Online tartották meg a 23. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia teológiai szekciójának ülését pénteken, október 23-án – tudósít a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Összesen hat hallgató tartott előadást, akik közül az első díjat Vass Lehel, a másodikat Biró István, a harmadikat Nagy Norbert kapta, dicséretben részesült Demeter Henrietta.

A jelentkezők 20-20 perc alatt mutatták be szakdolgozataikat, a zsűri tagjai pedig – dr. Németh Áron (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), dr. Papp György (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet), dr. Rád András László és dr. Tóth Krisztián (Babeș-Bolyai Tudományegyetem) – október 25-én hirdették ki az eredményt.

A teológiai intézet a helyezést elért szakdolgozatok összefoglalóit is közzé tette:

Vass Lehel: A Gen 46,8–27 szöveg- és redakciótörténete

Témavezető tanár: dr. Balogh Csaba

A Gen 46,8–27 azon személyek névsorát tartalmazza, akik a kánaáni éhínség idején Jákóbbal együtt mentek le Egyiptom földjére. Az említett szövegrész viszont néhány olyan jellegzetességgel bír, amely további vizsgálatra ösztönöz. Ilyenek az értelmetlennek tűnő ismétlések, a szövegen belüli feszültségek és a Genezis könyvének más igeverseivel ellentmondásban levő adatok is, amelyek alapján joggal következtethetünk arra, hogy a szóban forgó perikópa szövege az idők során jelentős változásokon ment keresztül. Ebben a dolgozatban, amely a fenti szempontok alapján a Gen 46,8–27-et először teszi kimerítő vizsgálat tárgyává, a perikópa szöveg- és redakciótörténetének járunk utána. Ebből a szempontból előbb áttekintjük az ókori forrásokat és bibliai szövegtanúkat, beleértve a Gen 46,8b–27 Septuaginta-fordításának harmonizáló törekvéseit is. Az adott igeszakasz szöveg- és redakciótörténetét felvázoló fejezetekben a végleges, kanonikus szövegből kiindulva, időben visszafele haladva teszünk kísérletet a lehetséges szövegrétegek leválasztására, illetve a felhasznált források rekonstruálására.

Bíró István: Az egyháztörténet oktatása a kolozsvári teológiai fakultáson 1895 és 1948 között

Témavezető tanár: dr. Kolumbán Vilmos József

Az egyházhistória úgy kezelendő, hogy életet adjon, és életet ébresszen. Ezekkel a szavakkal mutatta be az egyháztörténet-oktatást Kenessey Béla, a kolozsvári református teológiai fakultás igazgatója, későbbi református püspök 1896. október 1-én a tanévnyitó beszédében. Eme dolgozat is erre a megállapításra épít. Célja az, hogy feltárja és bemutassa az egyháztörténet-oktatás történetét a fakultás alapításától a második világháború utáni változásokig. A dolgozat négy korszakot ölel át, amelyeket az ebben az időszakban oktató egyháztörténészek működési idejéhez szabtunk. A dolgozat ezt a négy korszakot mutatja be, illetve pontos kimutatást közöl a jelzett időszakban oktatott egyháztörténeti tárgyak tananyagáról, óraszámairól. Mindezt olyan történelmi keretbe ágyazva, amely áttekinti a tanárok itteni munkásságát és az egyházi, társadalmi, történelmi változásokat. A dolgozat kitér továbbá az ebben a korszakban készült egyháztörténeti pályamunkákra is, valamint egyfajta hidat épít a monarchiabeli fakultás megalakulásától az 1948-as változásokig a tanárokon, diákokon, tantárgyakon keresztül.

Nagy Norbert: A hit hallásból van – A prédikáció kommunikációjának kérdése, avagy hogyan közvetítsük hatásosabban az isteni beszédet

Témavezető tanár: dr. Koppándi Botond Péter

A posztmodern dimenzióban keresi a felismerést, majd az ott megtapasztaltakat igyekszik minél tisztábban közvetíteni a gyülekezetének. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy napjainkban hogyan képes a prédikáció úgy megújulni, hogy elérje célját, és hatással legyen az emberek életére. Mindezt úgy, hogy lehetőleg egyáltalán ne sérüljön a transzcendencia üzenete, azaz Isten beszéde. Dolgozatom célja megkeresni a választ arra, hogy milyen üzenet lenne a legalkalmasabb a posztmodern ember számára, valamint, hogy hogyan közvetítsük minél hatásosabban az isteni beszédet. Azt kutatom, hogy milyen lehetőségei vannak a lelkésznek a technikailag fejlett világban szocializálódott emberhez szólni olyan újszerű kommunikációs stratégiák által, amelyek a prédikáció alapvető működtető mechanizmusává kellene válniuk.

Demeter Henrietta: Narratív prédikáció és a bibliai történetek

Témavezető tanár: dr. Kiss Jenő

A prédikálás művészete a mindenkori teológusok kihívása. Isten Lelke vezérli a lelkipásztorokat a szolgálat végzésében, de annak az időtálló és a jelen kor generálta nehézségeivel szakmai szempontból is vitathatatlanul szembe kell nézni. A szöveg hermeneutikai tulajdonságain keresztül, illetve a 21. század embere által támasztott elvárásokat figyelembe véve megmutatkozik a paradigmaváltás szükségessége. Ezen szempontok tárgyalása után a dolgozatom középpontjában a narratív prédikálást mint az újítás kieszközlésének egyik alternatíváját állítottam. Bemutatom a módszer kialakulását, lényegi koncepcióját, annak reform jellegű hatásait. A prédikáció elbeszélésszerűsége alapjaiban változtatja meg annak struktúráját, és a passzív hallgatói pozícióból kimozdítva egy cselekmény részeseként határozza meg a gyülekezetet. Tárgyalásra kerülnek továbbá a bibliai történetek műfaji sajátosságai, azoknak narratív jellege. Igyekszek rámutatni a narratív prédikálás és a Szentírás elbeszéléseiben rejlő műfaji analógiára, illetve az ez által meghatározott textus követelményeire, amelyet a megfelelő prédikációtípus megtalálása iránt támaszt.

További dolgozatok: Sfet Ingrid (BBTE): Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? (témavezető tanár: Dr. Püsök Sarolta); Tinca Richard (BBTE): Fraternitás a szenvedésben: Márton Áron és Alexandru Todea kapcsolata.

Borítókép: ETDK Facebook-oldala