A reformáció 500. évfordulójára emlékeztek a Nagyenyedi Református Egyházmegyében május 12-13. között. Május 12-én tudományos konferenciát szerveztek Alvincen, május 13-án emléktáblát avattak a vajasdi templom kertjében, majd Gyulafehérváron folytatódott az eseménysorozat istentisztelettel, ahol Kató Béla püspök hirdette az igét.

Tudományos konferenciával kezdték meg a reformáció 500. évfordulójára való emlékezést május 12-én a Nagyenyedi Református Egyházmegyében, amelyen hazai és külföldi kutatók egyaránt előadtak. Másnap, a nagyközönség számára szervezett ünnepi eseménysorozattal folytatódott a megemlékezés. 10 órától Kató Béla püspök megáldotta a vajasdi templom kertjében azt a kopjafára helyezett plakettet, amely a reformációnak állít emléket. Vajasdon tavaly ünnepelté, hogy 400 éve Bethlen Gábor Lippából átköltöztette a gyülekezetet, jövőre pedig arra fognak emlékezni, hogy 400 éve épített a közösség templomot magának, így három plakett fogja a templom kertjében lévő kopjafát díszíteni.

A vajasdi emlékjel állítás után Gyulafehérváron folytatódott az eseménysorozat, a 11 órától kezdőd istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a 2 Kor 4,13 alapján. Igehirdetésében arról beszélt, hogy a reformáció óta eltelt több mint 400 évben minden ünnep arról szólt, hogy miben különbözünk másoktól, azonban a hitvitáknak vége van, ünnepeinken örökölt hitünkről kell bizonyságot tegyünk. Istentől sok minden elválaszt, ezért meg kell igazulnunk, ha tudunk hit által élni. Az ember azonban képtelen maga erejéből Isten előtt megigazulni. A püspök szerint a hitnek a hiedelmekhez nincs sok köze, nem a hitünk szabadít meg, hanem maga Jézus Krisztus, akiben hiszünk. A hit Isten beszédének a meghallása. A reformátorok szembeállították a hitet a cselekedetekkel, a kettő azonban összetartozik, az egyik a másik nélkül nem létezik. A reformációban mindenki bizonyságot tett életvitelével, hiszen közvetlen kapcsolatuk lett Istennel. Az Istennel való személyes kapcsolat feltétele pedig a Szentírás olvasása, de a gyülekezeti igehirdetést is meg kell becsülni, semmi sem tudja azt pótolni. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy Isten országa itt, a Földön kezdődik el, de nem itt teljesül be, ezen az úton azonban sátor van a fejünk felett, és biztos cél felé igyekszünk.

Gudor Kund Botond esperes, gyulafehérvári lelkipásztor köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy eleink kiállását bármikor fel tudjuk mutatni, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. Hit és cselekedet, bátorság és kiállás kell bennünket jellemezzen. Ha az egyház, a keresztyénség, az egyes ember nem újul meg nap mint nap, elveszünk. Az esperes kiemelte, hogy a reformációnak van erdélyi üzenete is, amit nem szabad elfelejtenünk, hogy megmaradva annak amik és akik vagyunk, ne feledjünk el hinni és szeretni.

A Collegium Gabrielense szolgálata után Csulák Péter kolozsvári konzul köszöntötte az ünneplő közösséget, beszédében hangsúlyozta, hogy azt az értéket méltatjuk ezen a npon, amelyet a reformáció adott a magyarságnak.

Plesa Gabriel alpolgármester köszöntője után Szőcs Ildikó a Fehér megyei RMDSZ és a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójaként is szólt a gyülekezethez, kiemelve, hogy a református egyház tanító egyházként volt jelen Erdélyi életében, a Bethlen Gábor Kollégium 400 éves múltja is ezt bizonyítja. Gerhard Wagner evangélikus lelkész beszéde után a templom kertjében kopjafát lepleztek le, amelyet Kató Béla püspök áldott meg.

Istentisztelet után a gyulafehérvári Egyesülés Múzeumban nyitották meg a hallei pietizmusról szóló kiállítást, ahol Gabriel Tiberiu Rustoiu igazgató elmondta, hogy a múzeum érintőlegesen foglalkozik a reformációval, majd Gyulafehérvár és a reformáció kapcsolatáról beszélt röviden. Kató Béla püspök szerint a reformáció sok újat hozott a társadalom számára, amelyek mai napig éreztetik hatásukat. Gabriel Plesa alpolgármester köszöntője után Csulák Péter konzul is beszédet mondott, amelyben kitért arra is, hogy mind a reformáció, mind az ellenreformáció magyarul írta meg anyagait, így mindkettő hozzájárult a magyar nyelv fejlődéséhez.

Verók Attila egri tanár a megnyitón elmondta, a hallei pietizmust bemutató rollup-kiállítás tavaly tavasz óta járja Európát. A reformáció a kontinens legfontosabb eszmetörténeti áramlata volt, a kiállítás a Luther reformációja után 200 évvel kialakult formáját, a pietizmust mutatja be. A 18. század végén, 18. század elején, Németországban kialakult pietizmus az egyik legjelentősebb vallású megújulási folyamat a protestantizmus életében. Ennek megannyi szála volt, a kiállítás a Kárpát-medence szempontjából legfontosabbat mutatja be. Halleban alapították meg Európa első modern egyetemét, egy évvel később August Hermann Francke létrehozott egy olyan árvaházat, amely modell értékű lett. Francke egyik legfontosabb tanítása az volt, hogy a hitet cselekedetek által kell élővé tenni. Francke tevékenységének köszönhetően megújult az oktatás, ennek köszönhetően a szegény sorsú gyerekek is előre juthattak továbbképzések által, ugyanakkor Istenhez is közelebb kerültek. Ekkor alakult ki az élethosszig tartó tanulás programja. Francke olyan iskolavárost hozott létre, amely 3000 embernek adott életteret, miközben az európai városok nagy része nem rendelkezett ennyi lakossal. Az oktatási intézmények mellett könyvtárak, gyógyszertárak, nyomdák is alakultak, ez az intézményegyüttes vonzotta a magyar diákokat is, így két évtized alatt a diákok körülbelül ötven százaléka a Kárpát-medencéből érkezett. Halleban indították el az első protestáns missziókat a világban. Ezek a missziók Európában bontakoztak ki, de hamar túllépték a határokat, így a misszió eljutott más kontinensekre és más országokba is, mint például Indiába és Oroszországba. 1710 óta Bibliákat is nyomtattak annak az elvnek az alapján, hogy minden ember kezébe jusson el egy Luther Biblia. Halleban alakult egy éneklő mozgalom is, az éneklő közösségben énekek százait komponálták, amelyekből sok a mai énekeskönyvekbe is megtalálható.

A kiállítás megnyitása után a katolikus katedrálisban folytatódott az ünnepség, ahol rövid áhítat után megkoszorúzták Bethlen Gábor és Márton Áron síremlékét, majd innen a múzeum előtti térre vonult a közösség, ahol megnyitották azt a fényképkiállítást, amely nagyrészt a Nagyenyedi Református Egyházmegye műemlék templomait mutatja be. A szabadtéri kiállítást Gudor Kund Botond esperes és Gabriel Tiberiu Rustoiu igazgató méltatták. Az egész napos program kulturális műsorral ért véget.

Kiss Gábor