Függőségek volt a november 30-i Ikafalvi Ifjúsági Nap témája. Bardócz Csaba, ikafalvi lelkipásztor áhítatával vette kezdetét az esemény. A lelkész kihangsúlyozta, hogy mindenkinek vannak függőségei. Arra kell vigyázni, hogy a függőségünk ne egy káros szenvedély legyen, hanem valami olyan, ami előre visz, ami jó irányba mozdítja el az életünket. Azt, hogy a káros szenvedélyek lényegében hova vezetnek, és milyenek lehetnek egy szemléletes példával is illusztrálta. Egy ember egy magas épület tetejéről zuhan le.  Félúton oda kiállt egy barátja, hogy hogy van. Jön a válasz nagyon jól! A zuhanás végén, hogy milyen állapotban lesz, azt nem kell részletezni. A káros szenvedély is egyfajta „zuhanás”, „repülés”. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nagyon jól vagyunk, de egy kicsit „lennebb”, már egészen más közérzet vár.

A ráhangoló, csapatösszerázó játék után egy előadás következett. Két rendkívül őszinte ember előadása és bizonyságtétele következett. Kozma Ferenc és Katona Attila a Bonus Pastor Alapítványt képviselve tartottak egy olyan példákkal teletűzdelt előadást, ami messzemenően lekötötte a jelenlévők a figyelmét. 

Az egyik előadásból kiderült, hogy egy „alkoholista karrier” sem úgy indul, hogy én alkoholista akarok lenni. Nagyon sok olyan szakma van, ahol a töltögetés, szinte hozzá tartozik a mesterséghez. A disznó vágónak, az erdésznek, a napszámosnak, az egészségügyi szakembernek (legyen az ember, vagy állatorvos, esetleg asszisztens), az autószerelőnek, a háztartásban bármilyen javítást, szerelést végzőnek, de még a lelkipásztornak is család látogatáskor, vagy a papnak házszenteléskor, a munkája elvégzése után tölteni szoktunk. Felső Háromszéken ez a tisztelet jelének is mondják. Sokszor úgy köszönik meg, hogy „Köszönöm a tiszteletet”. Nos az ilyen „tisztelet”, töltögetés oda vezet, vezethet, hogy az a személy, aki ezt elfogadja lassan, de biztosan hozzászokik a szerhez és észrevétlenül kialakulnak a függőség jelei, tünetei. Ebből a spirálból már nehéz kiszállni. Ebben a jelenségben az a különös, hogy ezek az emberek, foglalkozásuktól függetlenül, valamiben segítenek valakin. Az, akin segítettek cserébe a köszönetét, tiszteletét úgy fejezi ki, hogy hozzájárul ahhoz, hogy valakit hozzászoktat valamihez, ami nem azonnal, de később egy rossz szokást kialakítva egy káros szenvedélybe vezeti át. Természetesen a felelősség első sorban azé, aki elfogyasztja, de vigyázzunk, hogy mihez asszisztálunk, mihez járulunk hozzá.

Egy másik ugródeszkája a káros szenvedélyek kialakulásának a szeretet, odafigyelés, törődés hiánya lehet. A szeretetet, odafigyelés kisgyerekkorban is meg kell adni a gyermeknek, de serdülőkorban elengedhetetlen. Ha a szülő nincs ott a gyerekkel, hanem egész nap a pénz keresésével, ne adj Isten a saját káros szenvedélyével van elfoglalva, akkor könnyen máshol keresheti meg a gyerek az odafigyelést. Ha a szülő naponta haza sem jár, hanem külföldön van, még több pénzt, eurót keresni, akkor még nagyobb veszélynek teszi ki a gyerekét. Sok „egyik szülő külföldön dolgozik” családi történet melegágya a gyerek drog, játék vagy alkohol karrierjének. Figyeljünk oda, hogy mit akarunk adni a családunknak: sok pénzt, vagy egészséges önértékelésű gyereket. Figyeljünk oda, hogy mit tanítunk a gyereknek, arról, hogy az életben mi a fontos, mit tegyen az első helyre: a jó módot, vagy jó modort. 

A káros szenvedély kialakulásának a fentiek mellett más oka is lehet. Ha már kialakult azt is tudni kell, hogy van lehetőség a káros szenvedélyek elhagyására is. E tekintetben a Bonus Pastor Alapítvány tevékenysége az, amiről mindenkinek tudnia illik. Szakmai tudásban, tapasztalatban és jó eredményekben egyaránt ők azok, akik kiemelkednek a hasonló tevékenységet folytatók köréből – ismereteink szerint. Ha bárkinek segítségre van szüksége, bizalommal keresse a hozzá legközelebb álló református lelkipásztort és biztos megtalálja az utat a leghatékonyabb segítséghez. Az alapítványnak a legfontosabb elvárása a gyógyulni szándékozótól, ugyanaz, amit Jézus is elvárt a hozzá gyógyulásért kopogtatóktól: Akarjon meggyógyulni! Akarja, jelentkezzen, és a többit az Istenre lehet bízni.

az Ikafalvi Református Egyházközség Sajtószolgálata