A reformációnak szentelt emlékművet lepleztek le május 4-én, szerdán. A Calvineum református gyülekezet és a bukaresti városháza jóvoltából készült monumentum a fővárosi Palotacsarnok melletti parkban, az egykori református templom helyén állva a vallási tolerancia és a reformáció 500 éve előtt tiszteleg.

Az emlékművet Kató Béla református püspök, Reinhart Guib evangélikus püspök és Nicușos Dan főpolgármester leplezte le. 📸 Kiss Gábor

Hétéves folyamatot zárt le a Kálvin János és Luther Márton arcképét, valamint az öt solát tartalmazó emlékmű leleplezése Bukarestben. A bukaresti Calvineum gyülekezet 2015-ben indította el kezdeményezést, amelyet hosszas bürokratikus folyamat után végül a város főpolgármesteri hivatala karolt fel. Az emlékművet Ionel Stoicescu szobrász készítette.

Az emlékművet állító gyülekezet templomában tartott ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a Róm 16,25–27 alapján. A püspök szerint a megemlékezésnek a múltba és a jövőbe is kell tekintenie. Ma már egyes nyugati egyházak szerint a reformáció csak történelmi esemény, nincs mit kezdeni azzal a korral, de nem véletlenül tette Kálvin jelmondatává az „Egyedül Istené a dicsőség” (Soli Deo Gloria) gondolatot. „Amikor az elmúlt időszakot értékeljük, ez legyen előttünk:

minden, ami történt, minden, amit elértünk, egyedül Isten akaratából lett, egyedül övé a dicsőség”

– hangsúlyozta Kató Béla. Rámutatott: ha próbáljuk leltározni a múltat, nincs miért szégyenkeznünk, hiszen az európai gazdaság, kultúra, társadalom alakításában vitathatatlan szerepe volt a reformációnak. Ezért fontos továbbra is tanulmányozni a reformátorok, elődök hagyatékát, tovább haladni a Kálvin által megfogalmazott úton. A reformátorok felismerték koruk égető helyzetét, és az evangélium szerint próbáltak választ adni a világ kérdéseire – erre van szükség ma is, hogy legyen hite és ereje az egyházaknak a Bibliából felismert igazság fényében választ találni a világ gondjaira.

Az ünnepség istentisztelettel indult. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepségen Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Gal 1,11–12 versekkel köszöntötte a gyülekezetet: „Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől való, mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam.” Németh Zsolt szerint minden tekintély csak akkor hiteles, ha Jézus Krisztus a forrása. A reformáció ezért a hiteles tekintélyért harcolt, és ma újra harcba kell szállnunk érte, hiszen a világ egyre inkább megkérdőjelezi. A nyugattal ellentétben nem tekintjük múltnak és elavultnak mindazt, amit Luther és Kálvin képviselt. „Abban a reményben újítottunk fel több ezer templomot a Kárpát-medencében, hogy zengjen bennük az evangélium, és Krisztus újra reformálja hazánkat és Európát” – fűzte hozzá.

Az alkalmon a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai szavaltak, majd a Palota térre, a reformációi emlékmű átadására vonult a gyülekezet, ahol Kató Béla és Reinhart Guib evangélikus püspök mondott áldást.

Az emlékmű a két nagy reformátor arcképét és az öt solát tartalmazza. 📸 Kiss Gábor

A ünnepi beszédek rendjén Nicușor Daniel Dan, Bukarest főpolgármestere köszönetet mondott és kifejezte örömét a különböző felekezetek közötti békés együttéléséért. Victor Opaschi, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, a kultuszminisztérium támogatja az országnak mind a 18 felekezetét. Úgy véli, a vallásszabadság alapvető jogként való szentesítése a kormány egyik legnagyobb teljesítménye a rendszerváltás óta. Arthur Mattli svájci nagykövet szerint az emlékmű arra emlékeztet, hogy vallásszabadság van a társadalmunkban, és hogy keressük Isten közelségét. „Kálvin János sosem találkozott az idősebb Luther Mártonnal, de a bukaresti emlékművön együtt vannak. Legyen ez üzenet számunkra, jelezze a párbeszéd szükségességét a társadalmunkban” – tette hozzá a nagyövet. Daniel ortodox pátriárka üzenetét Gabriel Cazacu tolmácsolta. Elmondta, együtt imádkozva olyan országot építhet a közösség, amely a jövő generációját és minden felekezet hívőit szolgálja szeretetben.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes elmondta, az emlékmű „mindannyiunkhoz szól, akik érdekeltek vagyunk a mellettünk élő személyek, közösségek megismerésében, a velük való jó viszony kialakításában. Mert ott, ahol feltűnik Luther, és feltűnik Kálvin, a leginkább arról érdemes beszélni, hogy a reformációnak a másokkal való jó és békés együttélés az egyik legfontosabb üzenete”. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a román–magyar barátság jelentőségét hangsúlyozta, amelynek fenntartásában kulcsszerepe van az egyházaknak. Reinhart Guib evangélikus püspök a reformáció Európára gyakorolt pozitív hatásáról beszélt, majd Szegedi László Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, akkor leszünk méltó utódai a két nagy reformátornak, ha mi is Jézus Krisztust követjük, ahogyan ők tették. Zikeli Daniel evangélikus püspökhelyettes a 103. zsoltárt idézte: „mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!”