A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki dr. Buzogány Dezsőt
Magyar állami kitüntetést kapott dr. Buzogány Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának professzora. A keresztet és emlékplakettet Mile Lajos főkonzul adta át pénteken, május 14-én a teológiai intézet dísztermében.
Az emlékplaketten álló szöveg szerint Áder János, Magyarország köztársasági elnöke dr. Buzogány Dezsőnek „az erdélyi magyar tudományos életben betöltött szerepe, valamint a református egyháztörténet területén végzett, kiemelkedő kutatói, oktatói munkája elismeréseként” adományozta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.
Laudációt dr. Kolumbán Vilmos József, a teológiai intézet rektora mondott, aki tanítványként és kollégaként is méltatta Buzogány Dezső munkásságát. Az életrajzi adatok rendjén elhangzott: Buzogány Dezső 1957. június 30-án született Szederjesen, elemi és középiskolai tanulmányait szülőfalujában és Segesváron végezte, majd 1981-ben református lelkészi oklevelet szerzett a Protestáns Teológiai Intézetben. Nyárádselyében, majd Szederjesen szolgált, doktori tanulmányait pedig Budapesten zárta le 1992-ben. Egy évre az Amerikai Egyesült Államokba ment tanulmányútra, és hazatérése után latint, protestáns egyháztörténetet és rövid ideig ökumenét is tanított. 2001-től előadótanárként, majd professzorként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának oktatója.
2003-ban megszerezte a doktorvezetési jogot, a következő évtől pedig a román oktatásügyi minisztérium felsőoktatással foglalkozó bizottságaiban is tevékenykedik. Több szakmai szervezet tagja, és több rangos kitüntetésben részesült az elmúlt időszakban: a Magyar Református Egyház aranygyűrűs doktorként fogadta, és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dísztoktora lett 2017-ben.
„Buzogány Dezső számára a teológiai tanári státusz nem azonos a szobatudósi státusszal. Az elmúlt harminc évben igen jelentős szerepet vállalt az egyházi közfeladatok ellátásában”
– mutatott rá Kolumbán Vilmos, a következőket sorolva: közel tíz évig volt az Erdélyi IKE elnöke, vezetője és szervezője a mezőségi református missziónak, szórványtáborokat szervezett, segítségnyújtási akciót kezdeményezett erdélyi árva gyerekeknek, külföldi ösztöndíjakkal támogatva őket.
A közel negyvenéves alkotói munka tudományos eredményei közül a következőket emelte ki: a rengeteg szakmai tanulmány mellett kiadott köteteinek száma meghaladja a negyvenet, és ugyanilyen gazdag szerkesztői munkássága is.
„Tudományos érdeklődése egészen széleskörű, a teljes erdélyi magyar reformátusság teljes történetére kiterjed. Tanulmányaiban, írásaiban a 16. századtól a 20. századig foglalkozott az erdélyi protestáns teológia, iskola, művelődés és művészettörténetével”
– emelte ki a rektor.
Az utóbbi tíz évben Buzogány Dezső jelentős műveket fordított le magyar nyelvre, például Kálvin János Institutióját és több kommentárját, valamint kiadás előtt áll Szegedi Kis István Loci communes munkája. Az erdélyi református egyház múltjának feltárásán az 1990-es évek közepétől dolgozik teológushallgatók bevonásával. Eredményként két kötetben jelentek meg az 1771–1800 közti időszak zsinati jegyzőkönyvei, majd az egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvek anyagai is kötetbe kerültek.
Három könyvsorozatot alapított: Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek (28 kötet), könyvkiadási lehetőséget biztosítva a fiatal kutatók számára, Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok (9 kötet), valamint a BBTE Református Tanárképző Karán a Fontes rerum ecclesiasticarum in Transylvania (4 kötet). 2003 óta a doktori iskolában pezsgő tudományos élet alakult ki vezetése alatt, hiszen a magyar nyelven való doktorálási lehetőség sok fiatal történészt és lelkészt vonzott.
Kolumbán Vilmost zárásként a 2012-ben létrejött Pokoly Társaságot említette, amelynek elnökeként Buzogány Dezső célul tűzte ki Erdély összes gyülekezetének meglátogatását, az egyházközségi levéltárak rendezését, felmérését, szakszerű leírás készítését a kegyszerekről és textíliákról. Ennek eredményeként ma szinte az összes gyülekezetet meglátogatták. A Pokoly Társaság után az Erdélyi Református Múzeum létrehozását is kezdeményezte, majd az Erdélyi Református Egyházi Gyűjtemények is létrejött.
A méltatás után Buzogány Dezső köszönetet mondott a kitüntetésért, a munkatársaknak, a diákoknak és családjának. Diákjainak azt üzente: „Nem kell márványlépcsős cifra palotába, elit családba születni ahhoz, hogy valami emlékezeteset tegyünk le egyházunk vagy nemzetünk asztalára, ha valamit szívesen, szenvedéllyel és napi rendszerességgel végeztek. Cseppekből gyűl a zápor, és záporból dagad folyammá a patak.”