Kívül-belül, a földszinttől a tetőtérig megújult a Kolozsvári Református Kollégium épülete. A magyar kormány támogatásával felújított iskoláért vasárnap, szeptember 16-án adtak hálát a Farkas utcai templomban, majd a kollégium udvarán folytatódott az ünnepi műsor, ahol leleplezték a munkálatokat megörökítő emléktáblát, és az ünneplők megtekinthették az új, korszerűen felszerelt iskolát.

Korszerű, a modern oktatásnak megfelelő körülmények között kezdhette az új tanévet a több mint négyszáz éves múltú Kolozsvári Református Kollégium. Az 1948-ban államosított iskola 2002-ben került újra egyházi tulajdonba, a visszaszolgáltatásig azonban alig történt felújítás, karbantartás az épületben, amelyet az intézmény rendre foglalt vissza és állított helyre, így elindulhattak az elemi és gimnáziumi osztályok, majd a három óvodai csoport, illetve néhány éve a szakiskola is. Az ókollégium épületét Magyarország kormányának támogatásával 2016–2018 között újították fel alaposan kívül-belül. A kollégium érettségizői, nyolcadikosai kiemelkedően teljesítenek évről évre az országos felméréseken, a meghirdetett helyek pedig mind beteltek évkezdésre. A felújított épület ezentúl megfelelő életteret biztosít a minőségi oktatásra.

A szeptember 16-i hálaadó ünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Zsolt 102,13–23 alapján hirdette Isten igéjét. A panaszzsoltár alapján a püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy „a mai kiemelkedő ünnepnapon, amikor nem tudunk betelni a romjaiból felépült református kollégium épületének látványával, vigyáznunk kell, hogy amiért hálát adunk, az ne takarja el előlünk a Mindenhatót, aki nélkül semmit sem cselekedhettünk, és akinek az áldása nélkül minden hiábavalóság lett volna.” Rámutatott: a kollégium nehézségekkel teli múltja ellenére megmaradhatott, hiszen mindig az Úrhoz kiáltott, felé fordult. „A gyermekeinknek meg kell tanulniuk, hogy ők istenarcú lények, akiknek az igaz embersége csak az Istennel való közösségben bontakozhat ki” – jelentette ki Kató Béla. Hangsúlyozta, hogy olyan iskolákra van szüksége a közösségnek, ahol nemcsak a testet, hanem a lelket is táplálják, „ahol meg lehet tanulni, hogy nemcsak teste van az embernek, hanem lelke is, nemcsak evilág van, hanem másvilág is, nemcsak bűn van, hanem büntetés is, nemcsak bűnbánat van, hanem bűnbocsánat is, nemcsak halál van, hanem feltámadás is, nemcsak a láthatók vannak, hanem a láthatatlanok is, nemcsak ideig valók, hanem örökké tartó dolgok is léteznek. Bizony nagy szükség van a református kollégiumokra, egyáltalán a keresztyén iskolákra ebben a zaklatott, pörgő, szédült világban.”

A köszöntések rendjén dr. Székely Árpád, a kollégium igazgatója elmondta: „Mindennap imádkoztunk a Mindenhatóhoz, hogy legyen újra otthonunk, hogy bekötözhessünk az őseink által épített épületeinkbe, hogy neveljünk, oktassunk, és folytathassuk a református hitvallásos nevelés hagyományait.” Visszaemlékezett a 2002-es visszaszolgáltatásra, a diákok és tanárok lelkesedésére, még ha csupán nyolc osztályterem is jutott a 260 középiskolásnak. Háláját fejezte ki az egyházkerület vezetősége, a gyülekezetek, öregdiákok, szülők, külföldi magyar testvérek iránt, akik lehetővé tették, hogy élni és dolgozni lehessen a lerobbant épületben, valamint köszönetet mondott Magyarország kormányának az elmúlt két évben megvalósított teljes felújítás támogatásáért. Ma a kollégiumban 800 diák tanul óvodától posztliceális képzésig, jó körülmények között, odaadó, lelkes pedagógusok irányítása alatt. Az igazgató azt kívánta, hogy amíg magyar szó hangzik Kolozsváron, az iskola teljesíthesse feladatát, nemes hivatását.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere kiváltságosnak nevezte az idei tanévnyitót, hiszen sok éves összefogás, közös és áldozatos munka eredményét ünnepelhetik a kollégium diákjai, pedagógusai, szülők, támogatók, egyházi és világi vezetők. „A nemzet felelevenítéséhez ilyen összefogásokra van szükség” – jelentette ki az alpolgármester. Sitta Eckardstein bárónő, a kollégium kitartó támogatójának üdvözletét férje, Julius-Moritz Eckardstein báró tolmácsolta. A család évek óta szívén viseli az iskola sorsát, külföldi adományokat gyűjtöttek az intézmény számára, németországi koncertkörutakat szerveztek a kórusnak. Eckardstein báró kifejezte abbéli reményét és kívánságát, hogy az iskola továbbra is keresztyén szellemiségben fog működni, szeretettel fog foglalkozni diákjaival.

Kovács Irén Erzsébet, a román kormány tanügyminisztériumának kisebbségi oktatásért felelős államtitkára pedagógusként is értékelte a kollégium épületének felújítását. „Nemzetünk fennmaradásának záloga a minőségi magyar oktatás, amelyet napjainkban újabb megpróbáltatások és kihívások érnek. Jövőnk szorosan összefügg gyermekeink nevelésével és oktatásával, a fennmaradást pedig együttes erővel érhetjük el egyházi képviselőkkel, elkötelezett politikusokkal, hittel és szakértelemmel felvértezett pedagógusokkal és lelkes szülőkkel” – hangsúlyozta az államtitkár. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a kollégium megújulása „mindannyiunk ünnepe, nemcsak a reformátusoké, mert közös örökségről van szó, amely évszázadok óta meghatározza az erdélyi közösséget.” A szövetségi elnök kijelentette: a kollégium története és az újrakezdés az erdélyiek története is – mindig talpra kellett állni, és hinni abban, hogy képesek vagyunk az új kezdetre, erős akarattal és céltudatos cselekvéssel kellett ítélkezni.

Magyarország kormányát Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár képviselte. Ünnepi köszöntőjében kijelentette: a református kollégium évszázadok óta világítótorony, amely csodálatos lehetőségeket rejt, világít az éjszakában, a veszélyek, nehézségek idején is. Az államtitkár a diákokat, szülőket és pedagógusokat megszólítva rámutatott: nem olyan természetes, hogy elődeink több száz éves küzdelme, a történelem viharainak rongálása következtében, Istennek és a keresztyén értékekért küzdő embereknek köszönhetően létezhet az iskola. A szülőket arra kérte, hogy merjék gyermekeiket a pedagógusokra bízni, az egyházi vezetőségnek pedig köszönetet mondott, hogy a keresztyén nevelés része volt és része marad a kollégium elveinek, hiszen keresztyénségünk megőrzése a szülőföldön való megmaradás kulcsa.

Az istentiszteletet követően az ünneplők átvonultak a kollégium udvarára, ahol leleplezték a felújítási munkálatok emlékét őrző kőtáblát, meghallgathatták az iskola kórusának szolgálatát, illetve megtekinthették a felújított épületet. Az emléktábla a 90. zsoltárt idézi: „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!” (17. vers)

Berekméri Gabriella

Fotó: Bethlendi Tamás