Felavatták Kovásznán a Csoma Emlékházat és Népfőiskolát április 8-án. Az emlékház arra hivatott, hogy a híres kutató nevét viselő épületben szülőföldjén adjon otthont a munkásságát kutatók, emlékét ápolók közösségének. Az ünnepségen elhangzott, hosszú évtizedek álma valósult meg, amely nemcsak a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, de a város, a környék és a magyarság számára egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír.

Az épület alapkövét 32 évvel ezelőtt helyezték el, majd egy másik, a Kovászna-Belvárosi Református Egyházközség által biztosított telken építették fel az épületet, a munkálatokra szánt összeget pedig többek között téglajegyek árusításával igyekeztek fedezni – idézte fel Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója, tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világkongresszusán is előterjesztett terv megvalósításához akkoriban nem érkezett elég támogatás, így a kivitelezés váratott magára. „A világot nem sikerült megszólítani, de a szándék tovább élt. 2018-19-ben csoda történt, a Lakiteleki mozgalom képviselői Kovásznára és környékére érkeztek, amikor Lezsák Sándor országgyűlési alelnök úr az ügy mellé állt” – emlékezett vissza. Csernyus Lőrincz Ybl Miklós-díjas építész, a ház tervezője elmondta, az emlékház az építészeti kultúrák négyes csomópontját hordozza, a világ négy tájának keresztmetszetét tükrözi, ezzel mutatva Csoma életútját. 

Az emlékközpont a Kovászna-Belvárosi Református Egyházközség területén épült fel. 📸 Kiss Gábor

Gazda József hozzátette, az emlékház felállításával a rendszerváltás után alakult egyesület célja az volt, hogy a fürdővárosba érkezők figyelmét felkeltsék, esetleg a pár kilométerre fekvő szülőfalura, Csomakőrösre irányítsák. Az egyesület megalakulása óta minden évben megszervezte a Kőrösi Csoma Sándor nevéhez fűződő összejövetelt, ahova a magyar kultúra kutatói, a névadó emlékének ápolói sereglenek. A konferencián az elmúlt évek alatt 920 előadást mutattak be, amelyek témája részben Csoma, részben a hozzá kapcsolódó magyar múlt kutatása, nemzeti kultúránk, létünk értelme volt – hangzott el. 

„Ma nem csupán egy épület avatására, hanem egy két évszázados adósság törlesztésére gyűltünk össze névadónk irányába, miközben egy három évtizedes álom megvalósulásának lehetünk tanúi” – köszöntötte az ünneplőket Ferencz Éva házigazda, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jelenlegi elnöke. Mint fogalmazott, a 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor életműve igazi időkapszula, ő maga pedig az új világok felé vezető utak kapunyitója. Az elnöknő kijelentette, az emlékház megalakulásának tiszteletére újra elindítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat, amellyel biztosítani szeretnék a fiatalok számára a továbbtanulás lehetőségét.  

Az emlékházban egy térképészeti kiállítás is helyet kapott. 📸 Kiss Gábor

Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere elmondta, az emlékházat éppen Gazda József 88. születésnapján adják át, tisztelegve ezzel álma megvalósulása előtt. „Ez az épület akkor lesz igazán egy lelkes hely, ha megtöltjük tartalommal, ha közösséget építünk köré” – fogalmazott, hozzátéve, akik ide majd eljönnek, alkotni fognak, így a házból minél több tudás áramlik majd ki. Kőrösi Csoma Sándor munkásságát illetően kifejtette, ismerte népét és szerette hazáját, miközben térben és időben messzire látott, olyannyira, hogy egyfajta híd volt kelet és nyugat között.  

Az ünnepségen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is köszöntötte a jelenlévőket: „a 240 éve született Körösi Csoma Sándort mi ennyi év után sem feledtük el, hazáját, nagy elődjeit kereste, végül ő maga lett felejthetetlen elődünk. Ő a világutazó, a távoli tájak felfedezője, a tudós, de a vas akaratú székely és az egyszerű csomakőrösi fiú is, aki álmait felfedezve idegenben is megtalálta a helyét. Bár távoli helyeken idegen nyelvek vették körül, ő mindvégig megőrizte anyanyelvét és identitását.” 

Az épületre és a benne folyó tevékenységekre Kató Béla püspök mondott áldást. 📸 Kiss Gábor

Gerő József, Kovászna polgármestere ünnepi beszédében kifejtette, küldetése van e hajlék testének, lelkének, hiszen mesélnie kell eredetről, gyökerekről, ősökről, nyelvről, sikertörténetével pedig bizonyítania kell, hogy nincs veszve, ki el nem csüggedett. 

Az ünnepélyes szalagvágást követően Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megáldotta az épületet, majd a Kovásznai Líceum népdalkórusa és a diákok verses előadásai színesítették az összejövetelt.