Újból összegyűltek a szórványban szolgáló lelkipásztorok, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, közös gondjaikat átbeszéljék, egymás örömében és bánatában osztozzanak. Idén a szervezők Hegyközszentmiklóst választották helyszínnek. A találkozó nem csak a szórványgondozó lelkipásztorok műhelye, hanem egyben a nehéz munkakörülmények között dolgozó lelkipásztorok pihenője is.

A három napos találkozó első estéjén Kató Béla püspök is részt vett, aki hangsúlyozta, hogy nem elég ilyen alkalmakkor tényeket megállapítani, csak akkor lehet előre lépni, ha van jövőképünk. A püspök azt is elmondta, hogy idén már nincs elég lelkipásztor, aki szolgálatot vállaljon, 10–15 kongruát küldenek vissza a Vallásügyi államtitkárságnak. Bár a teológián megemelték a létszámot és a lány helyeket is megduplázták, nincs elég teológus, a meghirdetett helyek alig felét töltötték be a felvételi után. Ennek tudatában arra is fel kell készülni, hogy azokban a gyülekezetekbe, ahol már nem tudnak egy lelkipásztort eltartani, hamarosan nem tudnak majd lelkészt küldeni. Az, hogy van-e elég teológus pedig mindannyiunk nagy kérdése, hiszen a gyülekezetek és a lelkipásztorok kell a jövő teológusait kineveljék. A gyülekezetek mindig segítették, ösztönözték a fiatalokat, hogy a lelkipásztori hivatást válasszák. Ma sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen ez a pálya már nem vonzó, szórványban pedig különösen nehéz a fiatalokat ebbe az irányba terelni.

Kató Béla arra figyelmeztetett, hogy ha nem lesz elég teológus, akkor szász mintára össze kell vonni a gyülekezeteket. A kis gyülekezetek támogatásáról a püspök elmondta, hogy az eddigi támogatást idén és jövőre is biztosítani tudják, azonban túlzott váradalmakat nem fűzhetünk mások adományához, bármikor elapadhat ez a forrás. A püspök szerint azért is fontos ez a találkozó, és azért kíváncsi mindegyik lelkipásztor beszámolójára, mert egy csoport gondjait akarja felvállalni, hogy közösen gondolkodhassanak stratégiákban.

Fotó és szöveg: Kiss Gábor