Családi nap Bonyhán

Harmadik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége a Bonyhai Kastélynapot. A Bethlen-kastély köré szerveződő programok célja a nőszövetség éves tematikájának a feldolgozása. A július 9-én tartott rendezvény istentisztelettel kezdődött, amelyen Bíró István küküllői esperes végzett liturgiai szolgálatot, igét hirdetett P. Tóthné Szakács Zita magyarországi lelkipásztor. Az egynapos program ideje alatt begyűlt adományokat arra fordítják, hogy a leromlott állapotban lévő kastélyt felújítsák.

Több mint másfél ezer érdeklődő gyűlt össze a bonyhai Bethlen-kastély udvarán a nőszövetség éves rendezvényére, hogy Árva Bethlen Kata református nagyasszony örökségével találkozzon. Az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége idén a nevelés, oktatás témája köré szervezte rendezvényeinek jelentős részét, így ez a nap is e gondolat körül zajlott.

Bár tizenegyre hirdették meg a kezdést, 10 órakor már szinte tele volt az iskola udvarán a parkoló, buszok álltak sorban, idősek és fiatalok, férfiak és nők igyekeztek a regisztrációs sátor felé. A Bonyhai Kastélynap nem csak a nőszövetségek éves találkozója, ennél sokkal több. Mint neve is mutatja, családi nap, amelyen idősek és fiatalok egyaránt részt vesznek. Ugyanezt mutatja az is, hogy az előkészületekben sem hagyták magukra az asszonyokat, a Presbiteri Szövetség tagjai segítettek a kastély kertjének rendbetételében, a programok lebonyolításába pedig az Ifjúsági Szövetség is bekapcsolódott.

A 11 órától kezdődő istentiszteletre már a fák árnyékába húzódtak az érdeklődők, innen hallgatták a szolgálatot. Biró István liturgiai szolgálata után P. Tóthné Szakács Zita a 111. Zsoltár 10a verse alapján magyarázta azt az igét, amely a színpadra feltűzött molinón is olvasható volt: a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Az igehirdető szerint az okosság nem egyenlő a bölcsességgel, amire ma kevesen törekednek. A bölcsesség az Isten és az élet dolgaiban való eligazodás. Isten teremtett bennünket, nem mindegy, hogy az Ő világában mennyire mozgunk otthon. A bölcsesség a jó és a rossz közötti különbségtétel képessége. P. Tóthné Szakács Zita József egyik történetével is példázta ezt, amikor Potifár felesége megkísértette, de ő tudott bölcsen dönteni. Hagyta elszaladni a pillanatot, a világ szerint rosszul döntött, de azért hozta ezt a döntést, mert emlékezett az atyai házban kapott tanításra, ahol istenfélelemben nevelték. Nem az erkölcsi oldal érdekelte Józsefet, nem a férjtől félt, hanem azt kérdezte: hogyan vétkezhetnék az Úr ellen? Ha rácsodálkozunk arra, hogy Isten értünk, porszemnyi emberekért mit tett, akkor nem tehetünk mást, mint egész életünket neki szenteljük.

Isten félelme nem rettegés, hanem az Isten rendjéhez való alkalmazkodás. Az istenfélelemben benne van a mellettem, körülöttem élők tiszteletben tartása is, de tükröződik a harmonikus kapcsolatokban is. A bölcsesség kezdete az istenfélelem. A folytatása pedig Isten parancsolatainak a követése. Ha nem kell az Isten ismerete, akkor nem tudunk a világban eligazodni. Salamon király bölcsességet kért Istentől. A bölcs szó ebben a kontextusban pedig halló szívet jelent. Bölcsességet ebben a haszonelvű világban is lehet kérni, hiszen – Salamon példájából is tudjuk – Ő ezen felül is ad.

Igehirdetés után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a családi napra érkezőket. Beszédében kitért arra, hogy a román állami szabályozás szerint a református egyház nem nevelheti úgy a gyerekeket, ahogy szeretné. Így Romániában nem érvényesül teljesen a vallásszabadság, ha nem a magunk elképzelése szerint taníthatjuk a fiataljainkat. Ezt a rést azonban a családi nevelés tudja pótolni. Mindent meg kell tenni a családban, hogy istenkereső, Istenben bízó gyerekeket neveljünk.

Borsos Melinda nőszövetségi elnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy bár jogosan gondolják sokan úgy, hogy a kastély körül semmi nem változott, a háttérben egy közösség alakult ki, amelynek célja, hogy ezt a kastélyt otthonná változtassa. A cél, hogy otthona legyen Istennek és a református közösségnek.

Jors Alin polgármester köszöntő beszédében támogatásáról biztosította a nőszövetséget, ígérete szerint Bonyha Polgármesteri Hivatala partner lesz minden olyan kezdeményezésben, amely a kastély felújítását szolgálja. Varga Edömér alpolgármester szerint a nőszövetség két területen is hatalmas feladatot vállalt fel, az egyik a kastély felújítása, hiszen így az örökség nem fog elveszni, a másik pedig Árva Bethlen Kata emlékének az ápolása, akinek példaértékű életét másokkal is meg kell ismertetni.

Az ünnepi istentisztelet végén a Marosvásárhelyi Református Kollégium Sola Gratia kórusa szolgált, majd ezt követően 11 helyszínen zajlottak a foglalkozások. A kastélyparkban felállított baba-mama sátorban a kismamák pihenhettek meg, míg a nagyobb gyerekek kézműves tevékenységekkel foglalták el magukat. Az ifjúsággal Müller Lóránd és Bartos Károly foglalkoztak – nem csak az ifjúsági sátor, hanem az egész kastélypark területén. A szülők sátrában Vitus-Bulbuk Emese pszichológus és Sógor Árpád lelkipásztor-családterapeuta segítségével a gyereknevelés különböző aspektusairól beszélgettek, míg a nagyszülők ugyanebben az időben sajátos szerepükről tudhattak meg többet. A presbiterek sátrában dr. Békefy Lajos előadására gyűltek be az érdeklődők, eközben a lelkészsátorban kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, milyen értékeket hoztak magukkal otthonról a lelkipásztorok, de emellett a lelkipásztorok családjainak nehézségeire, a lelkészgyerekek helyzetére is rávilágítottak. Ismét nagy sikere volt az éneklésnek: a fák árnyékába húzódva több tucat ember énekelte a Magyar Református Énekeskönyv zsoltárait. Aki pedig elcsendesedésre vágyott, az a református templom kertjében talált csendre az imaösvényen. Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy sikere volt a kastélylátogatásnak, a programot záró Mészáros János Elek koncertjéig folyamatosan kígyózó sorokban várták az érdeklődők, hogy bejuthassanak Árva Bethlen Kata születésének helyszínére.

Kiss Gábor