Új harang hívogat Tordaszentlászlón
Új harang hívogatja a tordaszentlászlói gyülekezetet Isten házába. Miután százéves kisharangjuk megrepedt, a közösség önerőből, adományokból gyűjtötte össze a kicseréléséhez szükséges összeget. Az új harang hétfőn, február 17-én kondult meg először a toronyban, miután vasárnap ünnepi istentiszteleten adtak hálát érte, Isten áldásaiért, az összetartó közösségért.
Példás összefogást, áldozatkészséget tanúsított a tordaszentlászlói közösség, hiszen alig egy hét alatt összegyűjtötték az új harangjuk elkészítéséhez szükséges összeget, így az a meghibásodás észlelése után csupán két hónappal már kész is volt. Az új kisharang a február 17-i ünnepi istentiszteleten kondult meg először, majd másnap már a toronyban ütötte el a hagyományos reggeli ébresztőt. A leszerelt harangot 1919-ben öntötte a gyülekezet, és érdekesség, hogy szinte napra pontosan ugyanakkor, mint 2019-ben, egy októberi napon tárgyalták az elődök is az előző harang állapotának megromlását.
Balázs Attila lelkipásztor elmondta, több mint 350 adakozó járult hozzá az új harang megöntéséhez, köztük a falu más felekezeteinek képviselői is: „Számomra és a gyülekezet számára is a mai esemény az összefogás, áldozatvállalás kifejező eseménye, hiszen az elmúlt években sok csodát élhettünk át, amire a harang hangja naponta emlékeztet majd bennünket” – tette hozzá. A közösség az elmúlt években többször is bizonyságot tett nagylelkűségéről, hiszen folyamatosan segítenek rászorulókon, betegeken, illetve 2017-től a torockói gyerekotthon támogatását is felvállalták – ezt azóta is rendszeresen végzik, és évente többször meg is látogatják az intézményt.
„Úgy érzem, mérföldkőhöz érkezett a közösség, amit nagyon sok erőfeszítéssel értünk el. A gyülekezeti tagok körében többször el is hangzott, hogy nem hitték, hogy minderre képesek. Jó látni az elégedettséget, sikerélményt, hogy közös összefogással ilyen sok szép célt el tudtunk érni. Példaértékűnek tartom a jelenlegi társadalmunk számára ezt a magatartásformát, amikor az emberek saját előnyeikről, érdekeiről lemondva a közösség ügyét szolgálják. Hiszek abban, hogy a harang hangja arra fogja emlékeztetni a tordaszentlászlóiakat, hogy csak együtt tudunk megmaradni, egymásra figyelve, egymás és a közösség terhét együtt hordozva, felvállalva” – fejtette ki Balázs Attila.
Vincze Sándor gondnok a Zsoltárok 27,7 verset emelte ki az ünnepség kapcsán: „Halld meg, Uram, hívó hangomat!” Úgy véli, ennek szellemében mozdultak meg az egyházközség tagjai, és örömmel adományoztak. Hozzátette, a régi harangjukat az első világháborúban rekvirálták, és nem szolgáltatták vissza, de a nehéz időkben, 1919-ben, az akkori körülmények között is újat öntetett a gyülekezet. „A harang értünk szól, elkiabálja örömünket, bánatunkat, az ő hangjára gyülekezünk” – indokolta a közösség lelkesedését a gondnok. Az új, 163 kilogrammos harangot Székelyudvarhelyen készítették.
Az ünnepi istentiszteleten az igét Kató Béla püspök hirdette az Apcsel 28,7–10, valamint a Zak 2,5–9 alapján, az idei egyetemes imahét üzenetére reflektálva. A püspök leszögezte, Isten igéjére alapozva tisztában lehetünk keresztyén kötelességünkkel: ahogyan a máltaiak befogadták Pál apostolt, úgy kell ma nekünk is megszánni, táplálni, ellátni a hajótörötteket, nincsteleneket, szerencsétleneket. A máltaiak találóan választottak igét, hiszen őket különösen érinti a Földközi-tengeren átkelő menekültáradat. Kató Béla rámutatott: az imahét azt üzeni, hogy helyes kinyitnunk az ajtót, és befogadnunk a rászorulót, mint annak idején Pált, ebben a konfliktusokkal teli világban pedig folyamatosan szem előtt kell tartanunk, hogy mi Isten akarata és a keresztyén ember feladata – mindenkihez elvinni az evangéliumot, kinyitni szívünket-lelkünket, hirdetni az igét a világ minden akadálya ellenére is.
Az igehirdetést követően Balázs Attila lelkipásztor felolvasta a száz évvel ezelőtti presbiteri feljegyzéseket. Kiderült, szinte ugyanilyen helyzetben volt akkor a gyülekezet: megrepedt harangja helyett önerőből újat készíttetett. Az ünnepségen meg is kondult az új kisharang, amely másnapra helyet cserélt a régivel – ezt a templomban fogják kiállítani a továbbiakban. Az együttlétet a helyi kórus szolgálata és szeretetvendégség zárta.
Berekméri Gabriella
Fotó: Kiss Gábor