Érdekes témával folytatta előadássorozatát a Virtuális Bolyai Egyetem kedden, november 13-án. A Bolyai Társaság által szervezett találkozók e havi meghívottja dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem munkatársa, a BBTE díszdoktora volt, Kübernetika – egy elfelejtett teológiai tudomány aktualitása címmel tartott előadást.

A kedd esti előadás először is tisztázta, hogy „a kübernetika fogalma alatt nem egyszerűen az elektronikus hírközlés szabályozásának és a dinamikus rendszerek törvényszerűségeinek elméletét kell értenünk, hanem olyan kifejezéssel van dolgunk, amely már a Bibliában is előfordul (1Kor 12,18). A Szentírásban és a teológiában a „kübernézisz” az egyház vezetésének tudományát jelenti.” Dr. Fazakas Sándor az egyházkormányzás művelésének rejtelmeit és elméleti hátterét mutatta be az egybegyűlteknek, konkrét, aktuális példákkal támasztva alá előadásának mondanivalóját.

Már az előadás kezdetén felmerült, hogy természetesen maga Isten kormányoz mindnyájunkat, de az egyháznak szüksége van a vezető emberekre is, gazdasági erők nélkül képtelen hivatását teljesíteni. A legnagyobb „global player” az egyház – hangzott el, majd az előadó rámutatott: hihetetlen szervezet áll a hitéletet keretben tartásának hátterében, amely globális, politikai és gazdasági tényező, de felmerül vele szemben a kritika, hogy nem erre kapta a felhatalmazását. Isten hatalma és az emberi kormányzás közötti egyensúlyt kell megkapni. Pál apostol a kübernézist is a lelki ajándékok közé sorolja. A kübernéta karizmatikus, jó vezető, képes az egyház hajójának kormányzására, ideális esetben a hívők közösségének kontrollja alatt áll. Ez a bibliai fogalom hosszú időre eltűnt a köztudatból, a múlt században a gépek és élőlények világában történő információátvitelként határozták meg, és első hallásra mindnyájan valamilyen módon a modern technológiához kötjük. De az egyház, akár a kibernetika, dinamikus rendszer – szabályozza a környezetéből érkező hatások következtében fennálló változásokat, vezérlő elve a kölcsönhatás, változás, információfeldolgozás, a működés szabályozása és az információközlés.

A reformátori teológiának kiemelkedő témája az egyház kormányzása (gubernatio ecclesiae). Fazakas Sándor ismertette Luther fejedelemséggel kapcsolatos álláspontját, Zwingli, Bullinger és a városi tanács helyzetét, valamint Kálvin egyházi autonómiáért folytatott harcát. Figyelembe kell azonban venni, hogy 500 év alatt radikálisan megváltozott az egyház formája, tagsága, társadalmi jelenléte. A tagság jellege is megváltozott: vannak hivatalos/hivatásos tagok (pl. egyházi alkalmazottak), aktív hívők (motiválhatóak, de nem számonkérhetők), illetve távolságtartók (innen kellene rekrutálni az aktívakat). Az előadó hangsúlyozta a kompetens, szolgálatot vállaló egyháztagok szakmai képesítésének jelentőségét.

 „Az egyház úgy kormányozza magát a világban, hogy mindig rákérdez Isten itt és most aktuális akaratára. Ez teológiai feladat” – jelentette ki a professzor, majd rámutatott: a teológia az egész egyház kritikai funkciója, hiszen őrködni kell a tanítás és az életvitel közötti összefüggés felett. A szolgálat kritikus vizsgálata azonban önkorrekcióhoz is kell hogy vezessen. A világ az Istennel való szövetségek a színtere, a felelősségvállalás pedig az egyház körein kívül is szükséges (diakónia, szeretetszolgálat, kultúra, oktatás), sőt időről időre szükség van arra is, hogy az egyház felvállalja, hogy az államot is jobbá tegye. Állást kell foglalnia társadalmi, etikai kérdésekben, de fontos, hogy időszerű és tárgyszerű legyen, igeszerű és kompetens, a mai helyzetre illő, ne merüljön ki olcsó moralizálásban. A társadalmi felelősségvállalás munkálásáért azonban szakemberek bevonására is szükség van.

A továbbiakban felmerült a reprezentáció kérdése: kik képviselik és képviselhetik az egyházat? Hitvallás tekintetében minden megkeresztelt, úrvacsorával élő, hívő ember beszélhet az egyház nevében, a hitbeli ismeret meglétével. A reprezentációnak három formája van: hierarchikus-autoriter modell (a vezetőség véleménye kötelező érvényű); kommüniké-modell (a többség elve alapján, konszenzuson hozzák meg az álláspontot, a vezető pedig kommunikálja ezt); exempláris modell (a konszenzus mellett megmarad a saját vélemény, a lelkiismereti szabadság).

Az előadó rámutatott: a történelmi egyházak idegenkednek a menedzsment és marketing felhasználásától, azonban vannak velük szemben ilyen elvárások. Például a lelkész vagy a vallástanár talán nem tudatosan, de máris menedzseri feladatokat végez. Akkor miért ne figyelnének tudatosan erre? Az egyháznak tisztában kell lenni a küldetésével, de marketinget kell használni a tálalásához – hangzott el. Egyházként nem elzárkózásra, kölcsönhatásra van szükség a civil szférával, a politikával. Hiszen a modern társadalomnak szüksége van az egyházra, az egyháznak azonban kommunikálnia kell időszerűen az üzenetét. A kübernetika fogalma pedig a híd szerepét töltheti be a keresztyén egyház és civil társadalom között.

A Virtuális Bolyai Egyetem előadássorozatát a 2000-es évek elején indította el a Bolyai Társaság, majd kisebb megszakításokkal, a 2010-es években vették fel újra az előadások fonalát. „Célunk, hogy azokat a kutatásokat, amelyek az egyetemen vagy testvéregyetemeinken folynak, ne csak a szűk szakmai, hanem az érdeklődő nagyközönséggel is megismertessük. Ez egy nyitott alkalom, bárki részt vehet rajta” – mondta el dr. Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke. Az alkalmakat havonta szervezik, kedd esténként, igyekszenek a reál és humán előadásokat váltakozva felsorakoztatni. Voltak már a reformációs emlékévhez kötődő előadások, de foglalkoztak irodalomtörténettel, gazdaságföldrajzzal, fénytannal, matematikával is. Az előadások nagy előnye, hogy azok számára is követhetőek, akik nem az illető szakterületen tevékenykednek, a tudomány népszerűsítését is szolgálják. A következő találkozót januárban szervezik.

Berekméri Gabriella