Szilvafa, szilva, szilvalekvár, szilvapálinka, szilvás lepény – minden a szilva körül forgott szeptember utolsó szombatján Szentkatolnán. Emellett madárcsicsergés, ragyogó szeptember végi napsütés, megannyi melegszívű, segítőkész hölgy egy csokorban. Talán így is jellemezhetjük azt a délelőtti együttlétet, amelyet a Kézdivásárhelyi Református Nőszövetség szervezett Szentkatolnán, a Rebeka központban.

Az eseményen nem maradt el az áhítat.

Az elmúlt hónapokban a nőszövetség asszonyainak nem volt lehetősége találkozni, ugyanis a járványügyi helyzet nem tette ezt lehetővé. Ez nem jellemző rájuk, hiszen számtalan program keretében aktívan tevékenykednek, az év minden szakaszában több alkalommal találkoznak. Fontosnak tartják a rendszeres alkalmakat, mivel nagyon sokan egyedül élnek, és ez egyfajta gyógyír a lelküknek. A több mint harminc nőszövetségi tagnak talán azért is volt meghitt, örömteli a délelőtt, mert ott folytatták a beszélgetéseket, ahol korábban abbahagyták. Kettős ünnep volt a szombati: hagyományos, üstben készült szilvaízfőzésre és születésnapi köszöntőkre került sor.

A szilvaízt közösen, üstben készítették.

A nap hétágra sütött, amikor reggel az asszonyok megérkeztek a Rebeka központba. A szilvákat már előzőleg begyűjtötték, és üstbe rakták. Az idősebbek pihentek, de volt, aki kavargatott, a fiatalabbak pedig a konyhán szorgoskodtak.

Mindenki felcímkézett üvegben kapott kóstolót a közös szilvaízből.

Az elnökség részéről köszöntés, majd szavalat, végül pedig egy humoros, de tanulságos történet hangzott el arról, hogy egy kisgyerek hogyan akart átjárni szülei és tanítója eszén, hogy részt vehessen ő is az otthoni szilvaízfőzésen. A sok kavargatás után elkészült a szilvaíz, és mindenki felcímkézett, díszes lekötővel ellátott üvegben kapott kóstolót. Közben az asszonyok által készített sütemények édesítették a napot. A délutáni programon a Kézdivásárhelyi Hálaadás Református Dalárda tagjai is jelen voltak, majd a feldíszített teremben közös ebéddel zárták az eseményt.

Nagy öröm volt az asszonyoknak az együttlét, találkozás.

Isten után köszönet és hála illesse házigazdánkat, Kertész Matild nőszövetségi tagot, a Rebeka központ tulajdonosát, a nőszövetség elnökségét és önkénteseit, akik a szervezés oroszlánrészét vállalták, mindenkit, aki szolgálatával hozzájárult ehhez a naphoz. Köszönet mindazoknak, akik begyűjtötték a termékeket, akik előállították a finomságokat, akik díszítettek, akik adakoztak, és akik megtiszteltek jelenlétükkel. „Mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1Tessz 5,18)