Megtartotta évértékelő közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület

A közgyűlés első napján, július 4-én ünnepi alkalomnak voltak tanúi az egybegyűltek – a lutheránus egyházzal közösen tartott lelkészszentelés volt az egyetlen napirendi pont, második nap, július 5-én pedig a 2016 és 2017 júniusa közötti időszakot elemezték ki. Az illetékesek bemutatták a közigazgatási ügyeket, a tanügyi kérdéseket, a missziói-diakóniai és külügyi helyzetet, a levéltár tevékenységét, az ifjúsági élet mozzanatait, emellett szó esett az egyházzenei oktatásról és tanárképzésről, a Lelkészértekezleti Szövetség, a Nőszövetség, Presbiteri Szövetség tevékenységéről, valamint a Fegyelmi Bizottság és Nyugdíjintézet is jelentést tett az elmúlt évről.

Ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte a reformáció 500. jubileumi évében tartott közgyűlés jelentőségét, amelynek fő feladata a református örökség tanulmányozása, a múlt tanításai mellett azonban a jövőbe való tekintést is alapfeltételként említette. „Nem csak azért, hogy ezt recitáljuk, és magunk elé tartva elfedjük a személyes bizonyságtétel kötelességét, hanem ezt az örökséget a ma embere számára is érthető formában közkinccsé kell tennünk” – jelentette ki. A püspök szerint a mai szolgálattevőknek a reformátorok által gyakorolt és kijelölt úton kell tovább haladniuk, akik nem menekültek el az akkori világ kihívásai és problémái elől, hanem felismerve a korszak égetően fontos kérdéseit és a Szentírást újból felfedezve prófétai bátorsággal válaszoltak a kor kérdéseire.  „Akkor lehetünk a reformátorok hűséges utódai, ha mi is bátran szembenézünk azzal, ami a mostani világunkban történik.  Ezt csakis a Szentírásból, Isten igaz Igéjéről szóló tanítás alapján tehetjük” – hangzott el. Hozzátette: „az ige hirdetése volt és lesz egyházunk legfontosabb feladata, nagyon fontos az, hogy meggyőződésünket, hogy Isten beszél és szól hozzánk, az Igén keresztül semmiképpen se adjuk fel.”

A püspök az erdélyi magyar emberek, a reformátusok fennmaradásának alapjaként az anyanyelv megőrzését nevezte meg. „Az identitásunk megőrzéséért folytatott küzdelem jelentette az elmúlt esztendőt is. Meggyőződésem, hogy a romániai magyar közösség, ebben a mi református népünk, csak abban az esetben képes fennmaradni, ha sikerül újrateremteni intézményeit és önmagát” – jelentette ki. Rámutatott: az eltelt időszak legfontosabb tevékenysége az intézményfejlesztés volt, az eltulajdonított javak visszaszerzése vagy újak létrehozása. A Reformáció 500. évfordulójára való megemlékezésként öt új templom épül fel ebben az évben: Szászfenes, Décsfalva, Sándorfalva, Kerelőszentpál és Sepsiszentgyörgy gyülekezetei kapnak új otthont.

A kollégiumok helyzetéről elmondta: megoldódni látszik az összes kollégium felújításának kérdése. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és Református Kollégiumnak otthont adó épületen elkezdődtek a munkálatok, emellett a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumot is felújítják, illetve az épületnek új szárnya is lesz. A felekezeti tanintézmények fejlesztésének terén az elmúlt év egyik legfontosabb pillanata a felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium átadása volt, amely a Dél-Erdélyi magyarságnak továbbra is erős bázisa, és szolgálni fogja a szórványban élő anyanyelvű oktatás megőrzését. Sepsiszentgyörgyön létrehozták a Fidelitas nevű egyetemi kollégiumot és szállót, amely kiegészíti a marosvásárhelyi Gecse Dániel Orvosi Kollégium, illetve a kolozsvári Apafi és Bethlen Kata Kollégiumok sorát. Mindezek mellett több mint 28 városi településen sikerült elérni bölcsődék és óvodák indítását.

„A helyzet azonban nem könnyű, hiszen az az ország, amelyben élünk ezt a fajta stratégiát nem támogatja, sőt ellenségesen, gyanakodva figyeli ezen igyekezetünket. Bármilyen kollektív jog eléréséért folytatott küzdelmet hisztérikusan elutasít, és törvényileg is letiltja azokat a kezdeményezéseket, amelyet az identitásunk megőrzéséért folytatunk” – elemezte a helyzetet Kató Béla a közgyűlésen, majd hozzátette: „semmi mást nem akarunk, csupán élni és betölteni azt a hivatást, amit Istentől kaptunk a születésünk pillanatában: éspedig azt, hogy anyanyelvünket megőrizzük, hiszen Ő azt akarja, hogy ezen a nyelven dicsérjük Őt.”

A püspök hálával említette az anyaország által nyújtott anyagi támogatást, amellyel nem remélt nagyságrendekben segíti az egyházkerület terveinek kivitelezését, emellett köszönetet mondott a legfőbb tisztviselőktől a legegyszerűbb egyháztagokig mindazoknak, akik részt vettek az anyaszentegyház építésében. „Bízom abban, hogy semmi sem szakaszthat el bennünket Isten szeretetétől, aki bennünket minden időben megerősített és megtartott” – zárta felszólalását.

A közgyűlés beleegyezését adta, hogy az igazgatótanács foglalkozhasson az egyházmegyei határok módosításával, több egyházközség kérésének megfelelően. Az igazgatótanács az elkövetkező egy évben felveszi a kapcsolatot, és részletekbe menően tárgyal az illetékesekkel.

Fotó: Kiss Gábor

Szöveg: Berekméri Gabriella