Egyházmegyei csendesnap Déván
Egyházmegyei csendesnapot tartott Déván, május 6-án a Hunyadi református Egyházmegye. Az alkalomra az egyházmegye szinte minden gyülekezetéből érkeztek tagok, hogy egy nap erejéig közösségben legyenek egymással. A csendesnap istentisztelettel kezdődött, amelyen Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár hirdette az igét a 2 Tim 3,14-17 alapján.
Az az igazi ünnep, amikor megtaláljuk azt, akiért a reformáció, a reformátorok a szívüket adták, emelte ki igehirdetésében Gáll Sándor. A kancellár hangsúlyozta, a Szentírás Isten kijelentése, csak ebből lehet igazán megismerni Őt. Megváltott emberek vagyunk, bármilyen nehézség szakad ránk, van reménységünk. A Bibliában nem csak Jézusról olvashatunk, Krisztus szól belőle, aki tanácsadó, tudja a jövőnket. A Szentírás megmutatta a reformátoroknak az Istenhez való visszajutás útját. Pál apostol szerint az írás alkalmas a feddésre, azonban nem csak arra jó, hogy tükörbe nézzünk, hanem arra is, hogy Jézusra tekintve felismerjük, hogy kik lehetünk Isten szeretetében. A Szentírás kegyelmi eszköz, amely gyökere a helyes és tökéletes életnek.
Az istentisztelet keretében az úrvacsora sákramentumát is kiszolgáltatták, ágendai szolgálatot Zsargó János, a Hunyadi Református Egyházmegye esperese végzett, aki úrvacsorai beszédében arról beszélt, hogy egyedül Krisztus áldozata az, amely megment bennünket, ezt jelképezi a megterített asztal.
Rátoni Csaba dévai lelkipásztor köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy hinni kell, hogy azért gyűltek össze, hogy a hitük megerősödjen ezen a napon. Az istentisztelet keretében bemutatták Lőrincz István marosvásárhelyi lelkipásztor Barangolások bibliai tájakon című könyvét mutatták be, amely a különböző bibliai helyek üzenetét foglalja össze. Az alkalmon szolgált a Dévai Református Egyházközség és a Kisgalambfalvi Református Egyházközség kórusa.
Közös ebéd után Gáspár-Barra Áron szavalatával kezdődött meg a délutáni program, majd Lőrincz István, a Marosvásárhely-Alsóvárosi Református Egyházközség lelkipásztora tartott előadást a kálvinista ember jellemvonásairól. Húsz olyan jellemvonást emelt ki, amely a református, kálvinista emberre vonatkoznia kellene. Bár Kálvin János maga tiltakozott ellene, mégis kálvinistáknak nevezik magukat a reformátusok, hiszen hitünk elszakíthatatlan Kálvin tanaitól. Kálvin maga formálni akarta az embereket, legnagyobb műve nem könyvei között keresendő, hanem maga Genf városa, amely negyed évszázad alatt teljesen átalakult.
Az előadó szerint a kálvinista embert puritán egyszerűség jellemzi, ahogyan templomaink is mutatják, magasztos tartást hordozó egyszerűség van bennük, amelyek kerülök a fölösleget. Másodszor a kálvinista embert hivatás- és küldetéstudat jellemzi, hiszen Isten kiválasztott bennünket szent életre, az, hogy Isten szövetségéhez tartozunk méltóságot ad az egyszerű embernek. Kálvin, a humanista életfilozófiával ellentétben, azt hirdette, hogy mindenki egy területen legyen szakember, így lett a polgári kapitalizmus a reformáció eredménye. A kálvinista embert ugyanakkor erős identitástudat jellemzi, azaz Isten akaratához igazodik. A reformátusok nem félnek a haláltól, hiszen tudják, hogy üdvösségük Isten ajándéka, az üdvbizonyosság felszabadít. A kálvinista ember a szenvedélyek ellen is harcol, ugyanakkor a munkáját is szereti, valamint a szegényekről is gondoskodik. Kálvin az Isten színe előtt való életről is beszél, Isten rendeli ki az életünket, ezért mindent úgy kell tennünk, mintha Isten színe előtt lennénk. A reformátusok a bálványimádás ellen is harcolnak, ugyanakkor azt is hiszik, hogy Isten a történelem ura, semmi sem lehet az Ő akarata nélkül. A kálvinista ember megszentelt életet él, hitét cselekedetekben is kimutatja. Kálvin szerint az értelem megbecsülése is a fontos, emellett az igehirdetés megbecsülését is hangsúlyozza, hiszen az igehirdető Isten szája. A kálvinista ember fegyelmezett életet él, rendszeresen imádkozik, szereti a Bibliát olvasni, a zsoltárok szerelmese, küzd a káromkodás ellen, és családi áhitatokat tart, hiszen minden család egy kis gyülekezet.
Az egyházmegyei csandesnap az előadás után áhitattal ért véget.
Kiss Gábor