Megújult a Kalotaszentkirály-Zentelkei Református Egyházközség temploma
Hálaadásra gyűlt össze Kalotaszentkirály-Zentelke gyülekezete 2023. április 23-án. Az ünnepi istentiszteleten a felújított templomért, illetve az elmúlt években felújított egyházi ingatlanokért fejezték ki köszönetüket.
Kató Béla püspök a Zsolt 103,1-5 versei alapján hirdette Isten igéjét: „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm dicsérje szent nevét!” Habár az áldás kérése a keresztény lét egyik legfontosabb része, mégis sokszor nagyon nehéz élni vele. Nehéz, főleg a magyar ember számára, hiszen hordozza az elmúlt évek csalódásait, veszteségeit, kudarcait. Mindezek pedig torlaszként gördülnek az áldásmondás elé. Nem szabad azonban elfeledni mindazt a sok jót sem, amit Isten adott és mindmáig ad. Aki számba tudja venni a negatívumok mellett Isten szerető erejét, és képes áldást mondani, annak megváltozik az élete. A püspök az áldani tudás hangjának megtartására buzdította a gyülekezet tagjait.
Lukács Endre, Kalotaszentkirály lelkipásztora a Zsolt 136,1 verssel köszöntötte az egybegyűlteket. Mint elmondta, a kalotaszentkirály-zentelkei ember számára mindig fontos volt az egyháza és temploma. Az első templomukat a 12-13. század környékén építették, az első írásos irat pedig, amelyben társegyháznak nevezik Kalotaszentkirályt és Zentelkét 1288-ból származik. Az építmény legnehezebb időszaka az 1848-49-es szabadságharc idején volt, amikor a falu felgyújtásával a templom is odaveszett. A károkat 1850-re sikerült helyreállítani. 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával a templom új festett kazettás mennyezetet kapott, ezzel pedig teljesen eltüntették a tűzvész okozta károkat.
2012 óta a templom több felújításon is keresztülment: 2012-ben a tető egy részének zsindelyezése, belső meszelés, orgonajavítás, 2013-ban külső meszelés, 2015-ben a kőfal vakolatának újítása történt meg. 2020-ban a magyar kormány segítségével a templomtető maradék részét is sikerült befedni, 2022-ben pedig a Bethlen Gábor Alapítvány, Kolozs megye tanácsának és Kalotaszentkirály önkormányzatának hozzájárulásával megtörténtek a végső simítások, a templom falát kívül-belül lemeszelték, újrafestették a kaput, az ablakokat, az ajtókat. A templomjavítással párhuzamosan több egyházi ingatlant is felújítottak: új külsőt kapott a zentelkei imaterem, a kántori és lelkészi lakás, valamint a parókia mellékterme is. A helyi lelkipásztor a támogatók mellett köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában segítették a munkálatokat.
Vincze Minya István esperes dr. Novák Katalin szavaival szólt az egybegyűltekhez. A köztársasági elnök szerint szükség van ünnepnapokra, amikor az ember megállhat a rohanásban, amikor bele tud fogódzni a múltba, jelenbe és jövőbe. A gyülekezet számára is ez a nap egy fogódzó lehet, amikor köszönetet tud mondani Istennek az elmúlt év munkálataiért.
Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteinek üdvözletével érkezett a hálaadó istentiszteletre. A Móz 2,2-12 verseit olvasva arra intette a gyülekezet tagjait, hogy hagyományaikat az elkövetkezőkben se tagadják meg, hiszen a hagyományok megtartása egy olyan erő, ami összetartja a közösséget, megőrzi a rendet az eljövendő generációk számára is.
Grezsa Csaba főkonzul a közösség pásztorainak összefogó erejét hangsúlyozta, és a közösség által megtartott rend iránt rótta le tiszteletét. Beszédében elmondta, hiszi, hogy a gyülekezet jövőjét az eddigi munkálatok tudatossága kíséri végig.
Ambrus Attila ügyvezető, főgondnok a kalotaszegi magyar emberről Kós Károly szavaival vélekedett: „A kalotaszegi magyar emberfajta egyike a szép magyar emberfajtának. Szinte bizonyos, hogy a mai kalotaszegi magyar népviselet egykor egész Erdély, sőt talán Magyarország magyarságának viselete.” Titok-e vagy csoda, hogy mindez száz év elteltével sem változott meg? A csoda az, fejtette ki, hogy e falu lakosai – bár megtartották hagyományaikat – mégis nyitottak az újulásra. Isten áldását kérte arra, hogy a falu ereje ugyanígy megmaradjon száz év elteltével is.
Vákár István, Kolozs megye tanácsának elnöke a közösség befogadó erejét dicsérte köszöntőjében. Ez a közösség jó, mert Isten dicsősége van rajta. Ez segíti az újításokat, ez segíti a magyarság fennmaradását, ez tölti meg lélekkel Kalotaszentkirály minden szegletét.
Póka András-György, a Kalotaszegi Református Egyházmegye főgondnoka felidézte az elmúlt századokat, amikor a templom falai biztonságot, segítséget nyújtottak a menekülőknek. Ugyanakkor felidézte a 940 éve történt István király szentté avatását, aminek tiszteletére a Kárpátmedence települései felvették a „szentkirály” nevet. így ez az év a falu nevének évfordulója is – emelte ki. A hálaadó istentiszteleten a Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség és a Kalotaszentkirály-Zentelki Református Egyházközség egyesített kórusa szolgált.