Addig van egyház, amíg van szolidaritás és együttérzés
Tágas térben, a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartották meg szeptember 24-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) Igazgatótanácsának ülését.
Az ülés kezdetén Kató Béla püspök tartott rövid igei bevezetőt, amely után az elmúlt hónapok tapasztalatairól beszélt a püspöki bejelentések során. Elmondta, hogy a legtöbb gyülekezet igyekszik megtalálni a szolgálatok helyét és módját, kevés olyan gyülekezet van, amelyik nem kereste annak a lehetőségét, hogy a közösségi alkalmakat megtartsa, kapcsolatba lépjen a gyülekezeti tagokkal a koronavírus okozta megszorítások között.
Bár sok rendezvény elmaradt, az ügyvitel mindenütt folyt a maga medrében. A Protestáns Teológiai Intézetben folytatódott az oktatás, az év közepén megtartották a vizsgákat, a felvételit, kinevezték a segédlelkészeket. Idén 4 lány és 11 fiú kezdte el a tanévet, ami egy egyértelmű csökkenést jelent az érdeklődésben az elmúlt évekhez képest. Kató Béla arról is beszámolt, hogy az elmúlt félévben 5 lelkipásztor hagyta el Erdélyt, sajnos egyre inkább kell számolni azzal, hogy a lelkipásztorok külföldön keresik a megélhetésüket.
„Remélem, hogy a teológia olyanokká neveli a diákokat, akik képesek lesznek ellátni a szolgálatot több gyülekezetben is.” – jelentette ki a püspök, utalva arra, hogy a fogyatkozó lelkipásztori létszám miatt arra fog kényszerülni az egyházkerület, hogy egy lelkipásztor lássa el több közösségben a szolgálatot. Kató Béla arról is beszámolt, hogy megtartották Illyefalván az egyházkerület képviselőinek és a teológiai tanárok éves megbeszélését, a tanácskozáson felmérték a feladatokat és abban egyeztek meg, hogy egy esztendő alatt a Protestáns Teológiai Intézet kidolgoz egy új tanrendet. Az egyházkerület ezen a találkozón megfogalmazta azt, hogy milyen lelkipásztorokra van szükség a gyülekezetekben.
A járvány okozta krízisben az EREK Püspöki Hivatala igyekezett anyagilag is segíteni azokat a gyülekezeteket, ahol az anyagi lét bizonytalannak tűnt, méltányosan osztották el az erre szánt segélyeket az egyházmegyei hivatalokon keresztül.
A püspök hangsúlyozta, hogy nagyobb összefogással többet is el lehetne érni, ha a nagyobb, tehetősebb gyülekezetek segítenének azokon, akik önhibájukon kívül a létért küzdenek. „Addig van egyház, amíg van szolidaritás és együttérzés.” – jelentette ki a püspök, hozzátéve, hogy amikor ez megszűnik, az a vég kezdete.
A Magyar Református Egyház Generális Konventjének elnökségi ülésén mindegyik részegyház arról számolt be, hogy 50 százalékkal csökkent a templomba járók száma, nagy a félelem és az elzárkózás, az emberek eltávolodtak egymástól. Kató Béla elmondta, hogy Felvidéken egyházkerületi választások lesznek, a Magyarországi Református Egyházkerületében is új vezetést választanak.
A püspök szerint, mivel egyre gyakrabban támadják az egyházakat és az egyházi vezetőket, egyre nagyobb a nyomás, amit nehéz elviselni. Bár az egyház meglátása szerint rá is szolgált arra, hogy néha kitámadják, az általános ellenszenvet sokkal nehezebben lehet elfogadni. Más országokban az anyagiakon keresztül befolyásolják az egyházakat, a jövő egyházi vezetőségnek az lesz a legnagyobb kihívása, hogy megtalálja azt az utat, amivel nem lehetetleníti el az egyház életét se, de nem is adják fel a keresztyén elveket.
A koronavírus kihívás, erre nekünk jó választ kell adnunk. Kató Béla püspök a székelykeresztúri konfirmáció esetét hozta fel, ahol – bár az egyházközség minden szabályt betartott – az istentiszteleten résztvevők hanyagsága miatt mégis feljelentették őket. A rendőrség pedig azt mondta, hogy ha nem tudják betartatni a szabályokat, akkor ne szervezzenek eseményeket. A püspök óvatosságra intette a lelkipásztorokat és az igazgatótanács tagjai, hiszen egyre gyakoribb, hogy lelkipásztorok fertőződnek meg, minden eszközzel védekezni kell, amivel csak lehet. Elmondta, hogy bár rosszul esik neki, hogy nem lehet a gyülekezeti tagok körében, felelősségének tartja a gyülekezeti tagok és a lelkipásztorok egészségének megőrzését, ezért nem is fog a következő időszakban részt venni ünnepségeken.
Az előző ülés meghagyásainak teljesítéséről szóló beszámoló után került sor a napirendi pontok megtárgyalására. Ezek között szó esett az egyházkerületi közgyűlés megtartásáról, amelyre idén nem lesz lehetőség. A közgyűlés keretében kellett volna Mezőbándon megtartani a lelkészszentelést is, amely idén szintén elmarad. Kató Béla püspök szerint ez azonban nem fog fennakadásokat okozni, hiszen a felszentelésüket kérő lelkipásztorok így is gyülekezeti szolgálatot fognak végezni, amikor pedig a helyzet megengedi, akkor fogják megtartani a lelkészszentelést.
Szegedi László Tamás generális direktor, a brassói Reménység Háza gyülekezet lelkipásztora arra kérte az igazgatótanácsot, hogy alapítsa meg az egyházkerület támogatásával a Brassó III. Reménység Háza Egyetemi Kollégiumot, amely magyar egyetemistáknak ad otthont egy olyan nagyvárosi környezetben, amelyben nagyon könnyen elveszhetnek azok a magyar diákok, akik itt folytatják egyetemi tanulmányaikat. A kollégium létrehozásával azonban olyan magyar bentlakásba kerülhetnek, ahol nemzeti identitásuk megőrzése is könnyebb, illetve közösségi életet is élhetnek. Elmondása szerint, amint meghirdették a kollégiumi helyeket, napokon belül betöltötték azokat, ez is bizonyítja, hogy Brassóban is van igény egy magyar egyetemistákat tömörítő egyházi kollégiumra.
Komolyabb vitát váltott ki az igazgatótanács tagjai között az úrvacsorai poharak kérdése. Az EREK Püspöki Hivatala pünkösd előtt próbálta meg összegezni azt, hogy mekkora igény van egyszemélyes inox poharak megvásárlására, hogy így tudják mindenkinek külön pohárból osztani az úrvacsorát. Az igazgatótanács több felszólalója hangsúlyozta, hogy amint lehet, és amint nem lesz veszélyes a gyülekezeti tagok egészségére, vissza kell térni az egy pohárból való úrvacsora osztásra. Az igazgatótanács végül nem hozott határozatot a kérdésben, megállapították, hogy a kérdés sokrétűsége és közegyházi vonatkozása miatt egy szakértői bizottságnak is foglalkoznia kell a kérdéssel. Addig, amíg a zsinat nem hoz erről határozatot, amely a Romániai Református Egyház egészére vonatkozik, az egyházkerület elnöksége fog határozatokat hozni a kérdésben.
Az igazgatótanácsi ülésen több adminisztrációval kapcsolatos kérdést is rendeztek, amelyekről a közgyűlés elmaradása miatt sürgősen döntést kellett hozni, létrejött a Balázsfalva-Tür társult egyházközség, Nyárádszentlászló és Nyomát a Bedei Református Egyházközséghez került, egyesült a szovátai és a szakadáti gyülekezet, valamint létrejött a Pusztakamarási Missziói Egyházközség jóváhagyták a Hunyadi Református Egyházmegye missziós egyházközségeiben történt változásokat is. Átszervezésre került sor a Kolozsvári Református Egyházmegyében is, a Kolozskarai Református Egyházközség leányegyházzá vált és a Kolozsi Református Egyházközséghez csatolták, míg Bodrog a kolozspatai gyülekezet részévé vált október 1-i hatállyal.
Kiss Gábor