Elballagtak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzős hallgatói
Elballagtak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzős hallgatói
Tizennégy református ifjú fejezte be tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben, amelyből tízet az Erdélyi Református Egyházkerület, három diákot pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vett át. Az ünnepségen ft. Kató Béla püspök a szolgálat jelentőségéről, a lelkipásztorok közösségalakító szerepéről beszélt a Lukács 13, 31-35. alapján.
Az alkalmon a végzős teológusok fogadalmat tettek az egész életen át tartó lelkipásztori szolgálatra, a keresztyén értékek betartására és az egyetemi évek alatt tanultak kamatoztatására. Kató Béla püspök a 417. ének szavaival indította útnak a fiatal lelkipásztorokat: „Ébredj, bizonyságtévő lélek! A várfalakra őrök álljanak, kik bátran szólnak, s harcra készek, ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, az Úrhoz gyűjtve népek seregét!” Felhívta a figyelmet arra, hogy rengeteg gyülekezet él lelkipásztor nélkül, a szolgálatot vállalókra pedig egyre nagyobb teher és felelősség nehezedik. A püspök lankadatlan figyelemre, tanulásra, gyakorlati tudás halmozására intette az elballagott teológusokat, arra biztatva őket, hogy az egyetem befejezése után se szakadjanak el egymástól, maradjanak meg közösségként.
Kató Béla ünnepi prédikációjában rámutatott: Jézust még uralkodók sem téríthették le az útjáról, küldetéséről. A prófétai szerepnél nagyobbat vállalt, hiszen Isten nevében járt a halandók között. A püspök hangsúlyozta, Isten mindenkori terve a népe összegyűjtése, ezt pedig szeretetből teszi, ahogyan a tyúk vagy az anyamadár a szárnya alá vonja csibéit, szülőként akar minket átölelni, megóvni a veszedelemtől – ilyen az egyház anyai jellege is, ezért hívjuk anyaszentegyháznak. „A földi anyák elhagyhatják gyermekeiket, Isten azonban sosem tenné ezt, Ő az állandóság, az, akiben sosem csalódhatunk” – hangzott el.
A végzős évfolyam részéről Csalóka Ernő szólt az egybegyűltekhez, az emlékezés és hálaadás ünnepségének nevezte az alkalmat. Sámuelt említette példaként, aki egy nehéz időszak után hálával tekintett vissza a mögötte álló útra. „Mindeddig megsegített bennünket az Úr” – idézte, és köszönetet mondott mindazoknak, akik taníttatásukhoz hozzájárultak, mellettük álltak ebben a változásokkal és kihívásokkal teli időszakban.
Fotó: Kiss Gábor
Szöveg: Berekméri Gabriella