Újra megtekinthető a Bocskai István fejedelem emlékére állított tábla Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Rektori Hivatalának otthont adó Bocskai-házban. A 115 éve állított, de azóta elveszett tábla helyett újat készítettek, és a három protestáns egyház képviselőivel közösen adták át pénteken, május 21-én.

Szimbolikusan állították vissza azt a Bocskai István emlékére készült táblát, amelyet a kolozsvári három protestáns egyház helyezett el 1906-ban, a bécsi béke 300. évfordulóján a Bocskai-házban. „A tábla azóta sajnos eltűnt, nyomát ma már csak a korabeli sajtó és egy-egy visszaemlékezés őrzi, az ezekből előbukkanó részletek alapján készítettünk új táblát” – közli a fennállásának 20. évét ünneplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.

Az eseményt szűk körben tartották meg május 21-én. 📸 Kiss Gábor

Az eseményt Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke nyitotta meg imával, majd Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, Isten különösen nagy ajándéka az emlékezés, hogy akár száz vagy ezeréveket is áthidalva fel tudunk eleveníteni múltbeli eseményeket. Ez a tudás a tanulás lehetőségét is megadja. Kató Béla szerint gyerekeink, ifjaink megfelelő nevelésével évezredekig tartható az örökség.

„Az egyetem nevelői munkája az elmúlt húsz évben rendkívül fontos volt. Az anyanyelvű tudományművelésen túl azt szerettük volna, ha az ide járó diákokban tudatosíthatnánk, hogy milyen gazdag örökségük van, és hogy ezt át kell venni, sajátjukká kell tenni és továbbvinni.

A táblák változnak, elvesznek, összetörnek, de ha az emlékezetben megmarad, újra el lehet készíteni” – hangzott el a köszöntőben.

Kató Béla püspök a Sapientia Alapítvány elnökeként is szólt az eseményen. 📸 Kiss Gábor

Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bocskai-ház a Sapientia szimbólumává vált, emellett a dátum is jelentős, hiszen a bécsi béke 415., az egyetem alapításának huszadik évfordulója van. Az emléktábla átadása egyben az intézmény születésnapi eseménysorozatát is elindította.

A tábla történelmi hátterét dr. Lupescu Radu történész, az egyetem kolozsvári karának docense ismertette. Bocskai István a magyar történelemnek egy nehéz korszakában élt és uralkodott. A mohácsi csata utáni periódusban a Német–Római és az Oszmán Birodalom hadakozott egymással Magyarország területén – ezt az ország megszenvedte, három részre szakadt. Bocskai György, Bocskai István apja Habsburg oldalon állt, tőlük remélte, hogy egyben tartják az országot. Erdélyben a Szapolyai család győzött, és Bocskai Györgyöt elfogták. A Kolozsváron töltött házi őrizete idején született meg a fia, István.

A bécsi béke zárta le a különösen kegyetlen tizenöt éves háborút 1606-ban. 📸 Kiss Gábor

Később, a tizenöt éves háború reménytelenségében az erdélyi nemesség utolsó reménye Bocskai István volt, aki visszavonultan élt birtokán. Nem akarta elvállalni a felajánlást, csak azzal a feltétellel, hogy a székelyek és a hajdúk támogatják a mozgalmát. Rendre kiűzték Erdélyből, majd Felvidékről is a császári csapatokat. A sikerek után Bocskait Erdélyben és Magyarországon is fejedelemmé választották, így a Habsburgoknak is számolniuk kellett vele. 1606-ban született meg a bécsi béke, az ország fellélegezhetett.

Bocskainak köszönhetjük azt is, hogy a német–római császár és az oszmán szultán is békét kötöttek, és lezáródott a tizenöt éves háború.

Kolozsváron egy emléktábla állításával akartak kedveskedni neki. A tábla a szülőház homlokzatán hirdette születési helyét és idejét, humanista keretbe helyezve nagyszerűségét. Mire átvehette volna a stabilizált ország vezetését, ugyanabban az évben meghalt.

A 19. században, az épület módosításakor az emléktáblákat a homlokzatról bevitték az épületbe. A város 1906-ban megemlékezett az 1606-os eseményekről, és ekkor helyezték el a Reményik család tulajdonában levő épületen az új emléktáblát, amely sajnos a két világháború között eltűnt. Fénykép sem készült róla, így csak a helyi sajtóból derül ki, hogy egyáltalán létezett – ez alapján állította most vissza az egyetem az egykori tábla másolatát.

Az ünnepség végén Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott áldást.