Újabb iskolát vett a szárnyai alá az Erdélyi Református Egyházkerület – teljesen megújul és új épületrésszel bővül az Apáczai Kolozsváron

Elkezdődtek a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum felújítási munkálatai – az épületet kívül-belül javítják, illetve új szárnyat is csatolnak majd hozzá, így ősszel a diákok korszerű termekben, megfelelő körülmények között kezdhetik a tanévet. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az anyanyelven történő oktatás és magyar diákokat befogadó tanintézmények fenntartásának jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy reményei szerint 2018-ra minden erdélyi református iskola teljesen felújítva fogadhatja majd a diákjait.

A hét folyamán megjelentek az építkezést jelző állványok az Apáczai Csere János Elméleti Líceum falai mentén, de a belső terekből is komoly munkálatok hangjai szűrődnek ki az utcára. A felújítások szükségessége már sok évvel ezelőtt egyértelművé vált az iskola vezetése számára, a fő cél pedig az, hogy egy korszerű, minden szükséges eszközzel felszerelt épület kialakítása mellett az elemi osztályosoknak is megfelelő körülményeket biztosítsanak a tanuláshoz.

Vörös Alpár, az iskola igazgatója elmondta: az Erdélyi Református Egyházkerülettel 2013-ban, az iskola épületének visszaszolgáltatása után született egy együttműködési egyezség, amely most ilyen látványosan és gyümölcsözően bontakozik ki. Az épültnek gyakorlatilag csak a falai maradnak meg, mindent kicserélnek: új villanyhálózat épül, a falburkolatokat lecserélik, a folyosók és minden osztályterem új padlózatot kap, a kikopott lépcsőket rendbe teszik, emellett az egész iskolát lefedő internethálózatot és az előírásoknak megfelelő tűzvédelmi rendszert alakítanak ki. Az igazgató kiemelte: nagyobb módosításokat az alagsorban, illetve a második emeleten végeznek. Az alagsori tornateremben teljesen kicserélik a padlózatot, és szintén a pincébe kerül a hőközpont, amellyel új fűtési rendszert vezetnek be: a régi csempekályhák helyett minden helyiségbe új fűtőtesteket szerelnek, emellett több tűzcsap is kerül az épületbe. A másik látványosabb változás, hogy „az iskola egyik kiemelt helyisége, a fizikum átalakul. Több mint százéves bútorzata van, ez azonban már nem praktikus, elavult, és nem alkalmas a gyakorlati fizika-, kémia- vagy biológiaórák megtartására” – jelentette ki az igazgató. Hozzáfűzte: a szertárnak is költöznie kell, hogy összeköthessék a jelenlegi épületet az új szárnnyal, emellett a könyvtár is az új épületrészben kap majd helyet, amelynek az alagsorában olvasóterem, ebédlő és pszichológiakabinet is lesz.

Az új szárny teljes földszinti részét egy nagy díszteremmé alakítják – jelentette ki Vörös Alpár. Hozzátette: a régi díszteremhez nagyon sok diáknak meg tanárnak rengeteg szép emléke fűződik, az átalakítás és változtatások azonban szükségesek és elkerülhetetlenek. „Az épület felújítása olyan álom volt az iskola számára, amely legalább húsz éve megfogalmazódott, a tervezés évtizedes múltra tekint vissza. Számomra és a tanári közösség számára is nagy a kihívás, mert sok újdonsággal kell megbarátkoznunk, új belső szabályzatot kell kialakítanunk, de izgalmas is egyben, mert újragondolhatjuk, alakíthatjuk az iskolán belüli tereket, hogy azok funkcionálisak, minél jobban hasznosíthatóak legyenek, és ez által a diákok gazdagodhassanak” – magyarázta az intézmény igazgatója. Elmondta, a díszteremben levő Apáczai-szobrot az alkotó Gergely István szintén szobrászművész unokaöccse emelte le a helyéről, és elvállalta, hogy majd az új díszteremben a megfelelő helyre vissza is szereli, így szakértői kezekben van az iskola névadójának mellszobra.

Az osztálytermek bútorzatának kicserélését az iskolai alapból, szülők támogatásával valósítanák meg, emellett gyűjtést is szerveznek erre a célra, hogy minden tantermet projektorral, interaktív táblával, modern oktatási eszközökkel szerelhessenek fel. Az egyházkerület tervei szerint a megfelelő elektromos hálózatot készen kapja az iskola, így csupán az eszközöket kell biztosítaniuk a korszerű tanítási módszerek megvalósításához. A helyi önkormányzat a festési munkálatok finanszírozását vállalta.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kijelentette: „egyházkerületünk egyik legfontosabb küldetése az ifjúság nevelése és oktatása, hiszen bennük van a jövő. Ezért küzdünk az iskoláink visszaszerzéséért, hogy lehetőségünk legyen ezt megvalósítani.” A püspök szerint az Apáczai esetében nem egy klasszikus református kollégium példáját láthatjuk, de az egyház saját iskolahálózatának részeként tekint rá. „Mint tulajdonosnak, kötelességünk karbantartani az intézményt, amelyen apró javításokat végeztek, de megépítése óta nem esett át gyökeres újításokon. A másik gond a helyiségek hiánya, hiszen építésekor az elemi osztályokat nem vették számításba, szétszóródva pedig nem lehet elegendően hatékony az oktatás” – ecsetelte Kató Béla.

Az Apáczaival együtt hétre nő a református egyház kollégiumainak száma Erdélyben: Kézdivásárhelyen nincs saját épülete és Sepsiszentgyörgyön elvették, de a nagyenyedi kollégium teljesen megújult, a székelyudvarhelyi majdnem elkészült, a Kolozsvári Református Kollégium épületén is hamarosan befejeződnek a munkálatok, az Apáczai mellett pedig a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és Marosvásárhelyi Református Kollégiumnak otthont adó épület felújítása indult el. Az anyagi hátteret pályázati úton, anyaországi támogatásokból teremtette meg az egyházkerület. „Kértük és meghallgattak, támogatnak bennünket” – szögezte le Kató Béla.

Az egyházkerület az elkövetkezőkben Erdély területén, főként a szórványvidékeken huszonhat óvodát vagy bölcsődét építtet vagy újíttat fel. A kezdeményezésről a püspök elmondta: „azért, hogy az iskolahálózat teljességében működjön, az óvodától kezdve vezérelnünk kell gyermekeinket.” Hozzátette: az egyházkerület felvállalta, hogy közösségünk segítéséért olyan helyeken építkezik és fektet be, ahol nem megfelelőek a körülmények a tanításhoz, szórványban élnek a magyar gyermekek, és komoly fejlesztésekre van szükség a jövő generáció nevelésének biztosításához. „Sokáig vártunk a saját kormányunk ígéreteire. Ezek a mai napig késnek, és a gyakorlatba ültetésük esetén sem biztos, hogy a szempontjainkat figyelembe vennék. Számunkra az az elsődleges cél, hogy az anyanyelvű oktatás intézményesen is megjelenjen. A gyermekeinknek szükségük van arra, hogy megélhessék identitásukat” – jelentette ki a püspök.

Berekméri Gabriella