A tízparancsolat aktualitásáról beszélgettek a Refo500 sátor csütörtök délutáni programján, a Kolozsvári Magyar Napokon. A Tízparancsolat? című kötet szerzői a harmadik, negyedik, hatodik és kilencedik parancsolat tanításairól tárták fel gondolataikat a kiadványban összefoglalt eszmefuttatások alapján. Szikszai Szabolcs vezetésével Vitus-Bulbuk István, Dávid István, Egyed Péter, Szenkovics Dezső, Varga Norbert, illetve Keresztesi Polixénia fejtették ki észrevételeiket a kijelölt parancsolatokkal kapcsolatban.

A 2015-2016-os egyetemi tanévben különböző szakterületekről meghívott előadók közreműködésével előadássorozatot tartottak a tízparancsolatról. Az elhangzott előadások anyagát a Tízparancsolat? című kötetben tömörítették, véget nem érő kérdések sorát zúdítva a tudományosan kíváncsi lélekre, eddig meg nem gondolt megközelítéseket, ötleteket tárva fel a hétköznapi szemlélő számára.

A csütörtök délutáni beszélgetés moderátoraként Szikszai Szabolcs egyetemi lelkész tette fel a témákat átfogó kérdéseit az egybegyűlt szerzőknek. A harmadik parancsolattal kapcsolatban (Isten nevét hiába fel ne vedd) Vitus-Bulbuk István lelkipásztor a hitelesség és üresség kérdését vizsgálta. Elmondta: ez a parancsolat arról is szól, hogy ne csak az Isten nevével ne éljünk vissza, hanem a mindennapi életünk más elemeit se üresítsük ki (beszélgetések, emberi kapcsolatok). Ha valamit teszünk, megélünk, figyeljünk arra, hogy tartalma legyen.

Varga Norbert politológus a parancsolat politikai vetületéről beszélt, arról, hogyan él vissza a politika az Isten nevére való hivatkozással, sokszor politikai igazságok legitimálásához használva fel azt. Mennyire elpazaroljuk Isten nevét, amikor politikai szereplőként hivatkozunk a keresztyén értékekre – hangzott el. A szakember szerint a 21. század politikája elcsépeltté, üressé tette ezeket az értékeket, a politikusok pedig – bár ezek alapján kellene cselekedniük – nem követik őket.

A negyedik parancsolattal, a nyugalom napjának megtartásával kapcsolatban Dávid István egyetemi lelkész ellentétpárban ragadta meg a nyugalom és nyugtalanság állapotát. „Akkor tudom megtölteni a tüdőm friss levegővel, ha először kifújom, ami benne van” – fejtette ki. Keresztesi Polixénia pszichológusszemmel közelítette meg a témát. Elmondta: el kell fogadni, hogy a negatív érzések is az életünkhöz tartoznak, azokat is meg kell élni. Sokszor külső elvárásoknak próbálunk megfelelni, ezért fontos az önismerettel foglalkoznunk, tudnunk kell mik a korlátaink, képességeink. Ha nem tudatosítjuk korlátainkat, kiégés, túlterheltség jelentkezik – szögezte le, majd hozzáfűzte: gyerekeket és felnőtteket egyaránt meg kell tanítani arra, hogy kiszálljanak a mókuskerékből, időt hagyjanak az önreflexióra, odafigyeljenek az érzéseikre, átgondolják a helyzetüket, felmérjék lelkiállapotukat. A pszichológus fontosnak tartja, hogy a mindennapok rohanásában is szakítsunk néhány szabad percet a semmittevésre, amikor önmagunk lehetünk. Szükség van erre a lelki egyensúly megőrzéséhez.

A hatodik parancsolatról Dávid István a 2015. novemberi párizsi merénylet után írta meg áhítatát. Elmondta: teljesen újra kellett gondolnia a parancsolat értelmezését, hogy Isten mit üzen abban a helyzetben. Rámutatott, hogy sokan „zárójelbe teszik Istent”, hivatkoznak rá, hogy gyilkosságokat követhessenek el az Ő nevében. A lelkipásztor leszögezte: az emberiségtörténet is gyilkossággal kezdődik, de nincs olyan gyilkosság, amit legitimálni lehetne.

Szenkovics Dezső filozófus, a Sapientia EMTE adjunktusa kifejtette, a „ne ölj” nem specifikus keresztyén parancsolat, mindenhol megtalálható, bármelyik nagy világvallásban szigorúan jelen van. A kérdésre, hogy az egyéni életünk szintjén tehetünk-e valamit az erőszakmentes szemléletmód érvényesítéséért Gandhi tanításaiból merítette a választ: az lenne az ideális élet, ha vallás és hétköznapok vallás és politika között nem lenne különbség, minden helyzetben a vallás tanításai irányítanának, gondolataink, szavaink és cselekedeteink összhangban lennének egymással és a vallás előírásaival. Rámutatott: miközben keresztyéneknek valljuk magunkat, és hetente egyszer a templomban talán komolyan is vesszük a tanításokat, a hétköznapokban teljesen más életet élünk, szakadék van nyugalom napja és a hétköznapok között. Annyira eltávolodtunk a hit mélységeitől, hogy egy katartikus élmény nélkül szinte nem is tudunk visszatérni a gyökereinkhez, ezért a társadalomnak példaképekre van szüksége, akik visszavezetnék a helyes útra – hangzott el.

Ne tégy hamis tanúbizonyságot – mondja ki a kilencedik parancsolat. Vitus-Bulbuk István az igazságról való tanúskodás erejéről és a vele járó felelősségről beszélt. Maga a keresztyénség is egy tanúságtétel, hogy a kapcsolat, amit megélek Istennel, hogyan jelentkezik a mindennapi életem szintjén. Kifejtette, hamis tanúskodás lehet az is, hogy hétköznapjaink és ünnepeink között hatalmas a különbség, a vasárnapi tanítás nem jelentkezik a hétköznapi pillanatainkban. „Amikor a felebarátom ellen hamisan tanúskodom, meglopom őt a valóságtól” – jelentette ki a lelkipásztor, majd hozzátette: ha nem az igazat mondjuk, annak mindig romboló hatása van, emberi életekbe is kerülhet.ű

Egyed Péter filozófus a Tízparancsolat? kötetben Kibontakozni a hazugságfelhőből címmel foglalta össze gondolatait. A beszélgetésen rámutatott: egy átlagember egy nap alatt akár háromszázszor is hazudik. Ha nem is ártalmasak vagy tudatosan ártó szándékúak a mondatai, attól még hazugságok. Példaként említette a konfliktusok elkerülése végett használt fehér hazugságokat, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az embereknek megvan a saját igazságuk, amihez ragaszkodnak, és ez nem mindig egyezik embertársuk nézeteivel. Szintén a mindennapos hazugságok közé sorolta a szépítést, a valóság jobb színben való feltüntetését. Az igazságban hatalmas erő van – jelentette ki, majd hozzáfűzte: ma a politika felfogása sikeralapú koncepció. Ha én sikeres kommunikációt állítok fel, meggyőzöm a hallgatóságot, akkor minden megengedett. Egész kommunikációs szótár alakult ki ezekre a ferdítésekre, például az „alternatív tények”. „Ha mi nem foglalkozunk a valósággal, az igazságot se találjuk meg” – fogalmazott a filozófus.

A Tízparancsolat? kötet a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt megtalálható a Refo500 sátorban felállított könyves standnál.

Fotó: Kiss Gábor

Szöveg: Berekméri Gabriella