Negyedjére találkoztak a teológiai tanárok az egyházkerületek vezetőivel Illyefalván
Komoly kihívások elé állítja a teológiai oktatásban résztvevőket a társadalom átalakulása, ezért fontos a tanterv olyan szintű átalakítása, hogy alkalmazkodjon a kor kihívásaihoz úgy, hogy a ne tolódjon el a hangsúly, a lelkészképzés célját ne változtassa meg, hangzott el Illyefalván 2021. július 15-16. között, a teológiai tanárok és az egyházkerületi vezetők megbeszélésén.
Negyedik alkalommal találkoztak a Protestáns Teológiai Intézet tanárai az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőivel Illyefalván, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) épületében. A találkozón ezúttal Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is részt vett.
Kató Béla püspök a találkozó első napján elmondta, hogy a teológiai intézet és az egyházkerületek közötti évszázados feszültség feloldása ennek a beszélgetésnek a célja, nyílt párbeszéddel, közös tervezéssel próbálják elejét venni a fölösleges feszültségeknek. A két nap során olyan kérdések kerültek elő, mint a teológiai felvételi, a felvételiző diákok számának a csökkenése vagy a teológiai tanterv megváltoztatása. A teológiára felvételizők számának csökkenése a testületek szerint nem egy tényezős gond, több olyan oka van, amelyek együttesen vezettek oda, hogy a meghirdetett helyeket nem töltötték be. A társadalom változása az egyik fő oka annak, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a kolozsvári teológiai intézetbe, kinyílt a világ, emiatt nagyon sok magyar diák készül külföldi egyetemen tovább tanulni az iskola elvégzése után. Fontos tényező ugyanakkor az is, hogy hogyan foglalkoznak a lelkipásztorok, vallástanárok és a felekezeti iskolában tanító tanárok is a fiatalokkal, valamint a külső elhívás és megbízás is lényeges elem.
A tanárok és egyházi vezetők megegyeztek abban, hogy a gyülekezetek missziós tudatát erősíteni kell, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a külső elhívás megkaphassa azt a súlyt, ami megilleti. Kató Béla püspök hangsúlyozta azt is, hogy míg régen a lelkipásztori hivatás egy életpályamodell volt, ma már sokkal kevésbé vonzó a fiataloknak, amint 50 vagy 100 éve. A találkozón szó esett egy minősítő alapvizsga bevezetéséről, amellyel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy már a teológiai tanulmányaik első évében fel lehessen ismerni, hogy kik azok a diákok, akik nem alkalmasak a gyülekezeti szolgálatra, illetve olyan gondokat lehessen orvosolni, amelyek a gyülekezeti szolgálat elvégzését nehezíthetik.
A megbeszélés második napján Kató Szabolcs mutatott be egy felmérést, amelyet a diákok körében végeztek el, és amelynek az volt a célja, hogy a diákok szociális, családi hátterét megvizsgálja. Ennek a felmérésnek az alapján is mutatta be Balogh Csaba azt a tervezetet, amely a tanterv átalakításáról szól, és amely azt hangsúlyozta, hogy az egyházak stratégiái és a teológiai oktatás megújítása összefüggnek. Kiemelték azt is, hogy a teológiai oktatásba be kell építeni az önképzést is, valamint a tanuláskultúrát is alakítani kell a diákok körében. A találkozó résztvevői abban egyeztek meg, hogy egy év alatt ki kell dolgozzák a konkrétumokat is tartalmazó tanrendet, amelyet a rá következő tanév kezdetétől lehet alkalmazni. A tanterv kapcsán az is fontos, hogy a lelkésztársadalom is jelezzen vissza a tervezett alakításokkal kapcsolatosan.
A találkozó utolsó pontján a gyülekezeti szakmai gyakorlat kiértékelése is megtörtént. Balogh Csaba elmondta, hogy a tapasztalati alapú tanulással felkészítik a hatodéves diákokat a gyülekezeti szolgálatra. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyülekezeti adminisztrációra, ez az a terület, amelyet az intézet falai között nem tudnak megtanítani, azonban kevés a gyülekezetépítési tevékenység, amelyet elvégeznek. A diákoktól és a mentoroktól kapott visszajelzések alapján próbálják alakítani a mentorprogram részleteit.