen létrejötte biztosította az iskola visszaállítását, illetve munkahelyeket is teremtett. Mindezáltal Zsobok megtelt gyerekzsivajjal, és jövőt teremtett magának. Ez pedig úgy történhetett meg, hogy Zsobok szekerének rúdját mindenki egy irányba húzta – egészítette ki.
Szabó István, a magyarországi Pátyi Református Egyházközség gondnoka, Páty önkormányzatának képviselője köszöntésében azt kívánta, a gyermekotthon váljon otthonává a benne lakóknak, de egyben örömévé a gyülekezetnek. Hozzátette, Isten iránti hálával osztoznak a zsobokiak örömében.
A felszólalók sorát Póka András György, a kalotaszegi egyházmegye főgondnoka zárta ünnepi beszédével, amelyben, az előtte szólókhoz hasonlóan, a zsobokiak összetartását emelte ki. Isten keze mindig vezeti azt, aki hittel halad előre az úton. – így cselekedtek a zsobokiak is.
Az ünnepségen felszólalókat Marosán Csaba színész konferálta fel, aki aktívan részt vett a gyermekotthon újraalapításának tevékenységeiben, jótékonysági esteket szervezett, adományokat gyűjtött, népszerűsítve az otthon újraalapításának gondolatait. Istentisztelet után mindkét háznál elvágták a szalagot, majd mindkét házat megtekintették az érdeklődők.