Az Erdély-szerte épülő 27 bölcsőde és óvoda egyikét Backamadarason vehetik majd használatba a helyi és környékbeli gyerekek. Az épület alapkövét szombaton, március 17-én helyezték el a templom szomszédságában, a régi egyházi iskola mögötti telken. Az épületet Zakariás Attila Ybl Miklós-díjas építész tervezte, az óvoda, felépítése után, a backamadarasi gyülekezet tulajdonába kerül.

Kató Béla püspök a Neh 4,14 alapján elmondta, az egyháznak azért van szüksége arra, hogy ilyen intézményeket építsen, mert az emberiség mai világválságában a gonosz hatalma felett egyedül csak Jézus Krisztus megváltó szeretete diadalmaskodhat, ugyanakkor minden nyomorúság a lelki válság következménye. A Kárpát-medence magyarságának csak a keresztyén újjászületés az egyetlen esélye. A család, a templom és az iskola nemzeti létünk alappillérei, amelyekkel változtathatunk a sorsunkon. A püspök szerint három fontos teendőnk van: éljünk egészségesen, teremtsünk rendet a fejünkben és a szívünkben, helyezzük vissza az origót a koordinátarendszerünk középpontjába. A széthullott erkölcsi értékrend helyreállítása nem egyéb, mint Isten teremtett rendjének helyreállítása önmagunkban. Az embernek az együttélésében, kapcsolataiban a természetes és teremtett rendet kell követnie. Ha e rend szerint akarunk élni, akkor egészségesnek kell lennünk. Ha az ember egységes egész, akkor egészségében a testi, lelki és erkölcsi épségét nem lehet különválasztani. Ebben az egészséges nevelésben kell a gyermekeinket nevelnünk, ezért is kellenek az óvodák – hangsúlyozta a püspök.  Olyan értékeket vállalhatunk csak fel, amely az életünket megtartja, elősegíti. Amikor régi és új értékeket kell összehasonlítani, akkor az örök értékek a mérvadók, az Istentől tanult érték mozgósító erővé válik, mint örök és változatlan érték fog megjelenni. A középpont pedig maga Jézus Krisztus, aki út, igazság és élet.

Biró István küküllői esperes köszöntőjében elmondta: kevesen hitték volna, hogy a régi óvodaépület helyébe új épülhet. Az alapkő elhelyezése azt a reménységet is kifejezi, hogy a mennyei támogatás nem fejeződött be, hanem folyamatosan árad azáltal, aki az Alapkő.

Dr. Grezsa István kormánybiztos beszédében hangsúlyozta, egy óvoda és bölcsőde a jövőnek és a mának is üzen. A mának azt üzeni, ha összefogunk, akkor mindent képesek vagyunk elérni a Kárpát-medencében. A kormánybiztos szerint üzenetértékű az is, hogy a templom mellett épül fel az óvoda, hitet teszünk amellett, hogy a keresztyén értékek nélkül nincs jövő. A nemzeti identitás védelme és a keresztyén hit védelme versenyképességi előnyt fog jelenteni. Grezsa István emlékeztetett arra is, hogy választások következnek, arra kérte a jelenlévőket, hogy segítsék a kormány szándékait szavazataikkal.

Koncz László Ferenc lelkipásztor ismertette: a három csoportos óvoda-bölcsődében 50 gyermeknek lesz lehetősége magyar nyelven tanulni. A lelkipásztor szerint a közösség már rég eldöntötte, hogy erre a beruházásra szükség lenne, Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület segítsége pedig a megfelelő időben érkezett.

A hálaadó istentisztelet után a templom kertjében folytatódott az ünnepség, ahol Kató Béla püspök elhelyezte az időkapszulát, amely egy, az alapkőletételt megörökítő iratot tartalmaz, majd Grezsa István kormánybiztossal közösen elhelyezték az épülendő óvoda alapkövét. Kató Béla püspök emlékeztetett, hogy 27 óvoda és bölcsőde építését tervezte el az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezek az intézmények a biztosítékai annak, hogy a fogyás ellenére is minőségi életben maradjon meg az, aki itthon szeretne élni. Így lehet a visszaszorított helyzetből kilépni, amelyben iskoláink, óvodáink vannak. „A magyar kormány nem azt teszi, amit ő jónak lát, hanem megkérdezi tőlünk, hogy mit szeretnénk, mi kell ahhoz, hogy teljes életet élhessünk Erdélyben. Ennek köszönhető a soha nem látott mennyiségű és minőségű fejlesztés” – mutatott rá a püspök, majd elmondta, hogy a backamadarasi óvoda kivétel, elsősorban városokon tartották fontosnak ezeknek az intézményeknek a létrehozását, hiszen a vidék fejlődése nem olyan dinamikus, mint a városoké. A külön intézmények azt jelzik, hogy a másodrangúság számunkra nem elfogadható. Isten minden embernek egyformán Ura és Istene, és egyformán adott lehetőségeket az életben, ha ezért küzdünk, és ezeket kihasználjuk.

Csép Andrea képviselő szerint olyan óvodákra van szükség, ahol a családi nevelésen kívül a gyerekek fejlődhetnek, a tudásuk keresztyén értékrend mentén gyarapodhat. Az elhelyezett alapkő a jövő alapköve, amely jelképe az erdélyi magyar értékrendnek, a magyar családok fennmaradásának, az egészséges nevelésben részesülő gyerekeknek. Novák Csaba Zoltán szenátor beszédében arra emlékeztetett, hogy 170 évvel az 1848-as forradalom után és 100 évvel a kisebbségi sorsba kerülés után is van élet Erdélyben, a Kárpát-medencében.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint nem az idő nehéz, hanem a hitünk kevés, hogy megvan az emberekben az adakozás szolidaritás, az összefogás. Az alapkőletétel arra mutat rá, hogy ha van hit és összefogás, akkor képesek vagyunk nagy dolgokat megvalósítani. A Kárpát-medencei magyarok egymásra vannak utalva, az egymásra utaltság abban csúcsosodik ki, hogy magyar a magyaron segít.

Szőcs Antal főgondnok, polgármester úgy véli, a 625 éves település épülő óvodáját azzal tudják megköszönni a magyar kormánynak, hogy a településen magyar ajkú és magyarul gondolkodó gyerekek fognak felnőni.

Fotó és szöveg: Kiss Gábor