Tizenkét éves munka gyümölcseként fogadja vendégeit a felvinci református templom szomszédságában álló gyülekezeti ház, amelyet vasárnap, július 30-án avattak. Az ünnepségen részt vett az a holland csoport is, amely a kezdetektől részt vett a munkálatok lebonyolításában, és anyagilag is jelentős támogatást nyújtottak a felvincieknek. Az istentiszteleten az igét ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette.

A régi, romos iskolaépületet tizenkét évvel ezelőtt bontották le, a helyén pedig 2006-ban tették le az alapkövet. Az alap és a földszint egy részét a régi épület százéves köveiből építették, így megőriztek egy darabot az ősök hagyatékából, és az építőanyagok sem mentek kárba. A hollandiai Meerkerk településről érkező testvérek a kezdetektől részt vettek, fizikailag és anyagi támogatással egyaránt, az építkezés lebonyolításában, a MeHoRo Alapítványon keresztül segítve a felvincieket, akikkel időközben szoros barátságokat kötöttek.

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök a 100. zsoltár alapján szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott: a gyülekezeti ház rengeteg munka és adomány gyümölcse, a felvincieknek pedig megvan az okuk az örömre és hálaadásra. „A zsoltáros arra hívja fel a figyelmet, hogy ne csak az ilyen alkalmakon legyen öröm a szívünkben, hanem sokkal tovább kell ennek tartania” – hangsúlyozta a püspök, majd hozzátette: Isten közöttünk van, és naponta, a dolgos hétköznapokban is hálát kell adni neki gondviseléséért, akkor is, ha elfárad az ember vagy veszteségek érik. Minden földi eredményben Isten kegyelmét kell látnunk, a hálaadásra pedig mindenkor okunk lehet, hiszen az Ő szeretete örökké tart – hangzott el.  

Az istentiszteleten Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, Lukács György helyi lelkipásztor és Mihály Imre plébános köszöntötték az egybegyűlteket, majd Béres Melinda hegedűjátékát hallhatta a gyülekezet. Az épület elkészülésének történetét Bárócz Huba, felvinc egykori lelkipásztora mutatta be. Elmondta, a gyülekezeti ház felépülésén valóban Isten gondviselése követhető végig, hiszen már a kezdeti ötletek megszületésekor Felvincre vezérelte a meerkerki testvéreket, akik odaadással támogatták végig a folyamatot, lelkesen segédkeztek a munkában. A házat fokozatosan építették fel és lakták be, az Úr pedig, valahányszor fogyóban voltak a forrásaik, támogatókat vezérelt a felvinciekhez. Az építkezést a holland testvérek mellett a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint Fehér Megye Tanácsa is támogatta.

Theo Verweij a holland csoport nevében köszöntötte az ünneplőket. „Ugyanabban az Istenben hiszünk, segítenünk kell egymást, és tanulnunk kell egymástól. Mindezt az Ő dicsőségére tesszük” – jelentette ki. Elmondta, a gyülekezeti ház építésében való részvétel a meerkerki fiataloknak is sokat nyújtott, az adományozó holland gyülekezetek pedig mindvégig figyelemmel kísérték a munkálatok haladását.

Az avatóünnepségen Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere a magyar összefogás erejéről beszélt. Hangsúlyozta: felelősséggel tartozunk őseink hagyatéka iránt, a szórványban pedig ez még nagyobb jelentőséggel bír. „Rajtunk áll, hogy lakhatóvá, élhetővé tegyük ezt a vidéket fiataljaink számára is, akár kis lépésekkel” – szögezte le az alpolgármester. Az eseményen a tusnádfürdői Kisboldogasszony kórus szolgált. Az új gyülekezeti házra Kató Béla püspök kérte az áldást. Az épület valóban gyülekező pont a felvinciek és a környékbeliek számára, felekezettől függetlenül fogadja vendégeit, bibliahét, falunap, kulturális események, táborok szervezésére egyaránt megfelelő, otthonos hely.

Berekméri Gabriella