Felavatták a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot

 

Közel húsz éves folyamat zárult le szeptember 17-én Nagyenyeden, a felújított Bethlen Gábor Kollégium átadásával. A dél-erdélyi szórvány egyik legfontosabb magyar intézménye megújult falak között, modern oktatási eszközökkel folytathatja a neves elődök által elkezdett munkát.

Európai uniós és magyar állami alapokból hozták helyre a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot, amely, azon túl, hogy falai megújultak, az egyik legkorszerűbben felszerelt tanintézmény Romániában. A neves iskola átadására szeptember 17-én, szombaton délben került sor, a tanintézmény udvarán tartott hálaadó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Zak 3,2b alapján. A püspök szerint a Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben alapított intézmény az erdélyi református oktatás sikertörténetét hirdeti. A kollégium megannyi megpróbáltatáson esett túl, titka az Isten oltalmába vetett hit. Bár a fejedelem anyagiakkal is felruházta a kollégiumot, az igazi alap, amire a kollégium épült, Bethlen Gábor hite volt.

„Nincs a világon jobb érzés, mint valamilyen szerető nagyhatalomnak az oltalmában elrejtve lenni, biztonságban élni, így megvédeni az embernek a maga kicsi életét. Fontos azt tudni, hogy valaki őrködik felettem, gondot visel rám, karjával véd és oltalmaz. (…) Sokak számára a történelem csak egy szeszélyes, zűrzavaros játék, és ha nem bízhatnánk abban, hogy az Úr a mi oltalmunk, akkor összeroppannánk. Akinek van sejtelme Istenről, az mind az Ő oltalmazó kegyelmében szeretne részesülni.” – mondta a püspök, aki szerint az igaz hit személyes, ugyanakkor egzisztenciális, tehát minden értelmet felülhaladó módon Isten jelenlétét érzékeli. Ez a hit volt a Bethlen Gábor Kollégium, Erdély legszebb szülöttje megmaradásának a titka, ezért tudott minden pusztítás után főnixmadárként újraéledni. A püspök arra is emlékeztetett, hogy Isten a hívőt nem a tüzes kemencétől őrzi meg, hanem a kemencében oltalmazza. Isten titokzatos jelenléte válik láthatóvá a református egyház 450 éves enyedi jelenlétében. Ezért zengjük együtt és valljuk ősi hitvallásunk: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor kollégium igazgatója csodának nevezte köszöntő beszédében az iskola megújulását, hiszen az egyre romló állagú épület a XXI. században már nem jelenthetett volna biztonságos és kényelmes otthont a diákok számára. Az igazgató szerint példaértékű együttműködésnek lehettünk tanúi, amelynek végeredménye egy gyönyörűen megújult és modern taneszközökkel felszerelt épület, amelyet a folyamatos belső megújulás tudatában kell birtokba vennünk.

Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója beszédében felidézte, hogy 1994-ben beszakadt a kollégium dísztermének födéme, akkor a főépület tetőszerkezetének megerősítését tervezték. Az Erdélyi Református Egyházkerület 2006-ban kapta vissza az épületet, a visszaszolgáltatási folyamat lezárta után folyamatosan részt vállalt a kollégium épületeinek feljavításán, közben pedig készültek a Románia EU csatlakozása utáni támogatások lehívására. 2008-ban az Erdélyi Református Egyházkerület és Nagyenyed Önkormányzata egy 25 éves haszonbérleti szerződést kötött, azzal a feltétellel, hogy pályázatot nyújtanak be az Európai Strukturális Alaphoz a felújítás céljából. A kollégium felújításának előkészületeit egy 28 fős, szakemberekből álló csoport végezte, a pályázatot 2009. júliusának végén adták le. A kivitelezés során a munkálatok minden épület esetében teljes építészeti, tartószerkezeti és épületgépészeti felújítást magukba foglaltak, a projekt része volt az iskola taneszközeinek teljes cseréje is, illetve az udvar és a kültéri hálózatok teljes felújítása is. Nehézséget jelentett, hogy az iskola mindvégig működőképes kellett maradjon, vigyázva az ott tanuló gyerekek százainak biztonságára. Maksay Ádám kiemelte, hogy az összehangolt munka nem jött volna létre dr. Pap Géza és Kató Béla püspökök elhivatottsága és támogatása nélkül.

Horatiu Josan volt polgármester köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy megannyi híres erdélyi személyiség itt, az enyedi kollégiumban folytatta tanulmányait, mint Mihail Halici – az első román nyelvű vers szerzője –, Kőrösi Csoma Sándor és Fenichel Sámuel. A volt polgármester szerint ezt az örökséget sikerült megőriznie a kollégiumnak, és ezt az örökséget tisztelték meg azzal, hogy az önkormányzat az egyházzal közösen európai uniós alapokból felújíttatta az épületegyüttest. Oana Badea polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy amikor iskolák körül gyűlnek össze emberek, közösségek, akkor azt bizonyítják, hogy érdekli őket a saját jövőjük.

Király András oktatási államtitkár arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor tudta, hogy országának ereje nem csak katonáin múlik, hanem a képzett, tanult emberekre is alapszik. Közösségünk ereje a képzett, tanult emberek számán alapszik. Erőt, kitartást sugároz az egész romániai magyar közösség számára. 

Dietmar Arends, a Lippische Landeskirche szuperintendense azt kívánta, hogy Isten az itt folyó munkát, az itt dolgozó és tanuló embereket megáldja, arról biztosította az ünneplő közösséget, hogy ők is velük együtt adnak hálát az épület megújulásáért.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy az iskolára ma a legjobb jogos tulajdonos vigyáz, óvja, szépíti, építi, őrzi. Beszédében azt kérte, hogy evangélikusokként is mondhassák, hogy az ő iskolájuk is a Bethlen Gábor Kollégium, hiszen megannyi felmenője ebben a különleges lelki-szellemi környezetben fejlődtek a nemzet napszámosaivá. A püspök szerint a magyar evangélikus egyház léte is ennek a nagy múltú református kollégiumnak is köszönhető. A kritikus történelmi pillanatokban, a legnehezebb időkben, amikor a barcasági és királyföldi magyar evangélikus diákok számára lehetetlenné vált a tanulás a dunántúli vagy észak magyarországi, felvidéki evangélikus kollégiumokban, akkor ez az iskola, mint igazi „alma mater” magához ölelte ezeket az elárvult fiakat és igazi testvéri szeretettel otthont nyújtott számukra, évszázadokon át. Ez az iskola, Kolozsvárral és Debrecennel együtt biztosította a magyar szellemi nevelést azok számára, akik később evangélikus vagy protestáns lelkészként, tanítóként, tanárként a Barcaságban, dél-Erdélyben megtartották az evangélikus gyülekezetek magyar önazonosságát.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint Nagyenyed olyan kicsiben, mint Erdély: mindent túlél. A kollégium pedig olyan, mint az erdélyi magyarság Oxfordja és Sorbonne-je. Az oktatás ügye minden nemzet számára stratégiai kérdés, az erdélyi magyarok számára azonban létkérdés. Aki biztos jövőt akar közösségének, annak az oktatás kérdése a legfontosabb, ez a legbiztosabban megtérülő befektetés. A kollégium felújítása azt bizonyítja, hogy van eredmény, ha van közös akarat, van összefogás.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere szerint a nagyenyedi kollégium Istenre figyelő, Isten közelségében növekvő közösség, amiben a legkorszerűbb tudással és szeretetteljes neveléssel készülnek az életre. A miniszter kiemelte, hogy az önkormányzat és az egyház példaértékű összefogása folytán megújult iskolaépület jól mutatja, hogy az egyházi restitúció folyamán visszaadott ingatlanok jó célt szolgálnak. Nem csak egy-egy tiszteletre méltó közösség újíthatja fel működését, de a város is olyan értékekhez jut, amik sokat tehetnek hozzá polgárainak életéhez. Balog Zoltán abbéli reményét is kifejezte, hogy hamarosan az alapítók szándékai szerint rendeződik a Református Székely Mikó Kollégium ügye is.

„Vihar készül Európa felett, s nem kell nagy jóstehetség, hogy lássuk: az ég hosszú időre borulhat be. Most különösen fontos, hogy az egymás szomszédaiként élő közösségek – és különösen az európai nemzetek – összekapaszkodjanak, és együtt keressék a megmaradás, illetve a boldogulás útjait.” – mondta Balog Zoltán köszöntő beszédében, hangsúlyozva a román-magyar együttműködés szükségességét. „Milyen jó lenne, ha terjedne ez a megértés, ez a felfogás, amikor kiderül, hogy az erőknek össze kell adódni, mert vannak más erők is, amelyek ellenünk szövetkeznek.” – emelte ki a miniszter.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a Magyarországi Református Egyház köszöntését tolmácsolta köszöntőjében. Beszédében a Bethlen Gábor fejedelem által a lelkipásztorok számára adományozott címert és a Magyar Református Egyház címerét hasonlította össze, egyikben egy oroszlán, másikban pedig a világ bűneit elvevő Isten bárányát láthatjuk. Krisztusban mindkettőt láthatjuk. Egyrészt szelíd, bűnt elvevő áldozat, aki elhordozza a világ bűneit, másrészt erős, hatalmas, aki támad, harcol és győz. Felülmúlhatatlanul magas hőfokon szeret, és legyűrhetetlen lendülettel csatázik. A püspök szerint ez a gazdag Messiás-kép a meg nem hátráló Istenre emlékeztet. Ez a meg nem hátráló Isten bátorította az iskola-alapító Bethlen Gábort, hogy összehangoljon adottságot és tehetséget, származást és vagyoni kiváltságot, önérzetet és alázatot, a szellem arisztokratáit és a nemesség szempontjait, kiválasztottság-tudatot és felekezeti türelmet.

Köszöntő beszédek után a református, evangélikus, unitárius és katolikus egyház képviselői mondtak áldást az iskolára, a benne tanítókra és tanulókra, majd szalagvágásra került sor. A délután folyamán az iskolába látogatókat gazdag program várta, az udvaron zajló programpontok mellett több osztályteremben kiállítások, érettségi találkozók zajlottak, este a Bagossy Brothers Company koncertje zárta az eseményt.

Szöveg: Kiss Gábor

Fotó: Kiss Gábor, Lepedus-Sisko Péter