Parajdon ülésezett február 17-18. között az Esperesek Kollégiuma. A 15 egyházmegye képviselője, valamint az egyházkerület vezetősége a két nap alatt olyan fontos adminisztrációs kérdésekről beszélt, mint a központi járulék meghatározása, amelyről hosszú vita alakult ki, miután előkerült egy 1996-os igazgatótanácsi rendelet, amelyet szinte sosem alkalmaztak, és amely – gazdalkodási törvény lévén – a közgyűlés jóváhagyását kellett volna élvezze. Az ülés első óráiban Kató Béla püspök bejelentette, hogy idén melyik lesz az a 15 gyülekezet, amelyet a Generális vizitáció meg fog látogatni. A vizitációk elmúlt évben gyakorolt szokása szerint minden egyházmegyéből egy-egy gyülekezetet látogatnak meg, amelyek a következőek, egyházmegyei sorrendben: Mihályfalva (Brassói), Bonchida (Dési), Olasztelek (Erdővidéki), Jód-Ratosnya (Görgényi), Hátszeg (Hunyadi), Kalotadámos-Jákótelek (Kalotaszegi), Orbaitelek (Kézdi-Orbai), Mezőkeszü (Kolozsvári), Ádámos (Küküllői), Hagymásbodon (Marosi), Csittszentiván (Maros-Mezőségi), Székelykocsárd (Nagyenyedi), Oltszem (Sepsi), Kányád (Székelyudvarhelyi), Tordatúr (Tordai).

Ugyancsak szóba került a Református Egység Napja, amelyet Marosvásárhelyen szervez idén az egyházkerület május 23-án. Kató Béla püspök szerint tízezer ember fogja megmutatni a vár területén, hogy mi az elmúlt 100 év református öröksége, és merre tart a reformátusság jövője. Az egységnap kapcsán szervezési kérdések is terítékre kerültek, ezekről Ballai Zoltán gazdasági előadótanácsos számolt be.

A gyűlés második napján előkerült a református énekeskönyv kérdése is, az Esperesek Kollégiuma azt javasolta, hogy – miután a magyarországi Zsinat elfogadta a saját énekeskönyvének a javaslatát, és ezzel a közös magyar református énekeskönyv ügye elesett – a most Erdélyben használatos énekeskönyvet bővítsék ki, egyeztetve a Királyhágómelléki és Kárpátaljai Református Egyházkerületekkel, akik szintén ezt az énekgyűjteményt használják.

Kató Béla püspök a templomok felújításáról is beszélt. Elmondta, hogy 2017-ben pályázta meg az EREK az erdélyi templomok felújítására a pénzt, annak az igénylistának az alapján, amelyet a gyülekezetek előzőleg beküldtek a Püspöki Hivatalnak. 2018-ban kezdődött el a munka, ebben az időszakban hozták nyilvánosságra az EU-s pályázatok nyerteseit is, így azt a pénzigényt, amelyre az egyházközségek európai uniós alapokat nyertek, felosztották, hogy más projekteket is tudjanak belőle finanszírozni. A keretösszeg mára teljesen elfogyott, nincs már lehetőség arra, hogy új projekteket befogadjanak. A püspök figyelmeztette az espereseket, hogy azok a projektek, amelyeket nem fejeznek be 2021 harmadik felére, nem fogják megkapni az igényelt összeget, hiszen 2021 végéig el kell számoljanak a támogatással. A fennmaradó pénzösszeget így azok a projektek fogják megkapni, amelyeknek esélyük van arra, hogy be is fejezzék őket időben. A püspök kiemelte, hogy ez egy egyszeri támogatás volt, de nem szabad az itthoni forrásokat sem elhanyagolni, sőt, ezekkel élni kell, ha további munkálatok finanszírozására kerülne sor egy-egy gyülekezetben. 

Az Esperesek Kollégiumán minden egyházmegye vezetője ismertette a maga területén élő gyülekezetek helyzetét, kitérve a lelkészi közösségekre is, valamint az egyházmegyében zajló eseményekre, történésekre.  

Kiss Gábor