Isten országában nincsen átmeneti idő: presbiterszövetségi konferenciát tartottak Székelyudvarhelyen
A Székelyudvarhely II. (Szombatfalvi) Református Egyházközség templomában tartotta konferenciáját az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége szeptember 25-én. A már másfél éve tervezett – a világjárvány miatt ellehetetlenedett – találkozón 70 presbiterszövetségi elnökségi tag jelent meg az erdélyi egyházkerületből, illetve vendégként Magyarországról, Királyhágómellékről és Kárpátaljáról.
A találkozó áhítattal kezdődött, amelyet Pitó Zsolt, a Székelyudvarhely I. Református Egyházközség lelkipásztora tartott az 1Kor 15,58 alapján: „Fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” A prédikáció a testvéri szeretet képét vetítette közösségünk elé, feleletet keresve arra, hogy hol a helye a presbitereknek és a többi egyházi vezetőnek a jelenlegi járványügyi helyzetben. „Nincsenek átmeneti idők, csak kihasználatlan lehetőségek. Legyetek eltökéltek! Legyetek rendíthetetlenek! Isten országában nincsen átmeneti idő” – hangzott el biztatásként.
Az igehirdetés után Bíró János helybéli presbiter, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kántor Csaba parajdi lelkipásztor, esperes, az egyházkerület püspökhelyettesének üdvözlete hangzott el a Zsid 10, 23 alapján. Ősz Sándor székelyudvarhelyi egyházmegyei főgondnok köszöntése után Pályi József, az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke a Róm 10,9–10 versekkel üdvözölte a konferencián résztvevőket, majd köszöntötte a magyarországi, kárpátaljai és királyhágómelléki vendégeket, és a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöksége nevében dr. Tóth János elnökségi tag, a missziói és presbiterképzési bizottság elnökének levelét olvasta fel. Ezt követően a Kárpátaljai Presbiteri Szövetség elnöke, Gyurkó Miklós, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke, Tóth András köszöntötte a konferencia résztvevőit. Előbbi kitartásra bíztatta a jelenlévőket, mert – amint mondta – nekik is biztatásra van szükségük ahhoz, hogy kitartsanak, és a szolgálatot vállalják. Utóbbi az 1Tim 3,13 verssel köszöntött.
A köszöntéseket követően Bereczki-Orbán Zsolt házigazda lelkipásztor előadása hangzott el A Biblia négy vezetési alapelve címmel, amely Volker Kessler német teológus hasonló című könyvét használta fel alapul. A bevezetőben az előadó arra kereste a választ, hogy ki is a vezető? Elsősorban az, akit mások követnek, de a keresztyén vezető elöljáróként is Krisztust követi. Az ilyen jellegű vezetés kétirányú: szolgálja Istent, és szolgálja embertársait. Csak az tud jól vezetni, aki szereti is azokat, akik elé vezetőként szegődött– állapította meg az előadó. A továbbiakban az előadás négy fő részre tagolódott.
- A vezetés mint szolgálat. Ahhoz, hogy valaki vezetővé váljon, elsősorban vágyat kell éreznie az ilyen jellegű szolgálat iránt, és ha már azzá vált, mindig javítani akar a helyzeten, és kész is arra, hogy azt megvalósítsa. A vezetésnek több jellemzője van: a jó vezető szolgálatnak tekinti a vezetést, elfogadja az embereket, segíti munkatársait abban, hogy önállóvá válhassanak, az emberek önként követik, nyitottan fogadja az építő jellegű, jóindulattal megfogalmazott kritikát, figyelmesen hallgat, és talán a legfontosabb: képes önmagát is vezetni.
- Vezetés és hatalom. „A hatalom az akarat érvényesülésének a lehetősége. Hatalom nélkül nem lehet vezetni.” A Szentírásban több helyen találunk példát arra, hogy a vezetéshez hatalomra van szükség (Lk 4,36; 9,1). A hatalom eszköz, sosem lehet végcél. A továbbiakban a hatalom alapjait négy csoportba tagolta az előadó: a legitim hatalomhoz hivatali tekintélyre van szükség; a kényszerítésen alapuló hatalom alapfeltételei a büntetés és a jutalmazás; az információs hatalom az információ ellenőrzésén és szakértelmen alapul; a referens hatalom pedig kapcsolatrendszert és karizmát követel. Ugyanakkor egy etikai vezérfonal is felmerül, amely szerint a hatalom Isten ajándéka, és a vezető használja eszközként a hatalmát azért, hogy jót tegyen, és legyen nyitott a jóindulattal megfogalmazott bírálatra.
- Vezetés és felelősség. Nincs hatalom felelősség nélkül. A szolgálatot és a hatalmat a felelősség köti össze. „A tudatos felelősségvállalás az, ami az embert emberré teszi” – fogalmazta meg az előadó. A vezető felelős Istennek és a megbízóinak.
- Vezetés kegyelemből és kegyelemmel. „A felelősség vállalása és a kegyelem megtapasztalása ugyanannak az éremnek a két oldala” – állítja Volker Kessler. A keresztyén vezető kegyelemből él, és továbbítja a kegyelmet. Fontos megbocsátani a vétkesnek, de a közösség védelmében szembesíteni kell vétkeinek következményeivel.
Az előadás után a hallgatóság öt kiscsoportra oszlott, és megpróbálta értékelni az elhangzottakat. Ezt követően a választott csoportvezetők összefoglalták a megfogalmazódott gondolatokat. Ebéd után a helyi lelkész a templom történetét vázolta, beleillesztve azt a város református történetébe, majd dr. Nagy Éva, a Brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke pályázati lehetőségeket ismertetett és örömmel újságolta, hogy részt vett Kolozsváron az evangélikus-lutheránus templom és püspökségi épület felújítási munkálatait záró hálaadó ünnepségen. Mint kifejtette: fontos az, hogy felújítsuk egyházi épületeinket, de talán még fontosabb az, hogy ezek az épületek meg is teljenek élettel, hívekkel.
A konferencián elhangzottak összegzéseképpen D. Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség nemzetközi tanácsadója, tiszteletbeli elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A szívet-lelket megérintő, bibliai igékkel és nagy magyar költőinktől vett idézetekkel fűszerezett záró előadás gondolatai beleégtek a hallgatóság lelkébe. Az eseményt dr. Bekő István, a Székelyudvarhely III. Református Egyházközség lelkipásztorának áhítata zárta a Lk 17,5–6 alapján.