Felsődetrehem református templomának megújulásáért tartottak hálaadó istentiszteletet július 23-án. Istennek háza az Erdélyi Református Egyházkerület és Magyarország Kormányának támogatásával állhat megújult formájában. 

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Jer 32, 6-15, illetve a 2Kor 6, 1 verseit olvasva hirdette Istennek igéjét. „Hiába.” Mindannyian ismerjük e szó erejét, sokszor munkánk, de akár az életünk során is érezzük azt, hogy amit teszünk, az hiábavaló, üres. Pál apostol azonban azt mondja, nem lehet hiábavaló életet élni. Hiábavaló-e tehát a templom felújítása? Mi lesz ezzel a közösséggel? Mi lesz az erdélyi reformátusokkal? Isten talán a templom felújításával arra figyelmeztet, nyomatékosította a püspök, hogy az elénk tárt lehetőségeket használjuk ki, ne kelljen azt mondanunk, hiábavaló volt a tettünk. 

A falu fölötti dombon hirdeti Isten dicsőségét a megújult felsődetrehemi templom. 📸 Kiss Gábor

Mihály Lajos, a Detrehemtelepi Református Egyházközség lelkipásztora a 118 zsoltár verseivel köszöntötte a gyülekezetet. A templom rossz állapota miatt a felújításban nem hittek, de ember tervez, Isten végez, így az mégis megvalósulhatott.  

Ambrus Attila egyházkerületi ügyvezető főgondnok elsősorban a táj szépségét emelte ki, aminél csodálatosabb csak Istennek háza lehet, hiszen a benne szolgálók hitét bizonyítja. A mai alkalom a detrehemiek hűségét mutatja, hiszen új templomot az tudhat magáénak, aki bízik a jövőben. A Zsolt 37 verseit olvasva elmondta: „azok öröklik a földet, akik hisznek, és ők lakoznak ott mindvégig.”  

A hálaadó istentiszteletre az elszármazottak, de a település román anyanyelvű hívei is elmentek. 📸 Kiss Gábor

Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes a 2Tim 1, 14 versét olvasta: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.” Ez a drága kincs azt jelenti, hogy meg kell maradni az evangélium tanítása mellett, és ha ezt sikerül megtenni, megmarad a közösség, az Istenhez való hűség is. Ezen kincs megtartására bíztatta a püspökhelyettes a gyülekezet tagjait. 

Simon Előd kolozsvári konzul a Zak 8-4, 5, 6 verseit olvasva reflektált a vidék múltjára, jelenére és jövőjére. Az ige szavaival a falu öregjeinek és fiataljainak tevékenységeit emelte ki, akik buzgón tevékenykedtek a közösségekben, az idők során azonban lassan-lassan eltűntek a környékről, elnéptelenedett területeket hagyva maguk után. Az ige azonban egy csodát is ígér: ezeket a területeket újra népek töltik majd meg. Ez a csoda mára nézve is érvényes, valószínű több időbe telik majd, azonban a szent történelem is bizonyítja azt, hogy ha egy kicsiny nép tesz a jövőjéért, összefog, lehet visszatérés akár több száz vagy ezer év után is.  

A templom felújításáról Mihály Lajos lelkipásztor számolt be. 📸 Kiss Gábor

„A templomban Istentől kapjuk az energiát, az erőt és a bátorítást” – hangzottak Juhász Tamás nyugalmazott professzor, a gyülekezet egykori lelkipásztorának szavai. Arra bátorított, hogy ezt az energiát vegyük át, engedjük, hogy folyóvá dagadjon az életünkben, hiszen ahol Istennel járunk, ott van élet és van gyógyulás.  

Bercea Aurelian felsődetrehemi ortodox lelkipásztor a Jn 2, 17 verseit olvasta: „Emészt a házadért való buzgalom.” Felidézte a templom régi időkbeli kinézetét, amikoris csupán egy kis fatemplomként magasodott, majd a két évvel ezelőtti állapotát is, amikor még roskadozott, majd a mai kinézetére reflektálva kifejezte, ennek megvalósulása szinte csodának nevezhető.  

A hálaadó istentiszteleten ünnepi beszédet tartott Alexandru-Iosif Dan polgármester, illetve előadást tartott Keszeg Vilmos detrehemtelepi születésű néprajzkutató, aki beszámolt a felsődetrehemi templom építését megelőző időszakról, részletesen ismertetve a népmozgalmi adatokat.