Átadták a felújított ótordai református templomot
Befejeződött az ótordai református templom felújítása. A műemlék épületet és a mellette álló tornyot 2018–2020 között újították fel teljesen európai uniós és magyar állami támogatással, de a gyülekezet is hozzájárult a megvalósításhoz. A szűk körben megrendezett műszaki átadás csütörtökön, április 22-én történt meg.
A 650 éves ótordai templom történetében százévente történtek nagyobb beavatkozások, újítások – mondta el Nagy Albert református lelkipásztor. A mostani javításra 2017-ben nyerték el a szükséges uniós támogatást. A munkálatok összesen 8 és fél millió lejbe kerültek, amelyből két százalékot a gyülekezet vállalt magára, háromnegyed részt az európai uniós, negyedrészt pedig a magyar állami támogatás tett ki.
A munkálatoknak 2018 szeptemberében fogtak neki, 2020-ban pedig, advent negyedik vasárnapján a gyülekezet már megtarthatta az első istentiszteletet a kész templomban. Az épületet teljesen felújították: az 1804–1806-os felújításkor kialakított, rossz állapotban levő boltozatot megerősítették, a falakat újravakolták – rendkívül káros kátrányos és cementes vakolatokat kellett eltávolítani –, a tetőszerkezetet is teljesen felújították, megerősítették, és ajtókat cseréltek, ahol szükséges volt. A templom mellett álló torony is megújult, kijavították a fal repedéseit, lekerült a régi bádogfedél, újradeszkázták és újrabádogozták.
Az ótordai templom ékeit, a nyugati és északi oldalon álló két gótikus kaput is sikerült restaurálni. Az 1804–1806 közötti beavatkozásokkor befalazott északi fejedelmi bejárat megnyitásához el kellett költöztetni a szószéket és feljáratát a templom déli oldalára.
Nagy Albert elmondta, a restauráláskor festett részek kerültek elő a kapun: színes levélmotívumok és három glória látható, a festményen szereplő alakokat viszont kalapáccsal rongálták meg, így nem egyértelmű, kik vannak rajta. Régészeti kutatásokat is végeztek az épületben, és bár a talált kriptát többször is kirabolták, előkerült egy 1500-as évekbeli kettétört címer és néhány Árpád-kori pénzérme. A felsoroltak mellett a templom orgonáját is felújítják.
„A gyülekezet nagy örömmel indult el ezen az úton, örült a sikeres pályázatnak, és megértette, hogy a munkálatok ideje alatt összébb kell húzódni a gyülekezeti teremben. Tavaly a járvány miatt áttértünk online istentiszteletekre, a pünkösdi nyitás után pedig a templomnál, nyitott ajtóval, illetve az egyházközség birtokában levő iskola udvarán, sátrakban tartottuk őszig az alkalmakat. Közben a javítási munkálatokat végző Decorint cég jóvoltából augusztus közepén 150 ember jelenlétében megtarthattuk a templomban a konfirmációt” – mondta el Nagy Albert lelkipásztor.
A templom ágostonos kolostor volt, a remeték kiköltözése után, a reformáció idején viszont sokat romlott az állapota, és I. Rákóczi György az egyházfalvi reformátusoknak ajándékozta, akik rendre beköltöztek a városba. A hajlékot többször is feldúlták a tatárjárás idején: három égési réteg bizonyítja a pusztítást. A nyugati kapu is magán viseli az egyik gyújtogatás nyomait, látszanak a megfeketedett kövek. Az 1600-as évek elején a Basta-csapat, majd a század második felében dán zsoldosok pusztításai is nyomot hagytak a templomon. Nagyobb felújításokat, módosításokat 1804–1806 és 1904–1906 között végeztek – ekkor épült a templom mellé a 62 méter magas torony is, amely a város díszévé vált.
A csütörtöki műszaki átadáson Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva:
„Ezt a házat építésekor az Úr dicsőségére szentelték, mi pedig nem tulajdonosai, hanem őrzői vagyunk. Felelősséget vállaltunk azért, hogy Isten házát generációkon át megőrizzük.”
A püspök szerint a régi templomaink fenntartása az évszázados európai kultúra megőrzését is jelenti. Köszönetet mondott a gyülekezetnek, lelkipásztornak és családjának, a kivitelezőknek, a hozzájáruló szakembereknek és a támogatóknak a csapatmunkáért, amely által megvalósulhatott a felújítás.
Az átadáson részt vett Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, aki szintén az értékek megtartásának jelentőségét emelte ki beszédében. „A mai nap a közösségről, gyökerekről, értékekről szól, ugyanakkor a jövőről is. Bármilyen viszontagságos is legyen a mindennapi életünk, ha a gyökereinkbe kapaszkodunk, reformátusokként, magyarokként van jövőnk” – hangzott el.
Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára elmondta: „Az a város, egyház, közösség, amely templomot épít fel, nemcsak a múltat őrzi, hanem a jövőjét építi. Ez azt is jelenti, hogy van kinek, és van miért mindezt megvalósítani.” A felszólalók sorában Cristian Octavian Matei, Torda polgármestere is köszöntötte a jelenlevőket, szintén örömét fejezve ki a templom megújulásáért.