A recepta religiók évszázadai Erdélyben címmel szervezte meg harmadik protestáns egyháztörténeti konferenciáját a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke szerdán, május 30-án az Erdélyi Református Múzeum épületében. A konferenciára idén 31 előadó jelentkezett számos kutatással, a kora újkortól a jelenkorig terjedő előadásokkal, a bemutatott témákból pedig a jövő évi találkozóra tanulmánykötetet állítanak össze.

Az egyháztörténeti konferencia sikerét bizonyítja, hogy évről évre nő az előadók és érdeklődők száma, és eleget tesz céljának, hogy lehetőséget teremtsen a szakmai kommunikációra, szakmai közösséget hozzon létre, együttműködés alakuljon ki az egyháztörténettel foglalkozók között. „Hagyományt szeretnénk teremteni ebből, hogy legyen egy olyan konferenciasorozat a Kárpát-medencében, ahol minden évben találkozhatnak a szakmabeliek. A motiváció továbbra is az, hogy minden magyar egyháztörténettel foglalkozó szakembert megszólítsunk, a konferencia után pedig kötetet adjunk ki az előadók tanulmányaiból” – mondta el dr. Kolumbán Vilmos József főszervező. A konferencia idei tematikája, a recepta religiók az 1568-as tordai országgyűlés és a vallásszabadságot kimondó törvény 450. évfordulója előtt tiszteleg, valamint kifejezi, hogy az eseményre mindhárom protestáns felekezet szakembereit várják. A rendezvényt protestáns egyháztörténeti konferenciaként tartják számon, de tágabban értelmezhető, beletartozik például a művelődéstörténet, iskolatörténet, irodalomtörténet is.

Az előadások sorát Hegyi Géza indította, aki a selyki dézsmaper részleteit mutatta be az egybegyűlteknek. Rámutatott: az 1364. évi ügynek évszázados konfliktus állt a hátterében a selyki plébánosok és erdélyi püspökök között, főleg a tizedek elosztása miatt. A kiújuló ellentétek, folyamatos tiltakozások pereskedéshez vezettek, kibékíthetetlen állapotot szültek. Hegyi Ádám a digitális bölcsészet fogalmát, az informatikai eszközök használatát és kutatásra mért hatását taglalta Repozitórium használata az egyháztörténeti kutatásokban című előadásában. Ismertette a dokumentumszerver használatának előnyeit, a kéziratos források feldolgozásának, publikálásának módját. Emellett kitért a Békési Református Egyházmegye történetéhez kapcsolódó forrásgyűjtésre, folyamatban levő kutatásra, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltári iratainak publikálási terveire. Kovács Sándor Dávid Ferenc és a kerek kő. Mítosz vagy valóság? Címmel tartott előadást, a belvárosi unitárius templom portikusában található kő legendájának vetületeiről és ennek igazságalapjáról. Elmondta, a kerek kő története, miszerint Dávid Ferenc rajta állva prédikált és térítette unitáriussá Kolozsvár lakosságát, mai napig megmaradt az unitárius köztudatban, beépült az unitárius egyháztörténetbe és mitológiába.

Molnár Lehel a háromszéki reformátusok és unitáriusok Bethlen Gábor fejedelemsége idején észlelt különös egyetértéséről beszélt a Fikció és valóság. A háromszéki unitáriusok a 17. század első felében című előadásában. Rámutatott, valószínűleg a központi irányítástól való távoli elhelyezkedés, az egymásra utaltság eredményezte a békés együttélést. A bemutatóban szemléltette a hatalmon levők intézkedéseinek konfliktusindító hatásait, valamint a szombatosok ellen hozott törvény unitáriusokat is hátrányos helyzetbe juttató következményeit. Gudor K. Botond a tordai vallásszabadság hátteréről tartott előadást, amelyben tisztázta a tolerancia fogalmának vetületeit, és kitért a 17. századi intoleráns megnyilvánulásokra, amelyek a törvény kimondásának szükségességéhez vezettek (szebeni könyvégetés, társadalmi nyugtalanság, konfliktusok, éles teológiai ellentétek). Baráth Béla Levente a reformáció Habsburg Birodalomban tartott 300. jubileumi ünnepségeiről beszélt. Korabeli beszámolókkal szemléltette az 1817-es nagyszabású debreceni megemlékezést, a felvidékiek ünneplését, a magyarországi és erdélyi egyházak közötti hittestvéri összetartást, a megemlékezés szép példáit (például közös érmét készíttettek, amely egy Biblia előtti kézfogást ábrázol).

Bartha Aladár Bod Péter halotti beszédeinek oktatási eszközként való felhasználásáról tartott előadást, Ballai Zoltán pedig az erdélyi református püspökök hódolati esküit mutatta be. Ismertetője a 16. századtól a jelenig terjedt, érintve a kegyurak, világi vezetők egyházban betöltött szerepét, a lényeges törvényi változásokat, anekdotikus történetekkel fűszerezve az előadást. Bartha Zoltán A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben című előadásában részletesen ismertette a végrendeletek szerkezetét, bemutatta, hogyan határozható meg a végrendeletet hagyó személy felekezeti hovatartozása a dokumentum tartalma alapján. Elmondta, a legegyszerűbb írásoktól a nagy terjedelműekig mindenféle előfordul, sokszor őszinte vallomásokkal, személyes gondolatokkal tarkítva. Az előadásba a hallgatóság is bekapcsolódhatott, egy-egy végrendelet részletét elolvasva megállapíthatta a szerző felekezeti hovatartozását.

Berekméri Árpád Róbert Belmisszió a Marosi Ref. Egyházmegyében a 20-as 30-as években – realitás vagy utópia címmel mutatta be az említett egyházmegyében működő belmissziós tevékenységeket. Kitért a vasárnapi iskolára, bibliakörre, gyermek- és családi istentiszteletekre, a dalkörök, dalegyletek szervezésére, a nőszövetség, IKE és férfiszövetség munkájára, a népkönyvtárak bukására, a szegénygondozásra és szórványmissziós tevékenységekre, szemléltetve az alkalmak hangulatát, a gyülekezetek hozzáállását a különböző tevékenységekhez, valamint az állam befolyásának és a hívek érdektelenségének hatását a működésükre. Gordán Edina ifj. Teleki József (1701–1729), Árva Bethlen Kata mostohafiának külföldi tanulmányútja során szerzett disszertációgyűjteményét mutatta be. Jánosi Csongor Román-magyar belügyi és állambiztonsági kapcsolatok református egyházi ügyekben. Svájci vonal – a Szabó Endre-ügy címmel tartott előadást, ismertetve a két ország közötti kapcsolatot, ezen belül pedig a református egyházi ügyek elhelyezkedését, amelyek az iratanyag kevesebb mint egy százalékát képezik. Kitért az erdélyi református lelkészekhez kötődő ügyekre, majd Szabó Endre életéről is tetteiről beszélt.

Benkő Timea a nagybányai evangélikus gyülekezet 1679–1828 közötti két- és háromnyelvű kéziratos ágendáit mutatta be, átfogó képet alkotva egy többnemzetiségű (magyar-német-szlovák) gyülekezetben folyó lutheránus istentiszteletek megszervezéséről, nyelvi sajátosságairól a kutatott ágendák tükrében. Lévai Attila Mozzanatok egy püspöki életútból címmel tartott előadást, Ősz Sándor Előd pedig az Erdélyi Református Egyház püspökeinek névsorát ismertette, figyelembe véve az egyházmegyék jegyzőkönyveiben fennmaradt, sokszor egymástól különböző adatokat. Somogyi Alfréd a Felvidéki reformátusok az elmúlt 100 év kihívásaiban című előadásában a történelmi eseményeket, Csehszlovákia trianoni döntéshez való viszonyulását, a losonci iskolában történt visszaéléseket, tanári elbocsátásokat ismertette, kitérve az egyház és állam közötti, valamint a református egyházon belüli konfliktusokra. Tamás Iringó az erdélyi protestáns templomok jellegzetes tárgytípusáról, az éneklőszék-takarókról beszélt Pulpitusra való kendők. Éneklőszék takarók a 17–18. századból című előadásában, bemutatva a különböző hímzésfajtákat, a szőtt és nyomtatott textilek jellegzetességeit, a felhasznált mintákat, anyagokat, valamint kitért a gyülekezeteknél ma is megtalálható tárgyak sorára.

Csík György a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház diakóniájának történetét mutatta be a rendszerváltástól napjainkig. Az előadó szemléltette a kisebbségi lét hátrányos helyzetét, a folyamatosan jelentkező viszontagságokat, amelyeket a tenni akarók lelkesedésének, odaadó, önzetlen munkájának köszönhetően győztek le. Elmondta, az állam nem ismeri el a diakóniát, és a támogatását is megszüntette, a biztos anyagi háttér nélkül pedig egyre nehezebb a szervezet fenntartása, gyűjtésekkel, kreatív megoldásokkal igyekszenek tovább működtetni a szervezetet. Zsigmond Attila Memoriae Sacrum. Zilah református prédikátorai a kezdetektől 1830-ig című előadásában az említett gyülekezet 39 lelkészéről beszélt, akik közül nyolc esperes és két püspök került ki, emellett 24 akadémita volt itt igehirdető, akik gyakran továbbálltak jelesebb gyülekezetekbe. Kálmán Csaba előadásában dr. Fejes Sándor emléke előtt tisztelgett. Ismertette a tudós teológus sokoldalú, művelt jellemét, prédikációk részleteivel, idézetekkel szemléltetve az igehirdető egyszerű, de kifogástalan stílusát, amely által érthetővé és elérhetővé tette az egyszerű emberek számára is az evangélium lényegét.

Lakatos Sándor A gazdasági fejlődés hatása és az egyházi normák változása az udvarhelyszéki falvakban 1800–1940 között című előadásában a kutatott települések házassági szezonalitásait vizsgálta meg, szemléltetve az ünneplés formájának változásait, a szokások és hagyományok befolyását, az egyház által bevezetett szabályok hatását. Kurta József Liturgika-oktatás a kolozsvári Református Theológiai Fakultáson, 1949–1989 című előadásában a liturgikát oktató teológiai tanárok munkásságát mutatta be. Tóth Levente 19. századi lelkésznaplók történeti forrásértéke című előadásában többek között László Gergely és Sebestyén János lelkipásztorok feljegyzéseit és ezek feldolgozásának jelentőségét mutatta be, míg Kovács Kálmán Árpád A filozófia helye az előző századforduló ébredésében címmel tartott előadást.  Kolumbán Vilmos Huszti András jogtudós, Erdély első jogász professzorának református egyházzal való összetűzésének hátterét és valóságalapját taglalta, miszerint Husztit remonstráns, arminianista és szocinianista nézetek terjesztésével vádolta meg a zsinat, emiatt pedig eretneknek könyvelték el.

Lányi Gábor A Szigetszentmiklósi Református Egyházközség az 1950-es években. A második világháború utáni magyarországi református gyülekezet-történetírás forrásai címmel tartott előadást, kitérve a kérdés jogi, adminisztratív, teológiai-kegyességi, szociológiai, illetve tapasztalattörténeti megközelítéseire. Kállai Benedek a Vásárhelyi János teológián töltött éveit, fiatalkori emlékezéseit, fejlődését vizsgálta, alaposan bemutatva a református püspök ifjúkori jellemét, nézeteit. Az előadás kitért a teológián szervezett tevékenységekre, a diákok aktivitásaira, az intézet akkori életének mozzanataira. Kiss Réka Lehetőségek és korlátok a református egyház kommunista diktatúra alatti történetek kutatásában címmel mutatta be az államosítás következményeit a magyarországi társadalomban és a református egyházban. Rámutatott: a diktatúra behozta az erőszakpolitikáját az egyházba, a belső konfliktusok és a teológia elpolitizálódása pedig belülről gyengítette a hitközösséget. Az előadó kiemelte a gyülekezeti források, naplók, emlékezések összegyűjtésének fontosságát. „Ebből lesz nekünk közös református identitásunk. Ha az állambiztonsági forrásokból írjuk meg a történetet, akkor az egyházunk története a besúgók története lesz” – hangsúlyozta. Buzogány Dezső a szász, németországi és erdélyi egyházak közötti párhuzamokra hívta fel a figyelmet Az erdélyi szászok egyházszerkezete című előadásában (például lelkésszentelés folyamata, prédikációk megírásának módja, presbitériumok és egyházkerületi, egyházmegyei ülések működése). Elmondta, jelentős mennyiségű forrásanyagot bocsátanak a kutatók rendelkezésére, amely bőséges anyagot biztosít majd a további kutatásokhoz.

A konferencia a Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi Református Egyházkerület és az Apafi Mihály Kollégium támogatásával jött létre.

Berekméri Gabriella