Bak Áron emlékkiállítás a Törökvágási Református Egyházközség Kányafő Galériájában
Bak Áron néhai lelkipásztor műveiből nyílt kiállítás 2023. március 19-én a Törökvágási Református Egyházközség templomában található Kányafő Galériában. Festményei mellett egyes személyes tárgyai, mint állvány, paletta, festékdoboz is kiállításra kerültek. A bemutatásra került alkotásokat a művész-lelkész lányai ajánlották fel.
A 10 órától kezdődő istentisztelet utáni megnyitón dr. Bibza Gábor törökvágási lelkipásztor-házigazda elmondta, a kiállítással a festőművész halálának tizedik évfordulójára emlékeznek. Forró Ágnes grafikusművész röviden ismertette a művész-lelkész életének fontosabb szakaszait, majd munkáiról is szót ejtett.
Bak Áron életét inkább lelkészi hivatásának szentelte. 1945. május 1-én született Veleméren, de gyermekkorát Székelyföldön, Patakfalván töltötte. Hiába nyert már fiatalon rajzversenyeket, nem vették fel a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumba, így aztán székelyudvarhelyi Ipari Szakiskolába kényszerült, kerámia és kályhás szakra. Közben tagja volt a Székelyudvarhelyi Kultúrház rajzkörének, ahol Maszelka János festőművésztől tanult rajzolni és festeni. Származása miatt a kolozsvári művészeti főiskolára sem juthatott be, ekkor döntött úgy, hogy a teológia tanulmányozása mellett kötelezi el magát. Lelkésszé 1973-ban szentelték. Közben mindvégig képzőművészettel is foglalkozott. 1995 után betegnyugdíjasként több ideje jutott alkotni, első kiállítása 1998-ban volt, Székesfehérváron. Életének utolsó két évében már nem alkotott, 2012-ben halt meg.
Édesapja, Bak Sándor is festett, a satírozás technikáját tőle leste el. Festményeiről Dávid László nyugalmazott lelkész, udvarhelyi közíró a következőket nyilatkozta: Kedves, szép képek. Főképp azért kedvesek, mert a mi tájaink, a mi fényeink ragyognak rajtuk, egyszerű emberek néznek reánk – apáink, anyáink, gyermekeink.” Sokféle témát kipróbált, de a tájfestészetben lett naggyá, a természetet tartotta mesterének. Nagy hangsúlyt fektetett a tér-szerkezet ábrázolására, a levegőperspektíva technikáját használva igyekezett a távoli tárgyakat homályosabban, szürkébben ábrázolni.
Alkotásainak formavilága is mozgalmas, kifejlesztett magának egy egyéni technikát az átlós vonalak használatával, amelyek vezetik a tekintetet. Ezek nagyon jól megfigyelhetőek a szántóföldeket ábrázoló festményein.
A képein megjelenő formákat fekete kontúrvonallal keretezte, amelyeket erős színfoltokkal töltött ki. Kedvenc témái a kecseti táj, a domboldalak, tanyák, fák, de csendéleteket is készített. Munkáiban az emberek ábrázolásánál különös ismertetőjegye a nagyméretű végtagok megrajzolása, amellyel a talpon maradást, az élet kézbentartását fejezi ki.
A kiállítás április 20-ig látogatható Törökvágási Református Egyházközség templomában található Kányafő Galériában, naponta 9:00 és 16:00 óra között.