A forma változik, a tartalom azonban változatlan – hangsúlyozta 2017. január 8-án mondott igehirdetésében Gede Ildikó, a Székelyudvarhely-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora azon az istentiszteleten, amelyen hivatalosan is útjára indították a reformáció emlékév alkalmából szervezett rendezvénysorozatot.

Molinó hirdeti a Belvárosi Református Templom tornyán, hogy elkezdődött a reformációi emlékévre tervezett rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen. Január 8-án a város reformátussága, egyházi és világi méltóságok egymás kezét fogva énekelték a 90. Zsoltárt, élőláncot vonva a Baczkamadarasi Kis Gergely által építtetett templom köré.

A reformáció alaptételeit csak nagyon ritkán, ünnepekkor veszik elő. Talán ezért is nevezhetjük rendkívülinek ezt az ünnepi emlékévet megnyitó istentiszteletet, ahol a gyülekezet presbiterei hangosan mondták el, hogy egyedül a Szentírás, egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egyedül Krisztus, végül pedig közösen kiáltották, hogy egyedül Istené a dicsőség. A reformáció alaptanításainak felelevenítése után Gede Ildikó lelkipásztor a Timóteushoz írott második levél első fejezetének tizennegyedik verse alapján arról beszélt, hogy kincsgyűjtő és kincseket őriző emberek vagyunk. Istentől kapott kincseket gyűjtünk, ez tesz igazán emberré bennünket, így növekszünk Isten felé. Ezekért a kincsekért mi semmit nem tettünk, mégis bűnbocsánat és örök élet a jutalmunk. Ezeket a kincseket felelősség is kíséri, tovább kell adnunk másoknak. Amikor ez a kincs veszélybe került, Isten gondoskodott arról, hogy a reformátorok által ne vesszen el. Ezért sem mondhatunk le erről a drága kincsről, evangéliumi hitünk kötelez, hogy ahogy vettük, úgy adjuk tovább, hogy unokáink ugyanazt az élő hitet tapasztalják, amit mi. A forma, a keret változhat, de a tartalom változatlan kell maradjon.

Szécsi Mózes főgondnok köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a reformáció elsősorban a lélek megújulásáról szól, mert az igaz ember hitből él. Sebestyén Csaba képviselő a székelyudvarhelyi rendezvénysorozat fővédnöke szerint jó búzaszemként kell a jó irányba elmozdítani a mérleg nyelvét. A reformáció emlékév arra is jó alkalom, hogy a társadalom szembenézzen önmagával. Kántor Csaba püspökhelyettes, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese beszédében kiemelte, hogy Isten kegyelméből mi vagyunk az a nemzedék amelyik megérhette a reformáció 500 éves jubileumát. Ez hálára indít bennünket, ugyanakkor kötelezettséget is jelent. Az elkötelezettség nagy feladat, tovább kell adni az 500 éves örökséget, cselekvő hittel kell élnünk minden nap. A reformáció nem új utak építését jelenti, hanem azt, hogy a régi utak alapjaira támaszkodunk. Gálfi Árpád polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat olyan értékek mentén kívánja vezetni a székelyudvarhelyieket, amelyeket a város nagymúltú intézményei, egyházai képviselnek.

Az istentiszteleten közreműködött Karácsony Orsolya énekkel, a gyülekezet dalárdája, Antal Csaba, a Tomcsa Sándor színház színművésze József Attila fordításában adta elő az Erős vár a mi Istenünk című verset.  Az egyházközség ifjúsága egy külön erre az alkalomra írt éneket adott elő, valamint egy pantomim játékkal emlékeztetett Krisztus megváltó áldozatára.

Áldás után a gyülekezet a templom előtt élőláncot formával énekelte el a 90. Zsoltárt.

Fotó és szöveg: Kiss Gábor