Huszonöt éves a Bonus Pastor Alapítvány
Konferenciával ünnepelte huszonöt éves fennállását a Bonus Pastor Alapítvány. A negyed évszázados missziói munkáért, a szenvedélybetegekkel való eredményes foglalkozásért, embermentésért adtak hálát a résztvevők a szombaton, június 23-án a marosvásárhelyi Kultúrpaoltában tartott rendezvényen. Az évforduló alkalmával a szervezet új célt tűzött ki maga elé: hamarosan női terápiás otthont indítanak családi képzőközponttal.
„A kevés is ezerre nő” – írja az Ézs 60,22a. Ez az ige tartotta a lelket a Bonus Pastor Alapítvány munkatársaiban is, akik sok küszködést, tanulást, de rengeteg áldást maguk mögött tudhatnak a szervezet alapításának huszonötödik évfordulóján. „Nem tudom felejteni ennek az igének az ígéretét, a mustármag is mindig kicsi kezdet, de nagy fává nő” – idézte fel mosolyogva Horváth Levente, az alapítvány elindítója, elnöke. Elmondta: „a munka kölcsönös volt, nemcsak mi fektettünk energiát ebbe, hanem azok is, akik megkerestek, nagyon sokat visszaadtak, visszaragyogtak ránk. A munka által mi is gazdagodtunk, nem jelentett fáradságot.” A lelkipásztor rámutatott, hogy mindig az egységen, a csapatmunkán volt a hangsúly, ahogyan a terápiás otthonban is a csoportterápia a lényeg, a közösség és a benne jelen levő Isten Lelke gyógyít. „Jó visszagondolni huszonöt év után, hogy ez a közösség, az összetartás nekünk megadatott, Isten a céljáért való munkálkodásunk közben minket is csiszolt. Magam is rengeteget kaptam a munkatársaimtól. Együtt vagyunk egyek Krisztusban” – jelentette ki Horváth Levente.
Az alapítvány következő nagy célja, hogy családközpontú női terápiás otthont létesítsen, amely menedéket nyújtana a függőséggel küzdő nők és gyerekeik számára. Ez nagy kihívás, hiszen még nincs rá elegendő anyagi háttér, munkatárs, energia, de bíznak benne, hogy mindezt sikerül megoldaniuk, hiszen huszonöt éve a Bonus Pastor is a semmiből indult.
A hétvégi konferencián R. Szabó István, a Bonus Pastor ügyvezető igazgatója a 91. zsoltár szavaival köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az ApCsel 3,1–10 alapján, a sánta férfi meggyógyításának történetére reflektálva méltatta az alapítvány huszonöt éves eredményes munkáját. Kijelentette: az egyház nem menekülhet el az emberi nyomorúságtól, hiszen testünk a Szentlélek temploma. „Az egyháznak ott kell maradnia, ahol a nyomorúság van, és szembe kell néznie vele. Gyógyulást, szabadulást kell keresnünk ott, ahol a sebeinket kaptuk, hiszen amikor az ember megszabadul, ismét emberré lesz, ura és gazdája lesz az életének” – hangsúlyozta a püspök. „Mit tehet az egyház? Amit a tanítványok is elmondtak: se ezüstöm, se aranyam nincs, de amim van, azt adom, egy nevet, Jézus Krisztust, akiben benne van a hatalom, erő. Így kezdődhet el az igazi élet, az új teremtés” – jelentette ki Kató Béla, és rámutatott: a Bonus Pastor Alapítvány sem tett mást, csupán Jézus nevében gyógyított, és ez az a többlet, amit az egyház adhat ennek a szolgálatnak.
A továbbiakban Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Az emberi életek és értékek mentését a legszebb missziónak nevezte, és köszönetet mondott a Maros megyei közösség nevében az alapítvány munkájáért, hiszen – elmondása szerint – nemcsak a segítségre szorulókra van hatással a szervezet, hanem az érintett személyek környezetére is.
Horváth Levente, a református mentőmisszió igazgatója, a Bonus Pastor Alapítvány alapítója Öröm, üröm, meddig tűröm? címmel tartott előadást. Elmondta, a magyarózdi központ lakói embergyárnak nevezik a szervezetet. Tiszteletet tanítanak egymásnak és környezetüknek, valamint azt, hogy Isten arcát lássák meg egymásban. Ez az öröm. Az üröm pedig az, amikor meglátja valaki a szálkát, és gerendát farag belőle, a türelem pedig elfogy. „Szeretni kell jutalom nélkül – ennyi a mentőmisszió szolgálata” – jelentette ki a lelkipásztor.
Dr. Sineger Eleonóra budapesti pszichiáter, addiktológus a szenvedélybetegségek eredetéről és azok terápiájáról tartott előadást. Ecsetelte a gyerekkori hatások, családi háttér befolyását a felnőttkori szokások kialakulására, az önsorsbontó magatartás keletkezésére. Az előadó elmondta: a fel nem dolgozott élmények időzített bombák, az érintett személy nem észleli az önazonosságát, pszichés energiája pedig jelentősen csökken. Úgy véli, ha sikerül a negatív élményeket feldolgozni, elérhető az önazonosságtudat. A szenvedélybeteg az ösztöneire hagyatkozik, nem tud kapcsolatot teremteni belső énjével, így a belső tengelyre, harmóniára vigyázva lassan vissza kell építeni a mindennapi kreatív, értéket alkotó és önkifejező tevékenységekkel, az örömszerzés lehetőségével.
Az eseményen két egykori szenvedélybeteg osztotta meg inspiráló élettörténetét a résztvevőkkel. Kozma Ferenc pasztorális lelkigondozó, a Bonus Pastor sepsiszentgyörgyi támogató csoportjának vezetője alkoholfüggősége legyőzéséről, családja helyreállításáról mesélt, Georgiana Drăgan, a Teen Challenge Romania munkatársa pedig heroinfüggőségéből való kigyógyulására, a testvérével együtt végigjárt, küszködéssel teli útra, Isten megtalálására emlékezett vissza. Mára könyve jelent meg, amelyben ezt a küzdelmet osztja meg az olvasókkal annak reményében, hogy segítséget nyújthat a függőséggel küzdőknek.
Sjaak Monster, a ROSAAC (tiltott szerek használata és függőség elleni romániai szövetség) szervezet elnöke a szenvedélybetegségekről, terápiáról és rehabilitációról tartott előadást, amelyben a szenvedélybetegségek megítélésével kapcsolatos szemléletek történelmi alakulását mutatta be, majd kiemelte a kulturális perspektívákat, összehasonlítva a holland és romániai felfogást, a gyógyulás módjait és szakaszait, és kifejtette a közösségi és kreatív tevékenységek jótékony hatásait. Felhívta a figyelmet a függőséggel küzdő személyek belső perspektívájának fontosságára, és saját tapasztalatból elmondta, nemcsak a kezekre, a szívre is szükség van a valódi gyógyuláshoz, a szakmai megközelítés mellett az érintett személy belső meglátásaira, érzéseinek ismeretére.
A konferencián Nemzetközi tapasztalatok és romániai lehetőségek a terápiában címmel tartott fórumbeszélgetést Sjaak Monster, dr. Horváth Levente, dr. Sineger Eleonóra, Topolánszky Ákos és dr. Kovács Ágnes.
Berekméri Gabriella
Fotó: Kiss Gábor, Berekméri Gabriella