Első alkalommal szerveztek Gecse napokat Marosvásárhelyen október 5-7. között. A Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium diákjai számára szervezett eseményen a hivatalos programokon túl alkalom adódott az ismerkedésre, játszásra, különböző együttlétekre. A hétvége folyamán a kollégium névadójáról, Gecse Dánielről is megemlékeztek a református temetőben, ahol a neves orvos síremlékét is megkoszorúzták. 

Közösen készítették elő, majd közösen főzték meg a kollégium bentlakói és munkatársi közössége azt a gulyást, amelyet pénteken közösen fogyasztottak el. Az együttlétre a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium bentlakói közül is érkeztek néhányan, hogy együtt ünnepeljenek a marosvásárhelyi bentlakókkal. Szombaton is közös volt az ünneplés, a református temetőben szervezett megemlékezésen elsőként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szólt az emlékezőkhöz. A Márk 14,3-9 alapján beszélt Gecse Dániel életéről, aki egész életében áldozatot hozott másokért. Lehet, hogy sokan tékozlásnak tekintették ezt az életet, hiszen olyan feladatokat vállalt el, amit kevesen mertek felvállalni, ő azonban a kényelmet félretéve tudását a rászorulóknak adta. Vagyonát egy olyan intézmény alapítására szánta, amely a jövőt szolgálta. Bár a vagyona elveszett, alapítványa mégsem veszett el, mert az a lélek, amely benne volt, amely az áldozathozatalra tanított és buzdított, ez a lélek ma is munkálkodik. 250 évvel a születése után megvan a vagyon, megvan az alap, amelyre ismét rá lehet építeni az áldozathozatal oltárán, amelyen felnőhetnek azok a fiatalok, akik a másik emberért akarnak áldozatot hozni. A püspök szerint a keresztyén élet az áldozathozatalra épül, Isten feláldozta az ő egyszülött Fiát érettünk, hogy nekünk életünk legyen, ez az az alap, amelyre mindnyájan építhetünk. 

Batizán Attila, a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium lelkipásztor-igazgatója köszöntő beszédében arról beszélt, hogy sokan megkérdezték tőle, hogy miért pont a temetőben lesz az esemény? Erre adott válaszában az igazgató elmondta, hogy közösségi életünk nagy mértékben a múltban gyökerezik. Fontos tudatosítani, hogy a múltunktól nem szakadhatunk el, a gyökereinket nem vághatjuk el, ezt a szakkollégium célnak, feladatnak tekinti. Ugyanakkor a temető az a hely, ahol az ember gyakran elgondolkodik, hogy mi az, amit én a közösségért teszek? Mi az, ami maradandó, mi az, ami az életünkből kiállja az idő próbáját? Erről a kérdésfeltevésről is szól az ünnep, hogy tudok-e önzetlenül áldozatot vállalni a közösségemért. A temetőkertben éli át az ember, hogy mennyire múlandó, itt éli át leginkább az Istenre utaltságot. 

Dr. Farkas Balázs első beosztott konzul szerint erőt kell meríteni abból a gazdag múltból, amit az orvos- és gyógyszerészképzés jelent Marosvásárhelyen. Ebbe az erős gyökérbe kell kapaszkodni a mostani nehéz helyzetben is – utalt a konzul a marosvásárhelyi egyetem nemrég történt beolvasztására. 

Dr. Vass Levente országgyűlési képviselő köszöntőjében a Gecse Dániel születésekor érvényes aktuális orvoslási trendekről beszélt. Vass Levente szerint Gecse Dániel nagy erénye az volt, hogy ezeket az értékeket megismerve képes volt hazahozni és a közösségért hasznosítani vagyona feláldozása árán is. A közösség emberekből áll, az emberek a közösségért dolgoznak. A közösségi ember a közösség helyébe szeretne lépni, megpróbál közösségének a mestere lenni. 

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint kevesen vannak azok, akik nem csak saját életükről és közvetlen hozzátartozóikról próbálnak gondoskodni, hanem meglátják a szükséget a tágabb környezetükben és életük központjába a mások segítését helyezik. Ilyen ember volt Gecse Dániel, aki ifjú korától törekedett arra, hogy szakmájában kiváló legyen. Gecse Dániel nem csak egyszerű orvos volt, hanem olyan ember, aki saját érdekeit alárendelte a közösségnek. Nem sajnálta sem a pénzt, sem az idejét arra, hogy másokat szolgáljon, de nem csak a gyógyítást, az oktatást is szívügyének tekintette. A közösségért, a környezetünk jóvátételéért végzett munkánál nincs nemesebb. Péter Ferenc szerint közösségünk érdekei legalább olyan fontosak kell legyenek, mint egyéni érdekeink. Arra biztatta a fiatalokat, hogy járjanak nyitott szemmel, lássák meg azt hol, miben javíthatnak embertársaik és közösségük életén. A szolgálat nem csak azok életét teszi jobbá, akiknek segítenek, a mi életünket is legalább annyira gazdagítja, irányt, értelmet és életcélt ad. 

Dr. Gecse Dániel életét Varga Andrea első éves orvostanhallgató, a szakkollégium bentlakója ismertette, majd Koncz József életét Tasnádi Ádám, a református kollégium diákja ismertette. Az ünnepséget követően Kató Béla püspök megáldotta az emlékező közösséget, majd megkoszorúzták Gecse Dániel síremlékét. Az ünnepségen a Marosvásárhelyi Református Kollégium elemi tagozatának kórusa működött közre Enyedi Csaba Márton lelkipásztor vezényletével. 

A temetőben tartott emlékezés után a közösségi játékoké volt a főszerep, Lukács Vilmos István lelkipásztor vezette a délutáni programokat, másnap pedig a bentlakók a Gecse utcai templomban vettek részt közösen az istentiszteleten, amelyen Les Zoltán lelkipásztor hirdette az igét. 

Kiss Gábor