Nagy álma vált valóra a csupán 112 lelkes apanagyfalui gyülekezetnek: kívül-belül teljesen felújították a református templomot. A csodáért vasárnap, július 4-én adott hálát a közösség. A munkálatokat magyar állami támogatásból végezték el.

A 15. századi templomot kívül-belül teljesen felújították. 📷 Tóth Helga

Nagyon rossz állapotban volt az 1466-ban épült apanagyfalui református templom, amikor 2018-ban nekifogtak a felújításának. A műemlékvédelmi hivatal az épület lezárására, az ajtó leólmozására készült az életveszélyes körülmények miatt. A román állam semmilyen támogatást nem nyújtott a helyreállításra, így önerőből kellett a lelkipásztornak és a kis gyülekezetnek megkeresniük az anyagi forrásokat.

Miután egy nagy vihar miatt a templom udvarán kidőlt egy fenyőfa, leborította a kerítést, és a plafon egy része is beomlott, felmérték a károkat, és megállapították: csak a kőfalak maradhatnak. Márton Zoltán-Barna lelkipásztor az Erdélyi Református Egyházkerülethez fordult segítségért, és 2018–2020 között magyar állami támogatással, három millió lejes költségvetéssel teljesen rendbe tették az épületet. A munkálatok során a belső bútorzatot, karzatot, orgonát, szószékkoronát is restaurálták, padfűtést vezettek be, emellett az 1866-beli harangláb, az udvar és a kerítés is megújult.

Üzenet 1933-ból: a templom falába rejtett lelkészi beszámolót találtak Apanagyfaluban

Műemlék jellege miatt a felújítási munkálatok végig régészeti felügyelet alatt folytak, és a leérdekesebb lelet egy 1933-beli levél volt, amelyben az akkori lelkipásztor beszámol a templom felújításáról, a gyülekezet életről, a falu helyzetéről.

„Olyan csoda történt, amelyről álmodni sem mertünk, és látható valósággá lett.

Miután beszakadt a mennyezetből egy darab, a gyülekezet tagjai azt mondták, így is templomba akarnak menni,

mert ha bezárják az ajtót, talán nem nyílik ki többet. Kitakarítottak, és így is jártak a hajlékba” – mondta el Márton Zoltán-Barna helyi lelkipásztor, köszönetet mondva feleségének és Eke Éva tervezőnek a kitartásért.

A Zsolt 127,1–2 vált a gyülekezet hálaadásának mottójává. 📷 Tóth Helga

Az ünnepi alkalmon az igét Kató Béla püspök hirdette a Zsolt 127,1–2 alapján: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” Csodának nevezte, hogy a közösség kitartott a településen, hiszen a történelem folyamán sok csapás érte a környéket. A helyiek pedig így is adtak és adnak a lelki szükségleteikre, nem csak egyik napról a másikra élnek. „Napjaink zaklatott életében nagyon is kell a templom, hogy a folytonos pörgést lehűtse, együtt legyünk embertársainkkal, Istennel” – mutatott rá Kató Béla, hozzátéve, hogy templomaink az örökkévalóság hírnökei, fenntartásukon pedig fáradhatatlanul kell dolgoznia a közösségeknek.

„A zsoltár arra buzdít, vegyük észre, hogy ez a felújítás is csak úgy valósulhatott meg, hogy Isten maga is épített, az áldása nélkül nem végezhetnénk ezt a munkát”

– hangzott el. A püspök arra buzdította a lelkipásztorokat, építészeket, tervezőket, közösségeket, hogy sose hagyják ki Istent a számításból: „Amikor már megvan minden, ami kell az építkezéshez, engedélyek, pénz, támogatás, emberek, akkor kell igazán Istenhez fordulni, hogy adja áldását a munkára.”

Márton Zoltán-Barna lelkipásztor teljesen elveszettnek hitte a helyzetet, de Isten a megfelelő időben adott támogatókat. 📷 Tóth Helga

Bányai Csaba, a Dési Református Egyházmegye esperese az Ézs 49,14–16 versekkel köszöntötte a gyülekezetet. Felidézte a 2010 körül történteket, amikor Tordai Árpád jelenlegi baróti lelkipásztor szolgálata idején megtervezték három templom felújítását az egyházmegyében, az akkori politikai helyzet azonban keresztbe tett a számításoknak, és két projektet nem fogadtak el – köztük az apanagyfaluit sem. Az esperes elmondta: „Mindig van bennünk elkeseredés, lemondás, úgy gondoljuk sokszor, hogy nem tudjuk megvalósítani álmainkat, nem tudjuk, miért nincs hozzá erőnk. Ilyenkor kell úgy fordulni Istenhez: legyen meg a te akaratod.”

Az 1866-beli harangláb, az udvar és a kerítés is megújult. 📷 Tóth Helga

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a közösség megmaradási vágyának erejét méltatta beszédében: „A kis apanagyfalui közösség nem engedte porladni a köveket, feledésbe merülni a szellemiséget. A hely példaként szolgál mindenkinek, hogy nem a lélekszám, hanem a szám mögötti erő képes a legnagyobb csodákra.” Mureșan Ioan, a község polgármestere elmondta, a megszépült templom látványa a helyi vezetést is arra ösztönzi, hogy igyekezzenek a falu többi középületének felújításával. Antal Ioan Dacian ortodox lelkipásztor a Mt 5,16 verssel köszöntötte az ünneplőket: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” A hálaadó alkalmat követően a gyülekezeti háznál vehettek részt szeretetvendégségen az egybegyűltek.