Hálaadó istentiszteletet tartott szeptember 3-án a Pusztakamarási Református Missziói Egyházközség. A gyülekezet ekkor köszönte meg Istennek és a támogatóknak, hogy sikerült a templomot kívül-belül megújítani.

Kató Béla püspök prédikációjában a mustármag példázatával szemléltette a pusztakamarási, és általában a mezőségi gyülekezetek helyzetét. A kicsi az szép, mondta a püspök, hozzátéve, hogy a mi életünk nem mindig ezt példázza, hiszen szeretjük a mutatóst, a nagyot, mert abban erőt érzünk, de Jézus azt tanítja, hogy a mustármagból is olyan erő árad, amely megtart, sőt felvirágoztat egy közösséget.

📸 Kiss Gábor

„A mezőségi példa mindannyiunk számára azt mutatja meg, hogy hogyan lehet századokon keresztül újra és újra mindent elveszíteni. S aztán valami csoda folytán mégis mindig talpra állni és újra lehet kezdeni azt, ami korábban abbamaradt. Mindez a mezőségi embernek a gondolkodásában és a hitében rejlik.” – jelentette ki a püspök, aki szerint a mezőségi emberek azt tanulták meg, hogy az életük első sorban Istentől függ. Kató Béla prédikációjában azt a kérdést is felvetette, hogy megmenthető-e a magyar közösség és vallása, és választ is adott rá, miszerint azért igen, mert vannak minden vidéken hű szolgálattevők, lelkipásztorok és tanítók, akik segítenek a népnek abban, hogy az identitásukat megőrizzék, apró közösségekből szellemóriásokat emelnek ki.  Ehhez viszont kell az a mustármagnyi hit, amelyből akkora fa növekedhet, hogy a madarak fészket rakjanak rajta. Isten azt üzeni ennek a gyülekezetnek is, hogy ő a kicsi közösségekről sem feledkezik meg – zárta mondandóját a püspök. Az ünnepi istentiszteleten az úrvacsora sákramentumát is kiszolgáltatták, ágendai szolgálatot dr. Kolumbán Vilmos József főjegyző végzett.

Dr. Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az egyházmegyében mindenki és minden gyülekezet számít.

📸 Kiss Gábor

Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztor az 1 Tessz. 5,11 verseivel köszöntötte a gyülekezetet. Beszédében Istennek adott hálát, hogy megújulhatott a gyülekezet hajléka. Pusztakamarás 700 éve jelent meg az iratokban. A falunak két híres szülöttje is van, Sütő András, aki Pusztakamaráson született és Kemény Zsigmond, aki itt van eltemetve. A lelkipásztor azt is elmondta, hogy Pusztakamarás református gyülekezetéhez 113-an tartoznak. Kiemelte, hogy hatalmas öröm számára, hogy a templom zsúfolásig megtelt, hiszen ilyet ritkán lát. A falunak ez a harmadik, magyar közösséget kiszolgáló temploma, Az első, XII. századi templom romjai még ma is láthatók a szemközti domboldalon. A jelenlegi templom helyén épült fel a második templom, amelyet lebontottak, és ugyanarra a helyre építették fel a most látható templomot. Oroszhegyi Attila Zsolt, aki 17 éve szolgál a missziós gyülekezetben, megköszönte a magyar kormány támogatását, a kivitelezők munkáját, akik 59 nap alatt végezték el a templom felújítását. Pusztakamaráson már 20 éve nincs magyar iskola, már csak a templom maradt meg a közösségnek, amelynek nevében a lelkipásztor azt ígérte, hogy hétről hétre igyekeznek majd belakni azt.

📸 Kiss Gábor

„A felújítás során történt két érdekesség, és most csak ezt mondom el röviden. Nem találtuk meg azt, amiről tudjuk, hogy van. Mindig úgy szoktam elmondani az ideérkező vendégeknek, hogy itt az Úr asztala alatt van a kripta lejárata. Amikor felszedtük a régi padlót, nem találtuk meg. (…) Amit viszont nem tudtunk, hogy van a karzattartó oszlopok tetején a felirat, ami le volt meszelve, és a mészkő alól kiszabadítva kiderült, hogy Ikafalvi Elekes Károly lelkipásztorságának idején készült a templom, ő pedig 1762 és 1792 között volt itt lelkipásztor, és ide is van temetve. Erről nem tudtunk. Hogy mi minden titok van még, majd meglátjuk. Ha az Úristen megadja megélnünk, akkor látunk még titkokat föld alatt is, föld fölött is, de talán leginkább titkokat akarunk látni az emberek lelkében, azt a titkot, hogy kívánkozunk ide jönni, hogy akarunk ide jönni, szeretünk idejönni, ragaszkodunk ehhez a templomhoz, az ősi falakhoz, ahonnan sokan elindultak, ahova visszajönnek és ahova a kedves vendégeinket is újra és újra visszavárjuk.” – mondta a lelkipásztor, majd kapcsolódva az igehirdetéshez azt kívánta, hogy mustármagként megmaradjon ez a közösség még hosszú ideig.

Lengyel István egyházmegyei főjegyző köszöntőjében kijelentette, hogy nincs végünk ott, ahol újulnak a templomok, ahol régi kövek mellé újakat állítunk, ahol koszorúzunk, ahol össze tudunk gyűlni alkalomról alkalomra, a Megváltó Jézus Krisztus nevének öregbítésére, dicsőségére.

Kőrösi Viktor Dávid konzul beszédében nem csak ünnepként, hanem szimbolikusként jellemezte a napot. Az augusztus 20-i állami ünnephez kapcsolódva kifejtette, hogy nem csak egy jogi aktust ünnepelünk ekkor, hanem azt is, hogy a magyarok ekkor Krisztus felé fordultak. Azt kívánta, hogy ez a templom legyen egy kezdőpont a pusztakamarási magyar közösség számára.

📸 Kiss Gábor

Az ünnepségen köszöntötte a gyülekezetet Peter Gheorghe pusztakamarási ortodox lelkipásztor és Mocean Iancu Marcel polgármester, majd Floriska István egyházmegyei főgondnok.