A BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar volt házigazdája a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Egyháztörténelem Szekció évközi tanácskozásának március 24-én. Az eseményt dr. Lukács Olga dékán nyitotta meg.

📸 Pilbáth Kincső

Dr. Baráth Béla Levente a példabeszédek 21. részéből idézett: „Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg, és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel.” Hasonló értékek elsajátítására buzdította ő is a jelenlévőket. Mint elmondta, az évközi tanácskozás ötletét az augusztusi ülés tartalmas beszédei ihlették, az itt elhangzottakkal pedig ugyancsak a következő augusztusra készülhetnek fel az előadók.  

📸 Pilbáth Kincső

A tanácskozást dr. Szatmári Emília előadása indította, aki Zoványi Jenő munkásságát, és egy kiemelkedő történeti munkáját, a Függeléket tárgyalta, amely páratlan a magyar nyelvű Kálvin recepcióban. Az egyháztörténész főként a liberális teológiával való elköteleződése miatt emelkedett ki kortársai közül. Ezt követte dr. Dienes Dénes bemutatója, aki Dobó István életrajzát mutatta be, reflektálva feltételes eltemetésének helyszínére, a dobóruszkai református templomra is. Feltételesnek nevezte, ugyanis egyes feljegyzések elemzése után nem lehetetlen azt állítani, hogy a néhány éve megtalált tetem talán Dobó István testvéréé volt. Harmadikként Vargáné dr. Balogh Judit következett, előadásában czegei Vas György naplóbejegyzéseit elemezte, hangsúlyozva kollégiumi éveit, illetve a kollégium hozzájárulását a református identitásához. Ehhez az identitáshoz, mint kiderült, olyannyira ragaszkodott, hogy naplójában azt is megemlítette, a Bibliát többször is végigolvasta.

📸 Pilbáth Kincső

A sort dr. Gudor Kund Botond prezentációja folytatta, amelyben az alvinci anabaptisták létét ismertette. Felvezette, elsősorban azért kezdte e témát kutatni, mivel az utóbbi években két olyan amerikaival is találkozott az egyházközség területén, akik az őseik templomát kutatták. Így hajtotta a kíváncsiság, hogy azon helyeket, amelyek az anabaptistákhoz köthetőek, tanulmányozni kezdje. Hover Zsolt Sándor a 19. századi kolerajárvány nyomait figyelte meg a világi-, illetve egyházi sajtóban, de a levéltárak anyagaiban is. A COVID tapasztalatok után megállapította, a járványra adott reakciója az emberiségnek nem sokat változott az évek során: a kezdeti pozitív, nyugtató hangvételű cikkek az akkori időket is jellemezték, kezdetben rövidebben tálalva, aztán a vezetőhírek szintjén közölve. Dr. Kovács Teofil a hetedik nap, a vasárnap megszentelésének mozgalmát mutatta be. A 19. században a munkavégzés kiterjedt a vasárnapra is, hiszen a termésbetakarítás elengedhetetlen volt a túlélést tekintve. A Vasárnapi társaság azonban ezt munkaszüneti nappá igyekezett tenni. Tanulmányában azt vizsgálta, hogy milyen munkákat, tevékenységeket tiltottak a kor ezen időszakában.

📸 Pilbáth Kincső

Dr. Sárai Szabó Katalin az 1883-as középiskolai törvényt megelőző vitákat tárgyalta. Mint elmondta, Magyarországon a protestánsok iskolái 1850-ig az egyházi önkormányzat keretein belül működtek, a református iskolák is önállóak voltak, amíg ezt az osztrák rendelet fel nem bontotta. Az erre érkező reakciókat, véleményeket sorakoztatta fel. Dr. Zsigmond Attila a szilágyi vizitációkról tartott értekezletet, Vizitációk a Szilágyi traktusban címmel. Kis Dávid prezentációjában három vitás kérdéskört járt körbe: a presbiteri tisztség, a debreceni gyülekezet problémái és az arra adott megoldások, illetve az adó kérdése került terítékre. Kerekes József István bemutatója zárta az előadások sorát, aki ismertette a királyhágómelléki és erdélyi hallgatók képzését a Kolozsvári Teológia intézetben. Az első levéltári jegyzőkönyv 1925-ből hivatkozik egy kijelentésre, miszerint a lelkészképzést Királyhágómelléken egy pár évig nem adták fel, de belátták, hogy nincs rá esély. Később döntenek úgy, hogy a Kolozsvári Teológiát kérik fel e hiány betöltésére.  Az előadásokat diszkussziók követték dr. Dienes Dénes vezetésével.

A szekció évközi-kolozsvári tudományos ülésén elhangzott előadások: 

• Szatmári Emília – Függelék. Zoványi Jenő Kálvin-recepciója Warga Lajos Keresztyén egyháztörténelem című munkája harmadik (másodiknak nevezett) kiadása apropóján
• Dienes Dénes – A dobóruszkai református egyházközségről és templomáról, kitekintéssel Dobó István viszonyáról a reformációhoz
• Vargáné dr. Balogh Judit – Református identitás és alumnus öntudat: czegei Vas György és László naplójának tanulságai
• Gudor Kund Botond – A reformáció negyedik ága, az alvinczi anabaptisták
• Hover Zsolt Sándor – A 19. századi kolerajárvány nyomai a világi sajtóban és az egyházi levéltárakban
• Kovács Teofil – Balogh Ferenc és a vasárnap megszentelése mozgalom az Evangyéliomi Protestáns Lap tükrében. Tilalmas munkák, szabadidős tevékenységek
• Sárai Szabó Katalin – „Thun és a pátens újra feltámadt…” Az 1883-as középiskolai törvényt megelőző viták
• Zsigmond Attila – Vizitációk a Szilágyi traktusban
• Kis Dávid – „A debreceni presbitérium igen nagy célra van elhívva…” – Vitás ügyek a debreceni presbitériumban, az 1920-as évek első felében
• Kerekes József István – Királyhágómelléki és erdélyi hallgatók képzése az Erdélyi Református Egyházkerület Teológiai intézetében 1925-1940 között.