Hármas ünnepnek adott otthon a Székelyudvarhely - Belvárosi Református Egyházközség temploma. Az erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója mellett a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium új épületének elkészüléséről, újraindulásának 30. évfordulójáról is megemlékeztek szeptember 21-én.  

Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes hirdette az igét. Az ige szavával arra buzdított, soha ne adjuk fel, hiszen mindig érdemes harcolni, küzdeni. Az ember teremtésétől fogva társas lény, szeret közösségben élni, így jöttek létre a falvak, városok, közösségi terek; így hozták létre az ókori templomokat, városközpontokat. Az egykor kialakított közösségi terek ma azonban egyre üresebbek, közösség helyett ugyanis az egyén került a középpontba. És bár a határok egyre tágulnak, az élet lehetőségeinek száma egyre nő, ezzel együtt az ember magányossága is. Az igazi kérdés az lesz, hogyan lehet visszahozni az együtt élést, együtt munkálkodást, a közösséget? Van-e erre megoldás? A válasz pedig igen, hiszen Isten velünk volt, van és lesz. Az evangélium szaván át Ő alkotta meg a keresztény közösséget, amely túlélt már rengeteg problémát, és túléli ezt a korszakot is. Hiszen Isten igéje élő, ma is érvényes.

Az ünnepségre a kollégiumok képviselői zászlókkal vonultak be. 📸 Kiss Gábor

„Ma azért adunk hálát, hogy 30 éve itt Székelyudvarhelyen elöljáróink megtették az első lépéseket, felismerték az Istentől kapott lehetőségeket, rendíthetetlen hittel tették a dolgukat, miközben egy közösségért dolgoztak.” – fogalmazott ünnepi beszédében Juhász Zoltán iskolalelkész. Gönczi Lajos egykori igazgató 1913-as szavait idézve kifejtette, „új korszak nyílik a nevelés mezején”. Köszönetet mondott elsősorban az Erdélyi Református Egyházkerületnek és Magyarország Kormányának, illetve mindazoknak, akik az új épület létrehozásában részt vettek.

Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója a Zsolt 63, 8 versével köszöntötte az ünneplőket: „Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.” Az igazgató felhívta a figyelmet, az ige szava arra emlékeztet, hogy Isten segítsége mindig jelen van az életünkben, sokszor olyankor is, amikor nem is számítunk rá. Gondolatait az iskola jelmondatával folytatta: Töviseken át a rózsákig; hiszen olykor kihívásokon át vezet az út, de a cél mindig előttünk lebeg. Az iskola 30 éves múltja is ezt a küzdelmes, de gyümölcsöző múltat szimbolizálja – egészítette ki. Bár az épületet még nem vehetik birtokba, az igazgató háláját fejezte ki a segítségért, illetve reményét annak érdekében, hogy a létesítményt minél előbb hivatalosan is elfoglalhassák.

Minden erdélyi és partiumi református kollégium, valamint református iskola képviseltette magát az ünnepi istentiszteleten. 📸 Kiss Gábor

Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka szerint két nehéz feladatot bízott a pedagógusokra Jézus: azt, hogy tegyenek tanítványokká minden népeket, és azt, hogy engedjék hozzá a gyermekeket. Ezért a református iskolákban nem csak a tudományokra, de a lelki értékekre és hagyományokra is nagy hangsúly kerül, ami biztos fogódzó a gyermek és a felnőtt életében egyaránt – nyomatékosította.

Hankó Balázs, a magyar kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere az összetartozás fontosságát hangsúlyozta: „nemzetünket nem csak történelmünk, kultúránk tartja össze, de mi ezeken a szentelt köveken közösen építjük jövőnket is.” Ma ünnepelni és hálát adni gyűltünk össze, egészítette ki, hálát adni azért, hogy egy közös új kezdetnek lehetünk részesei, de azért is, hogy békében élhetünk, építkezhetünk. Keresztény kötelességünk ugyanis, hogy a békét megbecsüljük, sőt imádkozzunk érte. Meg kell becsülnünk ugyanakkor azt is, hogy gyermekeink magyarul tanulhatnak – emelte ki, hiszen egy gyarapodó nemzetnek igen nagy szüksége van a jó minőségű, magyar oktatásra, megbecsült tanárokra. „Fontos, hogy fiataljaink elköteleződéssel és hivatással felvértezve legyenek jövőnk zálogai” – szólt végül a diákokhoz.

„Felbecsülhetetlen az az érték, amit a magyar történelmi egyházak, a református egyház tettek és tesznek évszázadokon át Erdélyért.” – szólt az ünneplőkhöz Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az iskola történelmét felidézve elmondta, az intézményt 1670-ben alapították, majd 1948-ban a kommunisták felszámolták. „De hiába vágták ki a fát, a gyökerek megmaradtak.” A szövetségi elnök hozzátette, egy közösség erejét mindig az értékei, intézményei és vezetői tartják fenn. Ha kitartunk ezen értékek mellett, akkor mindig lesznek olyan vezetőink, akik ezt az értékrendet tovább viszik, és az oktatást missziónak tekintik.

Kató Béla püspök szerint iskoláinkban az oktatás középpontja maga Jézus Krisztus. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla püspök beszédében elmondta: „Nekünk magyaroknak mindig fájdalmas kérdés az, hogy hányan vagyunk, illetve milyen mértékben fogyunk. Éppen ezért ma legyünk hálásak! Hálásak azért, hogy még vannak gyermekeink, örököseink, akiknek intézményinket átadhatjuk.” Minden ilyen intézmény átadása abban segít bennünket, hogy elhiggyük, lehetséges tovább haladni, hiszen Isten nem engedi elveszni azt, ami neki szent, jelen esetben gyermekeinket – egészítette ki a püspök. Hozzátette, bár azt hihetjük, védelmeznünk kell és fényt mutatnunk nekik, valójában a sötétbe kell bevezetnünk őket, hogy önállóan tájékozódhassanak. Felhívta a figyelmet, ma azért is adjunk hálát, hogy vannak szülők, akik az oktatás középpontjába Jézus Krisztust helyezik. De oktatóinkért is, akik képesek odaadni életüket céljuk eléréséért. Kató Béla püspök köszönetet mondott elsősorban a magyar kormánynak, az építőknek, majd különös figyelemmel szólt az iskolaigazgatóhoz, aki az iskola fennállása óta annak fennmaradásáért munkálkodik. De köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítségüket nyújtották, hozzátette, leköszönő püspökként nem is lehet nagyobb öröme, mint hogy Székelyudvarhelynek az elmúlt években az iskoláiért tehetett a legtöbbet.

A székelyudvarhelyi kollégium új épületében tornacsarnok, osztálytermek és bölcsődei csoportok is helyet kapnak. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepséget az iskola diákjainak zenés, verses műsora tette színesebbé. Az ünnepély a Bethlen-díj átadásával zárult, amelyet Kovács Irén Erzsébetnek, a zilahi Wesselényi Kollégium volt igazgatójának, szenátornak ítéltek oda. A tanévnyitó után a résztvevők megtekintették a székelyudvarhelyi kollégium új épületét, amelynek használatba vétele az adminisztratív akadályok elhárulása után lehetséges.