Közel 2500 résztvevővel zajlott le a Magyar Református Egység Napja május 21-én Gyulafehérváron. A Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek a hívek, hogy együtt élhessék meg a református egyház közösségének összetartozását.

Közel 2500 résztvevővel zajlott le a Magyar Református Egység Napja. 📸 Kiss Gábor

A Magyar Református Egyház vezetői 2009-ben, Debrecenben döntötték el, hogy május utolsó vasárnapján fogják ünnepelni az összetartozást, azóta különböző helyszíneken rendezték meg a nagyszabású találkozót. Az idei együttlétnek különleges üzenete volt: a dél-erdélyi szórványban megrendezett esemény hirdette: minden magyar református számít.

Az eseményen leleplezték Bethlen Gábor fejedelem szobrát.📸Jakab Lóri

Az egységnapi rendezvény Bethlen Gábor fejedelem szobrának leleplezésével indult az egykori Collegium Academicum épületének közelében. Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását Kató Béla püspök, Novák Katalin köztársasági elnök és Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester tárta fel. A szobor tudósként, bibliaolvasó fejedelemként ábrázolja Bethlen Gábort, aki a magyar és román közösség számára egyaránt építő, hasznos intézkedéseket hajtott végre. A Collegium Academicum intézményét 1622-ben alapította, ennek évfordulója előtt tiszteleg az idei egységnapi rendezvény, emellett az Erdélyi Református Egyházkerület 2022-t a református oktatás évének nevezte. A szobor talapzatán a fejedelem neve, születésének és halálának évszáma (1580–1629), valamint híres hitvallása áll:

„SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS” (ROM 8,31) COLLEGIUM ACADEMICUM 400 (1622–2022).

(„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Róm 8,31)

Az ünnepség kezdetén Kató Béla erdélyi püspök házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy pontosan 13 évvel ezelőtt, 2009. május 21-én Debrecenben alakult meg a Magyar Református Egyház, és azóta először ünnepeljük szórványban az egységnapot. „Ez is bizonysága annak, hogy Gyulafehérváron is lejárt a felejtés ideje, azoknak az ideje, akik a fejedelem emlékét ki akarták törölni. Ma már a többség képviselői is úgy gondolják, gazdagabbak lesznek, ha beemelik magyar református értékeinket a város történetébe” – fejtette ki a püspök.

A gyulafehérvári vár adott otthont az idei egységnapnak. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla továbbá hangsúlyozta: a magyar református közösség testvéri kezet nyújt románnak és németnek, lutheránusnak, unitáriusnak, ortodoxnak, római és görögkatolikusnak egyaránt. A 400 éves kollégiumról való megemlékezés mellett a kulturális, szellemi környezetet is ünnepeljük, amelyből kinőtt – nemcsak a kollégiumot, hanem az országot átfogó egészet, a fejedelem művelődéspolitikáját, amely ma is szolgálja jogutódain, a nagyenyedi kollégium és a kolozsvári teológia által Erdély szellemi felemelkedését.

Az eseményen köszöntőt mondott Novák Katalin köztársasági elnök. 📸 Kiss Gábor

Bethlen Gábor akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak – mondta el ünnepi beszédében Novák Katalin köztársasági elnök. 400 év telt el, de bennünket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem, hogy „építsünk téglából és habarcsból épületeket, igéből és hitből lelki, szellemi védőbástyákat. A kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek – ez a templom.” A köztársasági elnök hangsúlyozta, a határon túli magyar közösségek építése és megmaradása olyan közös érdek, amely soha mások ellen nem szól.

„A köldökzsinórt az anyaország és a tőle elszakított magyarok között soha nem fogjuk és nem hagyjuk elvágni”

– jelentette ki Novák Katalin.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint Bethlen Gábor Kelet-Európában példaképként állhat bármelyik nemzet politikusa előtt. „Bethlen Gábor éles szemmel, előrelátó képességgel és sok tapasztalattal jutott arra a következtetésre is, hogy építkezni – különösen, ha egy kis népről van szó – csak úgy lehet, ha béke van. Ha az erőt, energiát, az emberi életeket nem háborúskodásra, pusztításra használják fel, hanem az alkotásra figyelnek” – mondta el a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a szoborra tekintve jusson eszünkbe, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk.

A Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek reformátusok az eseményre. 📸Jakab Lóri

Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester a kötelességről beszélt, hogy nemzetiségtől függetlenül tovább építsük elődeink hagyatékát. Bethlen Gábor fejedelem érdemei nem vitathatók, Erdély egyik legvirágzóbb időszaka köthető a nevéhez, így ma méltón tér vissza a vár szívébe, az általa alapított Collegium Academicum közelébe. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár elmondta: a hitbeli és vallásszabadság a demokrácia alapértékei, az államtitkárságnak pedig elsődleges feladata a felekezetek, valamint az egyházak és az állam közötti jó kapcsolat fenntartása. Gudor Kund Botond esperes szerint az erdélyi református végvárrendszer lelki megerősödésének lehettek tanúi az egybegyűltek, hiszen a százból egy elveszett juh példázatához hasonlóan bebizonyosodott, hogy az utolsó református is számít. „Krisztust keresve a dél-erdélyi szórványainkban élő utolsó reformátusokat is megtalálhatjuk” – jelentette ki az esperes.

Az istentiszteleten református püspökök szolgáltak. 📸 Kiss Gábor

Az istentiszteleten az apostoli köszöntést Csűry István királyhágómelléki püspök mondta el, a Róm 14,1–4 alapján a lekciót Géresi Róbert felvidéki püspök olvasta fel, a bűnvalló imát Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök, a prófétai imát pedig Pásztor Dániel tiszáninneni püspök mondta el.

Balog Zoltán dunamelléki püspök a Zsolt 133 alapján hirdette az igét: „Zarándokének. Dávidé. Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.” Az igehirdetés során elhangzott: nehéz cipelni a magyar történelem terhét, tőle várni a megtartatást, mert a történelem önmagában nem tart meg. Az ige azt üzeni, jó közösségben, együtt lenni – ez az ember alapvető állapota, teremtési rend. Bár a hétköznapok kihívásai közepette úgy tűnik, nehéz együtt lennünk, közösen gondolkodnunk, a zsoltár mégis arra biztat, hogy gyönyörűséges a közösség, hiszen oda küld áldást az Úr, ahol a testvérek együtt vannak. Balog Zoltán továbbá elmondta: az egybentartó erő maga Jézus Krisztus, belőle jön a keresztyén szeretet mindenki iránt – ez a szeretet összehoz és helyreigazít. Egyedül ő képes legyőzni a gyűlöletkeltést, a hamis propagandát, ennek pedig jó példája az együvé tartozás: „Mi már együtt vagyunk. Legyen így együtt a nemzet is.”

Az együttlét úrvacsorával zárult. 📸 Kiss Gábor

Az Úr imádságát Halász Béla délvidéki püspökkel mondhatták el a hívek, az úrasztalához Szenn Péter horvátországi püspök hívta a gyülekezetet. A szereztetési igét Fekete Károly tiszántúli püspök olvasta fel, majd Steinbach József dunántúli püspök mondott imát. Az Apostoli hitvallást Krasznai Csaba, az amerikai Kálvin Egyházkerület püspöke, a nyilvános vallástételt és fogadalmat, bűnbocsánat-hirdetést, meghívást az úrasztalához Vass Zoltán torontói lelkipásztor vezette. Záró áldást Kató Béla erdélyi püspök mondott.

Az ünnepi istentiszteleten a barátosi fúvószenekar, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, valamint Péntek Attila kolozsvár-felsővárosi kántor és Domschy Mercédesz szolgált.