Értékes levélre bukkantak a Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluban a templom felújításakor: Geréb András akkori lelkipásztor 1933-ban, szintén a hajlék renoválása után írt a gyülekezetről, munkálatokról, a falu helyzetéről.

Apanagyfalu református templomának már nagy szüksége volt a felújításra, amikor 2018-ban nekifogtak a munkálatoknak. Az 1466-ban épült templom nagyon rossz állapotban volt, a műemlékvédelmi hivatal lezáratta. „Azt az üzenetet kaptuk tőlük, hogy vagy felújítjuk saját pénzből, vagy keresünk önerőből támogatást, mert a román állam semmilyen támogatást nem tud nyújtani. Ha ez nem sikerül, leólmozzák az ajtót, lezárják, mivel életveszélyes” – magyarázza Márton Zoltán-Barna helyi lelkipásztor.

A levél mellé helyezett deszkán a bethleni kőművesmester kézjegye látható. 📷 Kiss Gábor

A lavina végül egy nagy vihar hatására indult: a templom udvarán kidőlt egy fenyőfa, leborította a kerítést, és a plafon egy része is beomlott. „Felvettük a kapcsolatot az Erdélyi Református Egyházkerülettel, majd felmértük, hogy mi szorul javításra, de sajnos csak a kőfalak maradhattak – még azok is meg voltak repedezve. Végül teljesen restauráltuk a templomot, csak a kőfal maradt a régi, más minden új” – ecseteli tovább a történéseket a lelkipásztor. A templom tavaly év végére teljesen elkészült az egyházkerületen keresztül a magyar kormány támogatásával.

Megújult az 1866-beli harangláb, valamint az udvar és a kerítés is, emellett a belső bútorzatot (karzatot, orgonát, szószékkoronát) is restaurálták, padfűtést vezettek be.

Műemlék jellege miatt a felújítási munkálatok végig régészeti felügyelet alatt folytak. A vizsgálatok során nem találtak jelentősebb leleteket, ezért meglepetésként érte őket, amikor a karzat felújítása közben az egyik tartógerenda mögül előkerült a kis francia parfümös üveg és egy deszka, amelyen az akkori felújítást végző kőművesmester neve szerepelt.

A levél tartalmát Márton Zoltán-Barna helyi lelkipásztor ismertette. 📷 Kiss Gábor

„A levél üzenet az utókornak: pontosan leírja, mikor fogtak neki a munkálatoknak, mennyibe került, kik voltak az akkori presbiterek, ki finanszírozta a felújítást, ki volt az asztalos, a kőműves, a gyülekezet lélekszámát is tartalmazza” – sorolja Márton Zoltán-Barna, és hozzáteszi: „Értékes lelet, hiszen fellelhettük azokat az embereket, akik akkor itt éltek a faluban, és felismertünk olyanokat, akiknek a leszármazottai azóta már más felekezetűek, vagy a családjaik azóta teljesen románajkúak lettek.”

A református templomot teljesen felújították: csak a kőfalakat tarthatták meg. 📷 Kiss Gábor

Az 1933. augusztus 10-i levélből megtudjuk, hogy a templom felújítása 50 ezer lejbe került, ami akkor nagy összegnek számított – Geréb András lelkipásztor összehasonlításképp a búza árát jelölte meg: 100 kg gabona 300 lej volt. Az egyházközség 350 tagja rovatalból, vagyis az egyház által kirótt adományból adta össze a pénzt.

A dokumentumban a két világháború közötti Erdély és Apanagyfalu helyzetéről is szó esik röviden: kiderül, hogy a település Szolnok-Doboka megyéből került át Szamos megyébe, valamint az, hogy az 1918-as román hatalomátvétel után az egyházi életet nem zavarták, de az iskolában zaklatásoknak voltak kitéve a magyarok. Márton Zoltán-Barna a levélen szereplő két pecsétre is felhívja a figyelmet: az egyiken az Apanagyfalu Lelkészi Hivatal felirat szerepel, a másik egy kétnyelvű pecsét.

Márton Zoltán-Barna jóvoltából a levelet teljes egészében is olvashatjuk:

In memoriam

Isten segedelmével 1933. augusztus 15-én fogtunk hozzá öreg templomunk megjavításához. Szerződés szerint a kőmíves mester köteles volt a régi vakolatot leverni. Kötelezettégének eleget tett és templomunk falának rakását nagyon hibásnak, kötés nélkül rakottnak találtuk, ez az oka annak, hogy templomunk falai több helyt repedezettek.

A falakon (sehol) évszámot nevet nem találtunk, mely a templom korára vagy építőjére utalt volna.

A templom javítási költségei 50.000 lej, azaz ötvenezer lejre rugnak. A mai időben való tekintélyes összeg, mert 100 kg buza 300 lej.

Az egyházközségben 350 lélek van. Ezek a hívek adták össze a pénzt rovatalból. Apanagyfalu jelenleg Szamos megyében van, azelőtt Szolnok-Doboka megye volt. Erdélyország 1918. dec. 1. után van megszállva a románoktól. Istennek hála vallásunk gyakorlatában eddig nem háborgattak. De iskolánkban sok zaklatásnak vagyunk kitéve.

A mai napon a presbiterek: Székely Dávid, Székely Márton, Székely János kicsi, Székely Lajos, Székely Péter, Székely János (… csipiházi…), Salánki János, (…) János, Szabó Ferencz, Darlaczi János gondnok, Székely Samu, Lelkész Geréb András szolgál 1910-től az egyházban. Tanító neve Deák Emma.

Kőmíves neve: Nagy Sándor bethleni lakos. Asztalos mester Szigethi Gusztáv lekencei lakos.

Apanagyfalu. 1933 auguszt. 10-én

Geréb András

ref. lelkész