Megalakult a Magyarországi Református Egyház 15. Zsinata
Megválasztotta tisztségviselőit a következő hat évre a Magyarországi Református Egyház Zsinata. Az elmúlt hónapok egyházmegyei és egyházkerületi tisztújításai nyomán összeállt testület szerdán, február 17-én tartotta alakuló ülését a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
A Zsinat tagjai titkos szavazással következő hat évre Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választották a testület lelkészi elnökévé, a világi elnök pedig Molnár János, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett – tudósít a református.hu. A lelkészi alelnök Pásztor Dániel tiszáninneni püspök lett, a világi alelnök pedig dr. Nemes Pál dunántúli főgondnok.
Az eseményen a nyitó áhítatot Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület tartotta a Zsolt 133,1.3 alapján: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.” A püspök rámutatott: csodálatos, hogy a nép elidegenedésének idején Isten váratlanul megteremtette az egyetértést azok között is, akiket heves viszályok szakítottak el egymástól.
„A Magyarországi Református Egyház ma megalakuló zsinata felé az igazi üzenetet a 133. zsoltár három szóban foglalja össze: együtt, áldás és élet”
– hangzott el az igehirdetésen. Isten pedig oda küldi áldását, ahol béke van az atyafiak között.
Balog Zoltán újonnan megválasztott zsinati elnök a Róm 15,7 igére alapozta székfoglaló beszédét: „Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.” A dunamelléki püspök Fekete Károly püspökkel való egyetértését fejezte ki az egyházi és gyülekezeti élet megújítását illetően. Balog Zoltán szerint ehhez
négy területen van fontos tennivaló: először is a lelkiség mindent megelőz, ezt követi a szellemi megerősödés, a hit védelme és az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása.
A püspök ugyanakkor figyelmeztetett: „Amikor pénzről, szervezetről vagy jogról beszélünk, ne váljon el a munkánk a Krisztusban élt életünktől. Ha ez sikerül, akkor valóban Isten dicsőségére és az emberek javára fogjuk végezni szolgálatunkat.”
A Magyarországi Református Egyház Zsinata általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak, hacsak valami miatt nem rendelnek el zárt ülést. A törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik a Magyarországi Református Egyházegészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik – emlékeztet a református.hu.
Borítókép: Bazánth Ivola/reformatus.hu