Emléktáblát leplezett le Kató Béla püspök és Novák Katalin magyar köztársasági elnök az egykori nagyenyedi püspöki házon a Magyar Református Egység Napja keretében pénteken, május 20-án.

Kató Béla püspök és Novák Katalin magyar köztársasági elnök leplezte le az emléktáblát. 📸 Kiss Gábor

Három nyelven hirdeti Nagyenyeden a régi püspöki lak bejáratánál álló emléktábla az épület eredeti rendeltetését: öt református püspök szolgálati és lakhelye volt 1784 és 1847 között. A kollégium mellett húzódó Bethlen utcában található ingatlanon a szomszédos régi tanári lakásokkal együtt nagyszabású felújításokat végez az Erdélyi Református Egyházkerület az anyaország támogatásával, hogy az iskolának és a helyieknek is hasznos, önfenntartó komplexumot, egy modern borutcát alakítsanak ki.

A volt püspöki ház épülete a kollégium közelében található. 📸 Kiss Gábor

A 17. század jelentős részében Gyulafehérvár adott otthon a református püspöknek, de ideiglenes jelleggel már korábban is laktak Nagyenyeden református püspökök Toronyai Máté és Tasnádi Ruber Mihály személyében. Később nagyenyedi lelkipásztorokat, Vásárhelyi Molnár Istvánt (1720–1728), valamint Dézsi Lázár György (1767–1773) és Szigeti Gyula István (1737–1740) kollégiumi tanárt választották meg püspöknek.

A püspökök szolgálati helyükön laktak megválasztásuk után is, de felmerült, hogy legyen egy állandó lakhely Nagyenyeden. Eperjesi Zsigmond püspököt 1782-ben hívták meg nagyenyedi lelkésznek, és özv. gr. Székely Lászlóné gr. Thoroczkai Zsuzsánna 1783. június 2-án a Miriszló (ma Bethlen Gábor) utcai házát a Református Egyházkerületnek adományozta. Eperjesi Zsigmond püspök 1784. október 18-án költözött be a püspöki lakba, és 1793. november 14-i haláláig lakott ott. Utódja, Keresztes Máté 1794 tavaszán foglalta el a püspöki lakot, azonban rá egy évre elhunyt. Abats János követte a püspöki székben, aki 1796. április 28-án érkezett meg a püspöki házba. Az ő idejében bővítették ki az épületet: megépült a konyha, a cselédház, a szekérszín és az istálló. A kollégium fával és munkásokkal segítette az építkezést. 1816-ban Bodola János nagyenyedi kollégiumi tanár lett a püspök, majd 1836-tól Antal János marosvásárhelyi kollégiumi tanár töltötte be a tisztséget, 1848 októberében azonban a forradalmi események miatt Marosvásárhelyre ment. Az 1848–1849-es szabadságharc alatt a püspöki lak megrongálódott, és bő tíz éven át elhagyatottan állt. A református püspökök székhelye 1854-től napjainkig Kolozsvár.

Az épület jövendőbeli rendezvénytermében a felújítás előtti képek és régi fotók tekinthetők meg. 📸 Kiss Gábor

A nagyenyedi épületben, felújítása után, a kollégium tanárai laktak egészen az 1948-as államosításig, a rendszerváltás után pedig szociális lakásként működött. Az Erdélyi Református Egyházkerület a Bethlen Gábor Kollégium épületével és az utcában található három tanári lakással együtt kapta vissza az ingatlant. Ehhez visszavásárolták a szomszédos épületeket is, hogy egy egységes tömb kialakításával tervezhessék meg a jövőbeli komplexumot. Öt éve a magyar kormány támogatásával teljes felújítás, átalakítás zajlik, hogy az iskolát kiegészítve önfenntartó, a helyi közösség számára is hasznos épületegyüttest alakítson ki az egyházkerület. A projekt részeként borászatot, rendezvényeket befogadó helyszíneket, szálláshelyet is befogadnak majd a jelenleg felújítás alatt álló épületek.

Öt éve kezdődtek el a munkálatok a borutcában. Bárócz Lehet projektfelelős az előzményekről mesélt. 📸 Kiss Gábor

Az egykori püspöki házban rendezvényterem, vendégszobák, kiállítótér kap majd helyet, tágas udvarral kiegészülve.

A bejárat mellett felállított emléktáblán a következő felirat olvasható három nyelven:

E házban éltek és látták el hivatalukat az Erdélyi Református Egyház püspökei 1784 és 1847 között. Eperjesi Zsigmond 1748–1793, Keresztes Máté 1794–1795, Abacs János 1796–1815, Bodola János 1815–1836, Antal János 1836–1847. Helyreállíttatta az Erdélyi Református Egyházkerület a magyar kormány támogatásával 2022-ben.